DR. HOPPÁL PÉTER,
DR. HOPPÁL PÉTER,
DR. HOPPÁL PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény, vagyis az előadóművészeti törvény az előadóművészeti szervezetek vonatkozásában sajátos szabályozásokat fogalmaz meg, amelynek vezetőválasztásra vonatkozó rendelkezései 2011 óta, hat éve gyakorlatilag változatlanok.
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján, az érintett önkormányzati és állami fenntartók, valamint a szakmai társadalmi szervezetek részéről rengeteg szabályozási-értelmezési kérdés és pontosítási igény merült fel, így szükségessé vált a vezetőválasztásra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata. Az előkészítési szakaszban az Emberi Erőforrások Minisztériuma több alkalommal konzultált az érintett szakmai és önkormányzati szereplőkkel, a beérkező felvetéseket számos szempontból megvizsgáltuk.
A javaslat véglegesítése során olyan szabályozás kialakítására törekedtünk, amely mind az előadóművészeti szakma, mind az érintett állami és önkormányzati intézményfenntartók számára elfogadható, ugyanakkor pontos és egyértelmű, így kiküszöböli az előadóművészeti törvény hatálybalépése óta felmerülő, a szabályozás különböző értelmezéséből adódó esetleges vitás kérdések lehetőségét.
Az állami és önkormányzati fenntartású előadóművészeti szervezet első számú vezetőjének kinevezése kiemelkedően fontos döntés. Hatása túlmutat önmagán, azon az intézkedésen, amit ebben a körben hozunk, hiszen középtávra meghatározza a szervezet művészei arculatát, működésének legfőbb jellemzőit, az ország művészeti palettáján a székhely és a régió kulturális életében betöltött szerepét. Ennek megfelelően a 2008 óta érvényben lévő szabályozás, tekintet nélkül az előadóművészeti szervezet szervezeti formájára, egységes szabályrendszert rendel az állami és önkormányzati fenntartású előadóművészeti szervezetekre.
Erre azért van szükség, mert a közfeladat az eltérő formában működő szervezetek esetében is azonos. Így a közpénzfelhasználás biztosítékainak is azonosnak kell lenniük. Mindezek mellett a benyújtott módosító javaslat az egységes és a hatályos rendelkezésekhez képest átláthatóbb szabályozás megteremtésére irányul. A javaslat alapján a jogszabályban szabályozott vezetőválasztási eljárást, a korábbi gyakorlattal megegyezően, az előadóművészeti törvény szerint nyilvántartásba vett állami és önkormányzati fenntartású, azaz állami vagy önkormányzati irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosijog-gyakorlóval rendelkező, költségvetési szervként működő vagy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó előadóművészeti szervezetnél kell alkalmazni. Egyéb előadóművészeti szervezetek esetében továbbra is a polgári törvénykönyvről szóló 2016. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Ezzel párhuzamosan az előkészítő fázisban, a kormány általános törekvéseihez igazodva, megtörtént a vezetőválasztásra vonatkozó szabályozás áttekintése az alacsonyabb jogforrási szinten történő rendelkezések meghatározása érdekében. Tehát jelen módosítás az előadóművészeti törvény részleges deregulációjával és alacsonyabb jogszabályi szintű felhatalmazó rendelkezések megalkotásával kétszintű szabályozást vezet be.
A lefolytatott vizsgálat eredményeképpen a nyilvántartásba vett állami vagy önkormányzati fenntartású előadóművészeti szervezet vezetőjére vonatkozó, az általános foglalkoztatási szabályoktól eltérő, sajátos rendelkezések törvényi, míg a részletszabályok a munkakör betöltésének feltételeire vonatkozó és a pályáztatás során alkalmazandó, elsősorban eljárási szabályokat meghatározó rendelkezések pedig kormányrendeleti szinten kapnak helyet a törvénymódosítás hatálybalépésével egyidejűleg.
