DR. BENE ILDIKÓ,
DR. BENE ILDIKÓ,
DR. BENE ILDIKÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/15369. számú törvényjavaslat, mint ahogy államtitkár úr is mondta, salátatörvény, ami gyakorlatilag majdnem minden tavaszunkon és őszünkön parlament elé kerül, és nyilván több törvény megnyitásával számos területen tartalmaz pontosítást, és ahogy államtitkár úr is mondta, ez a mostani törvényjavaslat elsődlegesen jogharmonizációs és technikai módosításokat fogalmaz meg a gyakorlati tapasztalatokra alapulva, de azt gondolom, hogy nagyon fontos kérdések szerepelnek benne.
Megnyitja a törvény a ’97-es egészségügyi és a hozzá kapcsolódó, személyes adatok védelméről szóló törvényt, és ez a jelenlegi módosítás elsősorban az e-recept, az elektronikus vény használatához kapcsolódva tartalmaz pontosító jellegű változtatásokat, illetve meghatározza azokat a még hiányzó jogszabályokat, amelyek az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben egy biztonságosabb személyazonosítási és hatékonyabb működést szolgálnak.
Az elektronikus vény jelen esetben jelenti részben az orvosok elektronikus vényrendelését, jelenti a felírt vények kiadását, illetve az elektronikus tárolását is. Erről az elektronikus egészségügyi szolgáltatói térről nagyon sokat beszéltünk már itt a Parlament falai között is, és nagyon fontos, hogy egy olyan integrált információs rendszerről van szó, ami a most még szigetszerűen működő informatikai rendszereket korszerű módon, a szabványos technológiák használatával összeköti, és biztosítja a szereplők közötti kommunikációt, és én azt gondolom, hogy ez nagyon komoly előrelépés lesz az egészségügyi rendszerben. Azt gondolom, hogy az EESZT akkor működhet hatékonyan és szolgálhatja jól a betegellátást, ha az egészségügy valamennyi szereplője jól és hatékonyan tudja ezt a rendszert használni.
Nagyon fontos modulja ennek a rendszernek az elektronikus vény, és nagyon fontos az adatok bővítése a beteg nemével, tajszámával a nem támogatással rendelt gyógyszerek esetén is, hogy a betegnek az úgymond nem finanszírozott ellátása is megjelenjen a kezelőorvos számára. Ez a terápia, a gyógyítás szempontjából nagyon komoly biztonságot jelent. Illetve amennyiben nem elektronikus vénnyel történik a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz rendelése, hiszen attól, hogy ez a rendszer általánossá válik, ez nem jelenti azt, hogy a papíralapú vények egyik percről a másikra el fognak tűnni, egészen biztos, hogy kell ennek egy átfutási idő, de biztosan szükséges annak a biztosítása, hogy a gyógyszer- vagy a gyógyászatisegédeszköz-kiadó is ezt az egészségügyi szolgáltatói rendszerben tudja rögzíteni, hiszen a beteg kezelésére vonatkozó adatok így válnak teljes körűvé és teljeskörűen láthatóvá az orvos számára is.
(18.10)
Az is fontos, hogy a vények megőrzési ideje is felülvizsgálatra került, merthogy papíralapú vények esetében a gyógyszertárakban, gyógyászati segédeszközöket forgalmazóknál ez öt év volt. Ennek nyilván fizikai okai voltak, hiszen ezeket a nagy mennyiségű vényeket tárolni azért nem egyszerű dolog. Azt gondolom, hogy az EESZT bevezetésével azt is el tudjuk érni, hogy az egészségügyi ellátási adatok, amelyek harmincéves megőrzést írnak elő, itt is érvényesülni tudjanak. Azt is fontos megjegyezni, hogy nemcsak magára a vényre, hanem a kiváltásnak az adataira is vonatkozik ez.
Az elektronikus vény bevezetése, azt gondolom, nagyon komoly előnnyel jár. Csökken a betegvárakozási idő, egészen biztos, hogy pontosabb és gyorsabb expediálást tesz lehetővé a gyógyszerész számára, és azt gondolom, hogy ez részben a betegre fordított időt, a tájékoztatást teszi lehetővé, hiszen ez megnövekedhet, illetve a beteg kezelése, a betegbiztonság szempontjából ez egyértelműen fontos.
