DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rögtön az elején leütök egy magas labdát. Készülve a 2018-as választások utáni időszakra, és bár nem vagyok államtitkár, de engedje meg MSZP-s képviselőtársam, hogy megválaszoljam önnek az EESZT-vel kapcsolatos aggodalmait, hogy cégre szabták-e vagy nem. Nem cégre szabták, a technológiai igény és a fejlődés igénye hozta elő, viszont ez nem zárja ki azt, hogy jártak belőle jól emberek, és ezt majd a felszólalásomban megpróbálom megvilágítani, mert nagyon úgy néz ki, hogy a hatásfoka, amiből ez a rendszer kialakult, azért voltak benne olyanok, akik nagyjából felelőssé tehetők azért, hogy nem minden jól működik.
De talán mégis azzal illik kezdeni egy ilyen vitát vagy egy ilyen salátatörvényt, hogy bár kimerítően nem kívánom az összes pontot figyelembe venni és mindegyiket taglalni, hiszen előttem szólóan azért többen elmondták ennek a lényegét, és nem akarok lemenni azokba a dzsungelmélységekbe, ami az indokolás részletes ismertetését jelentheti, hiszen sok képviselőtársunk abból szokott megélni, hogy azt plasztikusan visszaadja, amit egyébként írásban olvashattunk. De nagyon fontosak a salátatörvényeknek a vitái is azért, mert fel lehet vetni olyan kérdéseket, fel lehet vetni olyan problémákat, amelyekkel akár érintőleg foglalkozik maga a törvényjavaslat, de a való életben komoly problémát jelent, és amely vita hiányzik innen a Házból.
Nekem nagyon régi vesszőparipám, és talán képviselőtársaim tudják, hogy nem tartom elegendő számúnak azt, hogy mennyit tudunk az egészségügyről jó értelemben vitázni, hiszen nagyon sokszor van olyan vita, ami a személyeskedő vagy bármilyen más politikai indíttatású vita szintjén van, és azt az értéket is képviseli. Ez lényegében a médiának kiváló, de szakmai szempontból egyáltalán nem megfelelő. Szóval, nagyon hiányoznak azok a viták, amelyekben meg lehetne ezeket beszélni, és pontosan szakmai dolgokról beszélni.
De hát vágjunk is bele akkor a szakmai részébe! Az EESZT-t már érintettem. Itt az első gondolatkörre visszatérek és elmagyarázom, hogy mire gondoltam. Talán államtitkár úr is tudja, hogy én az EESZT-t majdnem hogy az indulásától kezdve és megvalósításának abban a szakaszában, amikor a többféle beruházásból, uniós projektből összeálló ÁEEK-nél és egyéb konzorciumi partnereknél megvalósuló fejlesztés mind a 23 milliárd forintját megpróbáltam feltérképezni, hogy hova került, milyen megvalósítással, milyen ütemben, hogy került mégis ez kialakításra, és azt lehetett látni, hogy a 23 milliárdos teljes projekt, amelyből 14 milliárd forint az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak a keretén belül valósult meg, voltak olyan elemei, és továbbra is azt állítom, és nagyon nehezen tudtam aztán igazolni, de vannak olyan elemei, amelyek, úgy gondolom, teljesen kudarcba fulladtak, és ezek nagyobbrészt a számítástechnikának, a számítástechnikai technológiai megvalósításnak a problémái voltak. És nagyon szívesen meg is nevezem, hogy szerintem, és állok elébe, ha önök nem így vannak ezzel, a Magyar Telekom a ludas abban, hogy úgy alakulhatott - és akkor cáfoljon meg államtitkár úr -, hogy most az ÁEEK-nek újabb partnereket kell bevonnia újabb uniós pénzből, hogy ez a rendszer működőképesen és megfelelően működjön, hiszen a Telekom egy olyan szolgáltatást állíttatott elő, amely a jelek szerint nem volt teljesen működőképes.
Nem tudom, hogy emiatt csúszott-e meg a program úgy, hogy még az eredeti, önök által az én kérdésemre küldött menetrend is későbbi csúszásban lett, hiszen önök azt mondták nekem, amikor megkerestem önöket, hogy miért csúszik és meddig csúszik ez a projekt, hogy 2017 első negyedévére 250 ezer felhasználó lesz ehhez csatlakoztatva, illetve 250 ezer ember anyagából tudnak dolgozni. Javítok, az első negyedévre mindenkit összeköt, és a második negyedévre, azt hiszem, most vagyunk a második negyedévben, ha jól számolom, 250 ezer ágazati felhasználó lesz ebben a rendszerben. Most a 2017-es novemberi dátumot jelölte meg államtitkár úr, amikor ez talán elindulhat. Tehát egy folyamatos csúszást lehetett benne látni.