A részletszabályok kormányrendeleti szintre kerülésével a felmerülő szabályozási szükségletre gyorsabban és hatékonyabban reagál majd a jogalkotó, mint arra a törvényben rögzített részletszabályok esetében lehetősége nyílna. Az alsóbb szintű szabályozás létrejöttéhez szükséges felhatalmazó rendelkezés a törvénymódosítás hatálybalépésekor, azaz azzal egyidejűleg lép életbe. A benyújtott módosító javaslat elfogadása esetén törvényi szinten az alábbi rendelkezések kapnak majd helyet.
1. A foglalkoztatás jellegének meghatározása. Költségvetési szervként működő vagy a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadóművészeti szervezetnél a munkáltató vezetőjével az előadóművészeti törvényben foglalt eltérésekkel az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. Ebben a vonatkozásban a szabályozás új elemeket nem tartalmaz, ez a gyakorlat 2008 óta változatlan.
2. A vezető megválasztása módjának meghatározása. Ez szinten nem új szabályozási elem, a javaslat szerint a vezetői munkakör, a jelenlegi gyakorlattal megegyezően, továbbra is pályázat útján tölthető be. A vezetői munkakör betöltése feltételeinek, valamint az azok alóli mentesítés esetleges lehetőségének, a vezetőválasztásra irányuló pályázat tartalmi és eljárási szabályainak meghatározására a jövőben azonban rendeleti szinten kerül sor.
3. A munkakör betöltése során alkalmazandó különös szabályok. A javaslat szerint törvényi szabályozási szinten maradnak mindazok a rendelkezések, amelyek a munka törvénykönyve általános szabályaitól eltérő rendelkezéseket fogalmaznak meg, bizonyos összeférhetetlenségi és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezések, továbbá a munkaviszony időtartamával, valamint a javadalmazással kapcsolatos rendelkezések. A módosító javaslat ezek vonatkozásában sem változtat a jelenlegi szabályozáson.
Módosulna azonban az előadóművészeti szervezetek minősítésére vonatkozó szabályozási elem. Az előadóművészeti törvény szerinti vezetőválasztás az előadóművészeti szervezetek támogatása szempontjából meghatározó kiemelt és nemzeti minősítés egyik alapfeltétele. A jelenlegi szabályozás szerint, ha e feltétel egy teljes évadon keresztül nem teljesül, tehát nem a törvény szerinti eljárásban választják ki a vezetőt, a minősítést meg kell szüntetni. A nehéz, fáradságos munka és szakmai programok árán kivívott, állami procedúrákkal végigjárt minősítést, hogy valamely intézmény kiemelt státuszt kap, ezzel magasabb finanszírozást, vagy a legmagasabb nemzeti státuszt kap, még magasabb finanszírozással, egy év után elveszti a mai szabályozás szerint.
A törvénymódosítás be kívánja vezetni a vezetőválasztás feltétele esetén az évadnak megfelelő időtartamú, 12 hónap türelmi idő, vagyis a minisztérium intézkedési kötelezettsége indokolt esetben 24 hónapra történő növekedését, ami a fenntartó kérelme és indoklása alapján a miniszter által lesz adható. A javaslat természetesen tartalmazza a kormányrendeleti szabályozás megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezéseket is.
Az imént részletezetteken túl a törvényjavaslat, nem a vezetőválasztáshoz kapcsolódva, koherenciás és pontosító rendelkezéseket is tartalmaz; például a korábban rögzített felhatalmazó rendelkezések pontosítását, a költségvetési támogatásról beszámolásra kötelezettek körének megállapítását, az előadóművészeti szervezetek adatváltozásbejelentési kötelezettségének rögzítését és még másokat.
A módosító törvényjavaslatban foglaltakkal együtt, azzal párhuzamosan megtörtént a kormányrendeleti szintű szabályozás kialakítása is, amelyet szintén széles körű egyeztetést követően fogadott el a kormány. Tisztában vagyok azzal, hogy a részleges dereguláció következtében a benyújtott törvénymódosítási javaslat önmagában nehezen értelmezhető, így képviselőtársaim tájékoztatása érdekében expozémban szükségesnek tartom, hogy a kormányrendeleti szintre kerülő elemeket is ismertessem.
