Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL,
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem lesz könnyű dolgom, viszont férfiként állok a csatatérre, meg kell idéznem ugyanis azon Nyikos László szellemét ide a parlamentbe, aki bár már nem képviselő, de szakmai véleményével továbbra is számonkér mind a Számvevőszéken, mind a kormányon olyan alapvető szakmai kritériumokat, amelyek negligálása mellett egész egyszerűen politikai felelőtlenség lenne megszavazni az előttünk fekvő előterjesztést. Hogy miről beszélünk pontosan?
Az 1870-ben felállított szerveződés tekintetében kicsit hasonló érzésem támadt a felkészülés során, mint amikor a Magyar Nemzeti Bankról szóló vitákra készültünk, hogy vannak egy szervezetnek alapfeladatai, törvényben előírt alapfeladatai, vagy az alapításkor kitűzött négy fő feladatot vizsgálhattuk, mindemellett pedig vannak kiegészítő tevékenységei, és ugyanúgy, ahogy az MNB esetében is, a kiegészítő tevékenységek felé látszik egy kicsit elbillenni a mérleg az alapkövetelmények kárára. Így azt láthatjuk a Számvevőszék tekintetében is, hogy elvileg ellenőrzi az előirányzatok felhasználását, a vagyonkezelését, a számviteli rend betartását, de ezek az alapcélok már ott borultak, és alelnök úrhoz is fordulok e tekintetben majd valami válaszszerűségért, hogy hogyan akar vagyonkezelést ellenőrizni, véleményezni egy Számvevőszék nemzeti vagyonleltár, országleltár nélkül. Tehát egy 2010 óta húzódó ígéretet hazudik el folyamatosan ez a kormányzat. Látom a szakértői páholyból, hogy állítólag van valami hasonló.
A helyzet az, hogy amit a kormányzat behozott, nem nemzeti vagyonleltár és nem országleltár címszó alatt, hanem néhány nemzeti vagyonelem felsorolásával, az nemcsak hogy hiányos, de csak egy nagyon kis törtrészét képezi az egész egységnek, amiből egyébként a magyar nemzet erőforrástömegét kellene kikövetkeztetni. Szakmailag értékelhetetlen a Fidesz-KDNP által behozott, egyes nemzeti vagyonelemeket felsoroló korábbi javaslat. Egy teljes vagyonleltárra lenne szükség, ami 2010 óta elszabotálásra kerül. Konkrétan nem tudhatja Magyarország Országgyűlése, hogy az idézőjeles „családi ezüst” mennyi, és hogy miből lehet főzni.
Egész egyszerűen, ha lenne válasza erre a Számvevőszéknek, gondolom, hogy már az expozéban megjelent volna mindez, hiszen elnök úr, alelnök úr a felkészülés során, feltételezem, hogy a korábbi évek ellenzéki kritikáit azért összesíti, és nyilvánvaló módon megpróbál erre oly módon reagálni, hogy előre kihúzza a méregfogát bizonyosfajta ismétlődő ellenzéki kritikai elemeknek. A helyzet az, hogy egy országleltár tekintetében ezt nem tudták megtenni, mert önök - főleg a kormányzatra mutatok itt az önök tekintetében - elszabotálták ezt a feladatot az utóbbi években. Egész egyszerűen úgy terjesztenek be költségvetéseket, úgy fogadtatnak el zárszámadásokat, hogy nincsen Magyarországon országleltár, a nemzeti vagyon teljes köréről nem rendelkezünk egy tételes listával, ami katasztrófa.
Amikor pedig azt látjuk, hogy a Számvevőszék adott esetben az államadósság menedzselésének bizonyos elemeit vizsgálja, akkor azt is látjuk, hogy bizony nem az alapfeladatát látja el. Ez nem tekinthető alapfeladatának, nem kötelezi erre egyébként törvény a Számvevőszéket. Dicséretes, hogy megteszi. Az államadósság menedzselésének módja tekintetében ugyanakkor nem mutatható ki érdemi különbség a mostani kormányzás és az előzőek között. Nominálisan nagyjából ezermilliárdos nagyságrenddel nő az államadósság értéke. Nyilvánvaló módon GDP-arányosan ki lehet hozni néminemű stagnáló folyamatokat, de kinőni ezt az államadósságszintet nem lehet, és még egyszer mondom, a menedzselési módja mindennek nem változott. Mindezt egy szerény bólintással elfogadni, és azt mondani, hogy ez így rendben van, legalábbis durva, főleg azért, mert évente ezermilliárdos nagyságrendű költségvetési tételt emészt fel csak és kizárólag a kamatterhek törlesztése. Nyilvánvaló módon lehetne ezt a tömeget máshogy is menedzselni.
Azt is látjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem felvállalása sem a szigorúan vett törvényi alapfeladatok része. Bár én nagyon örülök, hogy ez legalább retorikai szinten megjelenik, ugyanakkor meg vagyok lepve a tekintetben, hogy a Számvevőszék mindezt különböző propagandisztikus kiszólásokkal és konferenciák rendezésével kívánja eliminálni, ezt az egész problémakört kezelni. Azt is látjuk ugyanakkor, hogy az a tömegesen végzett financial audit, amire valóban szükség lenne, és ami valóban az alapfeladat része lenne, egész egyszerűen hiányzik.