Egy nagyon egyszerű, szúrópróbaszerű ellenőrzést, egy ellenpróbát végezve, hogy mégis milyen problémák lehettek: volt itt egy olyan alkalmazás, egy mobilalkalmazás, amit úgy hívtak, hogy MeNTA. Ez furán volt leírva, az M nagy, az e kicsi, és egyéb mix betűkből állt össze. A lényeg, hogy ez mobil egészségnapló és tájékoztató alkalmazás, ami nem tudom, hogy mennyire lett sikeres vagy hányan tölthették le az okoseszközeikre, de azért az egy jó mutatószáma mindennek, hogy a legnagyobb közösségi médiában jelen lévő szintén MeNTA-alkal-ma-zás-nak - sajnálom, hogy Molnár Ágnes képviselőtársunk nincs itt, hiszen ő értené, hogy miről beszélünk - körülbelül ugyanannyi lájkszáma van, mint a soproni Fideszek, ami olyan 800 darab. Ez a közösségi médiában vagy az internetet használók világában gyakorlatilag egyenlő a nullával kategória. Tehát egy mobilalkalmazás népszerűsége egy közösségi médiaoldalon is mérhető. A letöltési számokat természetesen nem tudom, de az is árulkodó, hogy ezen az oldalon gyakorlatilag már több mint egy éve semmilyen hír nincs erről az alkalmazásról.
Erre az alkalmazásra a fejlesztésen túl például elköltöttünk 12 millió forintot kommunikációs feladatokra az akkor még szebb napokat megélt Origo hírportál keretében, és utánanéztem, összesen kettő darab cikk volt a MeNTA promóciójáról. Tehát egy olyan mobilalkalmazásra költöttünk benne, és ez valószínűleg a jéghegy csúcsa, 12 millió forintot reklámra, amiből összesen kettő cikket sikerült megírni vagy megszülni. Hát, ennél még a közmédia is jobban dolgozik mostanság. Ha ezt most rábíznák a Ripost, az Origo, a 888 és egyéb média-szent-három-sá-gi triumvirátusra, akkor lehet, hogy több cikket tudnának gyártani belőle, mint annak idején ebből gyártottak.
Összegezve tehát azt lehet elmondani, hogy az EESZT bár borzasztóan nagy lehetőséget jelent, nagyon fontos a rendszer szempontjából, de úgy gondolom, hogy egy következő kormányzatnak vagy a jelenlegi kormányzatnak is elsődlegesen fontos szerepe legyen, hogy feltárja adott esetben azokat a visszaéléseket még elévülési időn belül, amelyek az EESZT rendkívül fontos munkáját korábban lerontották. A tippjeim azok, hogy a multinacionális telekommunikációs társaság környékén kell keresni a problémákat. Én a magam részéről folyamatosan járok ennek utána, pontosan azért, hogy derüljön ki, hogy miért kell egy évvel később bevezetni vagy miért kellett erre egy évet várniuk a magyar felhasználóknak, hiszen hiszek abban és tudom azt, hogy ez a rendszer nemcsak hogy biztonságos, nemcsak hogy jól fog működni és jól kell hogy működjön, hanem összességében nagyon nagy hasznot fog jelenteni a magyar egészségügynek, hiszen rengeteg olyan betegút-rövidülést, rengeteg olyan sok adatot fog tartalmazni, amely adatból a modern egészségügyi technológiát felhasználva tökéletes képet fogunk látni és tökéletes képet fogunk kapni arról, hogy milyen Magyarországon a betegút, milyen a magyar betegek szokása, és hova tudjuk őket eljuttatni úgy, hogy a lehető legkisebb költséggel járjon az ő egészségügyben való részvételük. Tehát összességében egy költséghatékony egészségügyet tud támogatni, éppen ezért veszem komolyan azt, hogy az EESZT-vel majd foglalkozni kell.
A másik kérdés, és remélem, hogy államtitkár úr tartja esetleg azt a szokását, hogy beszáll annyiban a vitába, amit nem vitának és nem provokációnak szánunk, hanem pár olyan kérdést fogalmazunk meg, amire jó lenne választ kapni: ez a jogvédelmi szolgálat átalakításával kapcsolatos. Én azt értem, hogy az OBDK, ami talán 2012-ben került felállításra, most beolvadt, és az EMMI-nek lényegében egy önálló szerveként működik.