(14.10)
Az elfogadott kormányrendelet az egyeztetés során több lényeges elemében módosult, a kormányzat felelősen és érzékenyen reagált a felmerülő kifogásokra, amelyeket általában az élet írt, így talán kijelenthetem, hogy a kormányrendelet egyaránt bírja a szakmai és a fenntartói oldal egyetértését is. Példaként említhetem, hogy a közigazgatási egyeztetésre a kormányrendeleti szintű szabályozás a Magyar Művészeti Akadémia javaslata alapján A- és B-vál-to-zat-ban került kiküldésre. A két tervezet általános rendelkezései azonosak voltak. Az A-változat az eddigi pályázati rendszerrel azonos, nyílt pályázati konstrukciót szabályozott, míg a tervezet B-változata a nyílt pályázati eljárás mellett megteremthette volna a meghívásos pályázati eljárás meghirdetésének lehetőségét.
A közigazgatási és a társadalmi egyeztetés során a véleményezésbe bevont tárcák és szervezetek többsége az A-változat szerinti nyílt eljárást támogatta, így az elfogadott kormányrendelet meghívásos pályázati lehetőséget nem tartalmaz. Itt is kapcsolódom az előbbi törvény kapcsán elmondott hozzáfűzésemhez, egy korábban kiszivárgott munkaanyagban tehát, ami alternatívaként szerepel, az még nem tekinthető a kormány végleges álláspontjának, a kormány a végleges álláspontját a szakmai szervezetek és a különböző konzultációk keretében alakítja ki.
Az elfogadott kormányrendelet fő elemei a következők: a rendelet a pályázatokat véleményező, értékelő szakmai bizottság összetételét, feladatait, véleményük ismertetési kötelezettségét a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest pontosabban határozza meg; a kilenctagú testületet a fenntartó kéri fel, jogköre a beérkező pályázatok véleményezésére és támogatottságának megállapítására terjed ki. A testület összetétele minden érintett oldal kiegyensúlyozott és elégséges részvételét biztosítja, a szakma képviseletének érdekében négy főt az érintett előadóművészeti bizottság - illetve amennyiben az előadóművészeti szervezet több tagozattal rendelkezik, vagy működése során több előadóművészeti ágat is meghatározóan reprezentál, egyeztetett javaslat alapján az érintett előadóművészeti bizottságok állapítják meg ezt a kontingenst -, két főt a munkáltatói oldal képviseletében a fenntartó delegál, két főt pedig a munkavállalói oldal képviselete érdekében a munkavállalók; egy fő itt és a helyben legnagyobb tagsággal rendelkező szakszervezet további egy főt delegál. Végül a kultúráért felelős miniszter további egy fő delegálására jogosult a kilencfős bizottságba.
A kormányrendelet tisztázza a szakmai bizottság felkérési, delegálási folyamatának részletszabályozásait is, amelyre a jelenleg hatályos törvény nem tér ki. A szakmai bizottság véleményező szerepe, amely a kulturális ágazati szakmai szempontok érvényesüléséhez elengedhetetlen, kiegészíti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott önkormányzati döntések előkészítésére meghatározott eljárást.
A véleményezés során az értékelés a pályázók személyes meghallgatását követően pályázatonként történik. Egy pályázat támogatásához a jelenlévők többségének támogató szavazata szükséges. A bizottság véleményét a megalapozott döntéshozatal érdekében a bírálati szakasz minden fórumán ismertetni kell. A vezetőválasztásra vonatkozó döntés meghozatala továbbra is a fenntartó feladata és felelőssége, amelynek során a szakmai bizottság véleményét mérlegelni köteles. Még egyszer tehát: a szakmai bizottság véleményt fogalmaz meg, amit utána az intézményfenntartó mérlegel.