(10.20)
Válaszoljon nekem valaki a Számvevőszék vezetése részéről arra, hogy a nemzetközi sztenderdek szerinti elsődleges feladatát, a financial statement audit tömeges keresztülvitelét miért nem látja el a Számvevőszék.
Vegyünk egy nagyon egyszerű példát! Önöknek kötelező lenne a költségvetési szervek vizsgálata a központi költségvetés alrendszerébe tartozó törzskönyvi alanyok tekintetében. 712 hasonlót tudunk kimutatni; az Állami Operaháztól az Állat-orvos-tudományi Egyetemen keresztül a budapesti, a megyei rendőrfőkapitányságokon át kórházakig, büntetés-végrehajtási intézetekig önöknek 712 intézményt kellene korrekt módon, szakmai alapossággal, a megfelelő követelmények figyelembevételével vizsgálni. Ezek éves pénzügyi beszámolóit, akárcsak a központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást igenis vizsgálni kéne. Ezeket viszont az ÁSZ valamilyen okból kifolyólag nem auditálja, pedig alapvető feladata lenne. Erre hozták létre többek között ezt az intézményt, nem a különböző propagandisztikus konferenciák szervezésére, nem a kiegészítő tevékenységek felturbózására.
Adódik a kérdés, hogy ezen 712 szerveződés tekintetében hova a fenébe tűntek el az ÁSZ alapfeladatai, az ÁSZ felelősségvállalása, és egyáltalán hogyan tudnak az Országgyűlés elé állni egy ekkora szakmai deficittömeggel. Egészen elképesztő, és igenis válaszért kiált az, hogy hogyan fordulhatott elő mindez.
Látjuk a számok alapján, hogy 2016-ban minden eddiginél több, 260 jelentés készült az ellenőrzésekről ezen elvégzett munka alapján, 2232 javaslatot fogalmazott meg, 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ÁSZ az ellenőrzöttek felé. Ez ugyanakkor a mennyiségről árulkodik. Engem a minőség érdekelne a tonnaideológia helyett, és nagyon érdekes lenne megvizsgálni azt, hogy milyen hatékonysággal végzi a munkáját az ÁSZ.
Hozzunk egy nemzetközi példát: az Egyesült Királyság számvevőszéke, hölgyeim és uraim, például kimutatta, hogy 1,2 milliárd font megtakarításról lehet beszámolni a 2015. évi ellenőrzéseinek köszönhetően. Hol van a magyar Számvevőszék hasonló adata? Hol található meg a számvevőszéki ellenőrzések teljesítményének a mérése akár számszerűsített módon?
Még egyszer mondom, az Egyesült Királyságban minden további nélkül képesek voltak erre, ugyanakkor az elénk kerülő tájékoztatóban mit látunk? Folyamatoptimalizációs eredmények és egyéb bullshitek sorjáznak folyamatosan. Tehát megfoghatatlan, kicsit fellengzős, kicsit - hogy mondjam? - nagy mellényt mutató olyan kifejezések, amelyek a konkrétumokat tökéletesen nélkülözik. Még egyszer mondom: az Egyesült Királyság számvevőszéke 1,2 milliárd font megtakarításról számol be a 2015. évet illetően saját munkája tekintetében. Elvárom a magyar Számvevőszéktől egy hasonló adat prezentálását vagy azt, hogy legalább a hatékonyság tekintetében néminemű konkrétummal tudjon szolgálni. Ez egész egyszerűen nem történt meg.
És azt is látjuk, hogy nehezen hámozható ki az ÁSZ vizsgálatainak szakmai tartalma is. Mit ellenőrzött, mi az ellenőrzés eredménye? Vegyük például a NAV fejezetét, az a XVI. fejezet alatt fut, amelynek az Országgyűlés által jóváhagyott támogatási előirányzata 142 milliárd forint volt az érintett időszakra vonatkozóan, 2016-ról beszélünk. De arról, hogy ennek elköltése korrekt volt-e, stimmelnek-e az elszámolások, ebben a tájékoztatóban egyetlen szó sem található. Nem is értem, hogy hogyan kívánják önök ezeket a szakmai közvélemény elé prezentálni, mert lehet, hogy az Országgyűlésen mindez keresztülmegy, de komoly szakmai mércével mérve mindez nem édeskevés, mindez nulla. Egész egyszerűen nem derül ki az, hogy a NAV-nak az adók beszedése érdekében történő önfogyasztása vagy a nemzetközi viszonylatban is azért kicsit érdekesnek tekinthető, behajthatatlan százmilliárdos adók tekintetében milyen teljesítmény mutatható ki.
A NAV tekintetében ez elfogadható, ez egy hatékony működésnek felel meg, pénzügyi szempontból mindez megfelel-e, és egész egyszerűen azt látjuk, nem akarom csúnyán mondani, tényleg ezek a bullshitek megjelennek folyamatosan, a folyamat-opti-malizációs eredményeik a különböző olyan általános jelzőik, amelyek…