Államtitkár úr beszélt a transzplantációval kapcsolatos változásokról is. Magyarország 2012-ben csatlakozott az Eurotransplanthoz, és most már az elmúlt éveket figyelemmel kísérve elmondhatjuk, hogy egyre több transzplantációt végeznek magyar betegeken, és a csatlakozás eredménye volt az is, hogy jóval szervezettebb, jóval összehangoltabb a szervátültetés folyamata. Ahogy államtitkár úr mondta, ezek a betegek egy transzplantációs várólistára kerülnek, a transzplantációs bizottság döntése alapján, megelőző kivizsgálást követően. Azt is tudjuk, hogy a transzplantációs listán szereplő betegek súlyos állapotúak, és hogy a szükséges ellátás időben megtörténjen, időben kerüljenek a listára, és azt az esélyt megkapják, hogy mihamarabb szervhez jussanak, a megalapozó vizsgálatoknak soron kívül meg kell történniük. Az, hogy a vizsgálatok előjegyzési rendtől eltérő, soron kívülivé tételével biztosítani lehessen a gyors kivizsgálást, illetve a várólistára vétel időtartama csökkenjen, ez mindenképpen nagyon fontos ezeknek a betegeknek a számára, hiszen tudjuk azt, hogy nagyon sokszor nagyon komoly, heroikus küzdelem, hogy a beteget transzplantációra alkalmas stádiumban tudjuk tartani.
Azt gondolom, hogy ezeknek az ellátásoknak, az egymással összefüggő kivizsgálásoknak az ütemezése érdekében nagyon fontos, hogy ezek az intézményi regisztrációs listák megszülessenek, és hogy a lista szakmai szabályait megállapítsuk. Szükséges azt is szabályozni, hogy mely szolgáltatónak kell vezetnie, milyen ellátásokra vonatkozzon, milyen jelentési kötelezettséggel járjon, és mely szerv részére kelljen azt teljesíteni.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről szóló és egyéb, gyógyszerpiacot szabályozó törvényekről is államtitkár úr mondta, hogy részben technikai pontosításokról van szó. Egy dolgot szeretnék kiemelni, az pedig a fejlett, újszerű terápiás készítmények alkalmazása. Ezek sejt- vagy szövetalapú technikával létrehozott anyagok, míg a hagyományos gyógyszereink kémiai vegyületeken vagy fehérjéken alapulnak. A szabályozás szempontjából ezek a fejlett készítmények is kvázi gyógyszerek közé tartoznak, de mivel európai uniós rendeleti szabályozás alá esnek, ezért főszabályként szükséges rögzíteni, hogy a fejlett terápiás készítmények kórházi eseti gyártásának az engedélyezési eljárása illetékmentes, az engedélyező az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Intézet, és ezekről a döntésekről tájékoztatást tesz közzé.
Államtitkár úr is mondta, de én azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb eleme ennek a törvénynek a gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező, magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozások helyzetével kapcsolatos, hiszen a kkv-k számára ahhoz, hogy fejlődjenek, kiemelten fontos az, hogy hatékonyabb legyen a működésük. Azt gondolom, hogy erre szolgál az is, hogy az OGYÉI felé fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak esetében egy 50 százalékos mérséklés legyen a következőkben. Azt gondolom, hogy ez reményt adhat arra, hogy hazai exportorientált kkv-k esetében egy versenyképes portfóliót minél gyorsabban ki tudjanak építeni.
A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás szabályairól szóló törvényről államtitkár úr már beszélt. Sajnos itt is látható, hogy az élet és a gyakorlat hozza azokat a változtatásokat, amelyek szükségesek, hiszen a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerész halála esetén bizony reálisan is előfordulhat az a tény, hogy a gyógyszerészi tulajdon 50 százalék alá esik, ami a jelenlegi szabályozás szerint a gyógyszertár működési engedélyének a visszavonásával járna. Tehát a módosítási javaslat erre az esetre a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 45 napig egy átmeneti időt biztosít a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság részére a tulajdoni viszonyok rendezésére.
Tehát még egyszer, ez a salátatörvény valóban inkább technikai jellegű és jogharmonizációs jellegű módosításokat tartalmaz, de azt gondolom, egyetértve államtitkár úrral, hogy ezek nagyon fontosak az ellátórendszer és a betegek tekintetében. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy véleményükkel kiegészítve támogassák ezt a törvénymódosító javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