(18.30)
Itt két kérdés merült fel. Maradt-e ugyanaz a főigazgató, tehát továbbra is Novák Krisztina asszony a főigazgatója vagy vezetője ennek a szervnek? Látom a bólogatásból, hogy igen. És miért volt szükség arra, hogy helyettes államtitkári fizetést kapjon? Lehet, hogy ez technikai kérdés. A harmadik pedig, hogy csökkent-e vagy növekedett a személyi állomány az OBDK-ból a most már jogvédelmi szolgálatként létrehozott szervnek.
Ezen felül mi indokolja azt, ami a 31. §-ban van? Ugye, itt az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényre többszörösen visszautaló szabályba foglaltuk bele azt, hogy egészségügyi hatósági ellenőrzési tevékenységet lehet végezni. Ez egy nagyon hosszú pont, gyógyfürdők és több helyszíni szemle tartozik alá. Mondom, ez a 31. §-ban van; itt annyi történt, hogy a 2017-es alkalmazhatóságot 2019-re halasztottuk el. A kérdés szintén arra vonatkozik, hogy a halasztásnak mi az oka. Tárgyi, személyi vagy más oka van annak, hogy nem 2017-től, hanem 2019-től lehet ezeket az ellenőrzéseket végrehajtani? Holott egyébként, amiket belefoglaltunk ellenőrzéseket, nagyon fontos közegészségügyi feladatokat takarnak.
A másik a patikaliberalizáció elleni fellépés. Napnál is világosabb, hogy a jogutódlás a patikában nagyon komoly problémát takar. Itt kettős, egymással viaskodó felfogás van bennem is. Mert egyrészt van egy multi érdek, ez jól látszik, ahol egy szimplán gazdasági és tőkefelhalmozási érdek van. Természetesen mindenki szeretné a tőkéjéből a legnagyobb hasznot majd kihozni. De a liberalizálás elleni lépéseknél van egy olyan oldal is, ami viszont, ha úgy tetszik, a patikusdinasztiák ellenpólusa. Hiszen nem minden családban alakult úgy, hogy akik patikusok voltak sok generáción keresztül, a gyermekek adott esetben maguk is gyógyszerészek lettek. Innentől kezdve viszont náluk a jogutódlás, és többen megkerestek ezzel, ezt a problémát veti fel, hogy ha a szülők patikusok voltak, ezt a vagyoni vagy akár jövedelemteremtő képességet nem fogják tudni átadni, hagyományozni, hiszen őket is sarokba szorítja ez a tulajdoni szabály. És teljesen mindegy, hogy itt egyébként 45 napot hagyunk arra, hogy a jogerős hagyatékátadó végzéstől számítottan idegenítsék el. Itt igazából a probléma a jó mix megtalálása vagy a jó jogi szabályozás megtalálása, hogy egyrészt valamilyen szinten a piaci szereplőket kordában tartsuk, ami egyébként a multinacionális vagy tőkefelhalmozó résztvevőket jelenti, és az ilyen családi patikáknál pedig mégiscsak valamilyen módon honoráljuk azt, hogy ez egy régóta családi vállalkozás vagy egymás között hagyományozható vállalkozás. Különösen így, hogy az örökösök nem gyógyszerész végzettségűek, hiszen ez nagyon sokszor felmerül, szerintem képviselőtársaimat is többször megkeresték ezzel, hogy mit lehet csinálni. Tehát amíg az egyik oldalon ez a szabályozás megszorítást jelent, a tulajdon lehetőségét jelentette volna, de végül ott is megszorításként fog érvényesülni. Ezzel kapcsolatosan úgy gondolom, újra kell majd gondolnunk a szabályozás bizonyos elemeit, mert nem tudom, és ez a kérdés, hogy ez a mostani szabályozás a minőségi gyógyszerellátás felé vezet-e tényleg, vagy bizonyos esetekben majd olyan problémák lépnek fel, hogy nem lesz gyógyszerész, aki ezeket a patikákat vagy patikatulajdonokat megszerezze, mert mondjuk, kevesebb a szakember, vagy nincs utánpótlás, vagy nem oda szeretne menni. Itt szerintem újra kell ezt a mérleget, ha már patikáról van szó, számítani és megnézni, hogy melyik serpenyőben mi van, és kiegyensúlyozni.
Összességében úgy gondolom, hogy amit akartam, azt elmondtam, kicsit többet is beszéltem, mint szerettem volna. Ha van lehetősége, államtitkár úr, akkor csak azokra a kérdésekre válaszoljon nagyon röviden, nyilván nem a provokatív részére, nem az EESZT-re vonatkozó okfejtésemre szeretnék majd választ kapni. Csak azért, hogy tisztábban látszódjon a jogszabály tényleges értelme, és akkor talán kicsit közelebb jutunk a megoldáshoz. A Jobbik álláspontjáról egyelőre nyilatkozni nem tudunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