Ugyanakkor a szakmai vélemény jelentőségének, a bizottsági munka szerepének erősítése érdekében bevezettük új elemként a bizottsági véleménytől eltérő fenntartói döntés, azaz a szakmai bizottság által nem támogatott pályázók kinevezése esetére a szükséges indoklási kötelezettséget. Ezt a szabályozást is az élet írta, láttunk számos ilyen helyzetet az elmúlt évtizedben, a szakmai bizottság egy irányadó véleményt megfogalmazott, és az irányadó véleményt a fenntartó megtehette, ma is megteheti, nem vette figyelembe. De ha nem veszi figyelembe a szakmai bizottság munkáját és véleményét, akkor mostantól ezt nagyon jelentősen meg kell indokolnia. A kormányrendelet egyértelműen rögzíti a pályázati eljárás során alkalmazandó határidőket. A beadási határidő 30 munkanap, a szakmai bizottság összehívására ezt követően 30 nap, majd ezen üléstől számítva további 30 nap. Önkormányzati fenntartó esetében a következő képviselőtestületi közgyűlési ülés áll rendelkezésre a döntés meghozatalára.
A hatályos szabályozás jelenleg nem rendelkezik a vezetői mandátum nem normál lejárat szerinti megszűnése, rendkívüli felmondás, idő előtti közös megegyezés, elhalálozás és a többi esetén szükséges intézkedés határidejéről, amelynek meghatározása 60 napban történt. Ebben az esetben a korábbi vezető helyettese vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott személy határozott időre, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig bízható meg a vezetői feladatok ellátásával. A fenti intézkedés analógiájára az eredménytelen pályázati eljárást követő intézkedési határidő is 60 napra módosul a korábbi 30 helyett. A szakmai oldal javaslatára bevezetjük a nyertes pályázat nyilvánosságának biztosítását. A pályázó sikeres pályázata a pályázat benyújtásakor megtett előzetes nyilatkozat alapján, az eljárás lezárultát követően nyilvánosságra kell hogy kerüljön. A sikeres pályázat megismerhetőségéről, nyilvánosságának biztosításáról az előadóművészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokra kormányrendeletben kijelölt szerv gondoskodik.
A kormányrendeletben a hatályos szabályozáshoz képest módosulnak a vezetői munkakör betöltéséhez szükséges követelmények, valamint az azok alóli mentesítés lehetősége. A jelenlegi szabályozás alapján az előadóművészeti szervezet vezetőjének szakirányú művészi területen szerzett jogász vagy közgazdász felsőfokú végzettséggel és ötéves, előadóművészeti szervezetben szerzett szakmai tapasztalattal rendelkező személy választható meg. A kormányrendelet új elemként a szakmai gyakorlat kritériumát árnyalja, figyelemmel az előadóművészi terület összetettségére és a lokális sajátosságokra, a felmerült fenntartói igényekre a szakirányú felsőfokú végzettség mellett teljesítendő követelményként ötéves, előadóművészeti szervezetben szerzett szakmai vagy hároméves előadóművészeti vezetői tapasztalatot ír elő. Tehát a fenntartói igényekhez igazodva a törvény - ez jelent meg a médiában is - könnyítéseket engedélyez.
A szakmai gyakorlat alól felmentés továbbra sem adható, azonban a hatályos szabályozással megegyezően a szakirányú felsőfokú végzettség kritériuma alól az ágazati miniszter, a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a felsőfokú végzettséggel és előadóművészeti szervezetben vezetői gyakorlatot szerzett pályázók részére továbbra is mentesítést adhat.
A szakirányú felsőfokú végzettség kritériuma alól az állami művészeti díjban - Kossuth-díj, kiváló művész és érdemes művész díjban - részesített, valamint a művészet, tudomány területen és színházművészet, táncművészet, zeneművészet, mozdulatművészet tudományágakban szerzett tudományos fokozat, PhD vagy DLA… - a pályázó automatikusan mentesül. Ezen rendeleti részletszabályozások ismertetésével, azt hiszem, hogy a törvénymódosítás kiegészítése érthetőbbé vált. Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy az általam ismertetettekből mindenki számára egyértelművé válik, hogy az előadóművészeti szféra számára kiemelt jelentőséggel bíró törvényjavaslat és a már elfogadott kormányrendelet sikerrel teremti majd meg az egységes és a hatályos rendelkezésekhez képest átláthatóbb jövőbeni szabályozást.
Kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását, esetleges jobbító szándékú módosító indítványaikat pedig köszönettel vesszük.
