DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tizenöt, köszönöm szépen. Nem mindegy, hogy hova méretezem be ezt a 12 témát, amit szeretnék megfogalmazni.
Tehát a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működéséről az Állami Számvevőszék az állami és önkormányzati tulajdonban lévő társaságoknál végzett ellenőrzéseknél rávilágított, hogy a nem megfelelő vezetésnek, vagyis a hozzáértés hiányának vagy esetleg szándékos, nem megfelelő vezetésnek és a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lettek bizonyos esetekben. A feltárt hiányosságokat és a beazonosított kritikus területeket tekintve az előremutató és rendszerszintű megoldások elmaradása, amit önök korrektül leírtak, előbb-utóbb nehéz helyzetbe hozhatja magát a költségvetést is, illetve az állampolgárok is a saját bőrükön érezhetik egyes önkormányzatok területén, hogy milyen súlyos, ha nem megfelelően kezelik a pénzt.
A bűncselekmények miatti feljelentéseket tekintve a 2015. évben 55 alkalommal értesítette az Állami Számvevőszék az illetékes nyomozó hatóságokat. Az értesítést követően már több nyomozó hatóság tárt fel olyan tényállást, amely bűncselekményre utal. Ezekre természetesen a Számvevőszéknek utána már nincs ráhatása. De amennyiben a nyomozás során szükséges lenne, az Állami Számvevőszék további adatokat szolgáltatott a nyomozást végző szerv megkeresésére. A nyomozó hatóságok értesítésének 40 százalékát önkormányzatok, 18 százalékát központi alrendszer intézményei, 15 százalékát gazdasági társaságok, 11 százalékát pedig nemzetiségi önkormányzatok - most nem akarok itt a Lungo Dromra és más, a romaügyi területen elherdált pénzekre gondolni, de sajnos vannak ilyen esetek -, 11 százalékát pedig a kampánypénzek ellenőrzése, 5 százalékát egyéb szervezetek ellenőrzése kapcsán tette az Állami Számvevőszék.
(10.00)
Amit leírtak, az jó, amivel kritikám van, amit nem írtak le kellő mélységig, például itt az Országos Roma Önkormányzat, ahol másfél milliárd, úgy tűnik, hogy nagyon eltűnt, vagy legalábbis nem tudnak vele elszámolni. Ennek a történetét a nyomozó hatóságok nagyon nem bírják feltárni, úgyhogy jó lenne, hogyha végre az Állami Számvevőszék bevenné az ellenőrzési tervébe, hogy mi is történt itt, hogy hűtlen kezelés történt, a számviteli rend megsértése vagy esetleg költségvetési csalás.
A közbeszerzéseket is ellenőrizték, 33 esetben pedig közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését tárta fel az Állami Számvevőszék. Ez azért érdekes, mert ez az önök által vizsgált eseteknek a több mint 90 százaléka, és több mint 1 milliárd forint beszerzési értékre vonatkozott.
Többször említették, hogy ki ellenőrzi az ellenőröket. Én nagyon helyesnek tartom, hogy önök a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és a Magyar Nemzeti Bankot is ellenőrizték, ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy az Állami Számvevőszék működését, azon túl, hogy a parlament ellenőrzi, mondjuk, a parlament szakbizottságai milyen szinten tudják ellátni, mert ezzel kapcsolatban azért lehetnek fenntartások, tekintve, hogy a kormánytöbbség ezt az ellenőrzést gyakorlatilag mellőzi, és amit önellenőrzésben az Állami Számvevőszék elvégez vagy leír a saját tevékenységéről, azt tekintik mértékadó véleménynek.
Az adó- és vámterületen külön-külön alkalmazott folyószámlarendszerek - ezt tapasztalták az ellenőrzés során -, ennek az egységesítése még nem történt meg, ami a szervezet megújulásának a hiányát jelenti. A késedelmes jogszabálykövetések miatt fennáll a kockázata annak, hogy a különböző NAV-nál működő szervezeti egységekben dolgozók eltérő módon vagy nem vették figyelembe a megváltozott jogszabályi előírásokat, vagy másképpen értelmezik.
Nem volt az ellenőrzés idején kiépített a hátralékkezelés egységes, illetve jól átlátható és naprakész rendszere. Ez nagyon fontos, mert ahogy említettem, itt azért például az általános forgalmi adó területén százmilliárdokról, összességében ezermilliárdokról van szó. Tehát hogy ezeket a hátralékokat naprakészen lehessen kezelni, ezek közül könnyen ki lehessen emelni ügyeket, ez azért fontos lenne. Tehát én biztatnám az Állami Számvevőszéket, hogy egy utóellenőrzéssel nézzen ezeknek utána.
Az adó- és járulékbevételek beszedésének ellenőrzéséről az elmúlt évek kormányzati célkitűzései között kiemelt feladatként szerepelt a foglalkoztatottság bővítése, amelynek ösztönzése egyebek mellett az adó- és járulékkedvezmények biztosításán keresztül valósulhatott meg. A kedvezményként nyújtott támogatások felhasználása nem volt mindig átlátható és megfelelően ellenőrzött. Jogszabály sem fogalmazott meg ellenőrzési kötelezettséget az adóhatóság számára a foglalkoztatási célú társadalom-biztosításijárulék- és a szociálishozzájárulásiadókedvezmények igénybevétele jogszerűségének ellenőrzését illetően.
Az ellenőrzött önkormányzatoknál a helyi-ipar-űzésiadó-bevallások adótartalma nem biztosította a foglalkoztató előző időszakra igénybe vett adóalap-mentesség feltételéül szabott létszámmegtartási, -fenntartási kötelezettségének az ellenőrizhetőségét. Tehát itt van egy fehér folt, hogy jó szándékkal alkotott a parlament egy törvényt a foglalkoztatás segítésére a járulékkedvezményeken keresztül, de az, hogy ezt korrektül hogyan lehet igénybe venni, ennek a részletszabályozásai nincsenek meg.
Amiről még szeretnék szólni itt a hátralévő néhány másodpercben, az a Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank. Az, hogy a Számvevőszék nem ellenőrizhette törvényi feltételek hiánya miatt azt a 266 milliárdot, amit az elnök a Nemzeti Bank nyereségéből átpakolt a nemzeti banki alapítványok közé, és volt képe közben azt nyilatkozni, hogy ez elveszíti közpénzjellegét, ez mindennek a teteje. Tehát én javasolnám, hogy minél gyorsabban kezdje meg az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank vizsgálatát, és azt a szigorúságot alkalmazza (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami sajnos a Matolcsy-féle gyakorlatra egyébként nem jellemző. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
