DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha Szerbiára azt mondtam, hogy fontos, nagyon fontos, akkor Új-Zélandra azt mondom, hogy távoli, nagyon távoli, de azért nagyon fontos. (Derültség.) Merthogy ég-haj-la-ta nagyon hasonló a mi szülőhazánk éghajlatához, a hangulata pedig egészen más.
Tehát amikor itt olvasom az előterjesztésben, hogy a megállapodás mi mindenre terjed ki, hogy az együttműködés alapját az emberi jogok és a demokratikus alapelvek, a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányában rögzített elvek tiszteletben tartása képezi, akkor amennyit én tudok új-zélandi tapasztalatokról, mert azért beszéltem néhány emberrel, akik megfordultak ott, éltek ott éveket, vagy esetleg azt tekintik második hazájuknak és hazalátogattak, én magam még nem jártam ott, szóval, ott ezek a dolgok természetesek. Ez egy szerencsés ország abból a szempontból, hogy nem jellemzik ilyen hullámok, politikai hullámok, társadalmi, majdnemhogy katasztrófák, ami Magyarországon a szegénységet jelenti. Egy gazdag ország, beállt demokratikus ország, és nagyon fontos, hogy rendezett, törvényben is kihirdetett kapcsolataink legyenek.
Épp ezért a jelen törvényjavaslat célja, hogy egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, azaz Magyarország is, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és az együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kötelező hatályának elismerése, valamint a törvényben való kihirdetése is megtörténjen.
Ennek több évre visszatekintő súlyos előzménye van. Az Unió Tanácsa 2012. június 25-én hatalmazta fel a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonság-politikai főképviselőjét, hogy kezdjenek tárgyalásokat a megállapodás létrehozásáról, amely az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésekről szóló, tessenek megkapaszkodni, közel tízéves, 2007. szeptember 21-ei együttes politikai nyilatkozat helyébe lép. A tárgyalások el is indultak 2014. július 30-án, aztán sikeresen le is zárultak, és a megállapodást 2016. október 25-én írták alá a felek Brüsszelben.
Ez a megállapodás 10 címből és 60 cikkelyből áll, amelynek felépítését én most részletesen nem ismertetném, de mondjuk, kiemelném ezeket a pontokat, mint a politikai párbeszéd és együttműködés külpolitikai és biztonságpolitikai kérdésekben, amit a II. fejezet tartalmaz. III. fejezet: együttműködés a globális fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás tekintetében. A IV. fejezetben a gazdasági és kereskedelmi kérdésekben történő együttműködés, az V. fejezetben szerepel az együttműködés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területén. VI. fejezet: együttműködés a kutatás, az innováció és az információs társadalom területén. Ebben, ami az információs társadalmat illeti meg a demokráciát, előttünk járnak, tehát érdemes építeni a velük tartott kapcsolatokra. A VII. fejezetben az oktatás, a kultúra és az emberek közötti kapcsolatok terét szabályozza. A VIII. fejezetben szerepel a fenntartható fejlődés, az energiaügy és a közlekedés. A IX. fejezet az intézményi keretek és a X. a záró rendelkezések.
Ez a megállapodás vegyes bizottságot hoz létre a szerződő felek képviselőiből, amelynek célja, hogy figyelemmel kísérje és előmozdítsa a megállapodás végrehajtását, valamint a felek közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődését is.
(16.20)
A megállapodás hatálybalépéséig annak egyes rendelkezéseit az Unió és Új-Zéland között ideiglenesen alkalmazni kell uniós hatáskörbe tartozó kérdések esetében.
A megállapodás átfogó jogalapot biztosít az Európai Unió és Új-Zéland közötti kapcsolatokhoz, és jelentősen hozzájárul a partnerség javításához, amely a közös értékekre és elvekre épül. A megállapodás kötelező erejű politikai záradékot is tartalmaz, amelyben az Európai Unió és Új-Zéland kinyilvánítják kötelezettségvállalásaikat olyan területeken is, mint például az emberi jogok és a terrorizmus elleni küzdelem.
Jelen megállapodás értelmében az együttműködés alapjait, mint már említettem, az emberi jogok és a demokratikus alapelvek… - ezt nálunk azért érdemes lenne majd értelmezni Magyarország tekintetében, különös tekintettel a tegnapi politikai terror megnyilvánulására, ahol házelnöki nyomásra egyébként tanult jogászemberek az emberi jogokat sértő módon pénzbüntetéssel sújtottak bizonyos ellenzéki képviselőket, jelen esetben engemet is, abból a fizetségből történő levonás által, amit nem a házelnök vagy a Ház biztosít számunkra, hanem a magyar nép, tehát alapvető jogelveket sértenek meg.
Egy ilyen nemzetközi szerződés azért arra is alapot nyújtana, hogy kitekintsünk a világba, hogy hogyan működik a demokrácia, és mi a különbség a demokrácia és a terror között, a fasisztoid megnyilvánulások között. Mert az, hogy a kezemet így felemelem, és fasisztoidnak nevezem azt a módszert, amit néha alkalmaznak, azt ma még nem büntetik, de azt, hogy felemeltem egy A4-es táblát, amire rá volt írva, hogy vétó, azért valaki vindikálja magának a jogot, és maguk megszavazták - szégyelljék magukat! -, hogy levonjanak 50 ezer forintot abból a tiszteletdíjból, amit nem önöktől, hanem a magyar néptől, a választópolgároktól kapok. Tehát ezért fontos egy…
