DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A választottbíráskodás feltételrendszerét meghatározó törvényjavaslat általános vitáját azzal szeretném kezdeni, hogy egy erős és versenyképes gazdaságot építő államnak biztosítania kell a lehetőséget a gazdasági élet szereplői számára, hogy jogvitájukat választottbíráskodás keretében is rendezhessék, azaz hogy a közöttük felmerült vitás kérdést az általuk kiválasztott személyek az általuk meghatározott szabályok szerint lefolytatott eljárásban dönthessék el.
A választottbíráskodás jelentőségét az a talán kevéssé közismert jogtörténeti adat is mutatja, hogy hazánkban igen korán, már közvetlenül az államalapítást követően megjelent a magánbíráskodásra vonatkozó igény. A mai értelemben vett választottbíróságok kialakulására természetesen csak jóval később, a XIX. században került sor, amikor a kereskedelmi kapcsolatok bővülése szükségessé tette, hogy az egyre nagyobb számú, gazdasági jellegű jogvitát a felek által kiválasztott, különleges szakértelemmel rendelkező bírák döntsék el.
A XIX. század második felétől így létrejöttek hazánkban is a szervezett választottbíróságok. A második világháborút követően kialakult politikai és gazdasági berendezkedés mellett a választottbíráskodás háttérbe szorult ugyan, de a piacgazdaság rendszerváltást követő visszatérésével a gazdasági élet szereplői körében újra megnőtt az igény a jogviták választottbírósági rendezése iránt.
Ilyen előzményekkel a rendszerváltás után, immár több mint húsz éve, alkották meg a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényt, a hatályos választottbírósági törvényt. A Vbt. az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által 1985-ben elfogadott modelltörvényen alapult. E modelltörvény a nemzetközi választottbíráskodás meghatározó dokumentumává vált, így a hatályos Vbt. megfelelt a nemzetközi szabályozási tendenciáknak. Összességében kijelenthetjük, hogy az 1994-es Vbt. megteremtette Magyarországon a korszerű választottbíráskodás jogi kereteit.
A hazai befektetési környezetet a külföldiek számára vonzóbbá teheti és így közvetve hazánk versenyképességét javíthatja, ha belföldön is a felek ren-delkezésére áll megfelelő minőségű választottbírósági vitarendezési fórum. A magyarországi választottbíráskodás a gazdasági élet szereplői számára elsősorban akkor jelentheti az állami igazságszolgáltatás és a külföldi választottbíróságok valódi alternatíváját, ha a szabályozási környezet lehetővé teszi, hogy a jogvitát a felek bizalmát élvező, pártatlan és független személyek az állami igazságszolgáltatási szervekhez képest gyorsabban, magas színvonalon eldöntsék.
(9.50)
Nem elhanyagolható szempont továbbá, hogy a jogviták választottbírói útra terelése tehermentesíti az állam igazságszolgáltatási rendszerét.
A pártatlan, független és megfelelő szakértelemmel rendelkező bírák kiválasztását, valamint a választottbírósági eljárás gyors lefolytatását a T/15361. számú törvényjavaslat azzal kívánja a Vbt.-hez képest hatékonyabban biztosítani, és ezzel a választottbíráskodást a gazdasági élet szereplői számára vonzóbbá tenni, hogy figyelembe veszi az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításait, pótolja a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat, valamint új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit.
A kormány olyan javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amely a legnagyobb ügyfélforgalmat bonyolító, a hazai választottbírósági rendszerben legnagyobb súllyal bíró állandó választottbíróság, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet, és e választottbíróság működési szabályait úgy határozza meg, hogy azok biztosítsák a pártatlan, független és megfelelő szakértelemmel rendelkező bírák kiválasztását abban az esetben, ha a jogvitában érintett felek a választottbíró vagy választottbírák személyében nem tudnak megállapodni.
Összhangban azzal, hogy kereskedelmi ügyekben a magyarországi állandó választottbíráskodásra a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság lesz jogosult, a javaslat rendelkezik a feladat- és hatáskör nélkül maradó Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszűnéséről is. A törvényjavaslat nem érinti a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság hatáskörét.
A kereskedelmi ügyek elbírálására javaslat alapján hatáskörrel rendelkező Állandó Választottbíróság vezető testületének felállítása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint azon szervezetek hatáskörébe kerül, amelyek a javaslat alapján megszűnő állandó választottbíróságokat alapították, így kinevezési joga lesz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett a Magyar Bankszövetségnek, a Budapesti Értéktőzsdének és a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalnak. Az Állandó Választottbíróság elnökét pedig az Állandó Választottbíróságot ténylegesen működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara delegálhatja.
A további részleteket illetően kiemelést érdemel, hogy a javaslat indokolás nélkül visszahívási jogot biztosít az elnökség felállításáért felelős szervezetek részére, amivel biztosítja, hogy az Állandó Választottbíróság törvényes működését e szervezetek kikényszeríthessék. A kinevezési feltételek meghatározásával pedig a javaslat biztosítja az elnökség hatáskörébe utalt feladatok magas színvonalú ellátását. E feltételek közül kiemelést érdemel, hogy csak olyan személy delegálható az elnökségbe, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban.
A javaslat alapján különösen fontos feladat hárul majd az elnökségre az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a választottbírák kijelölési eljárása során. Ha ugyanis a felek nem tudnak megállapodni a bírák személyében, vagy ha a felek által kijelölt bírák nem tudnak megállapodni az elnök személyében, őt az elnökségnek kell kijelölni, ezért garantálni kell az elnökségi tagok függetlenségét. A javaslat a függetlenség biztosítása érdekében kizárja, hogy az elnökség tagjai az elnökségi megbízatásuk időtartama alatt választottbíróként, szakértőként vagy jogi képviselőként járjanak el az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve természetesen azokat az ügyeket, amelyekben a választottbírókénti kijelölésüket már az elnökségi tagi megbízásuk előtt elfogadták, vagy amelyekben az elnökségi tagi megbízásuk keletkezése előtt szakvéleményt adtak.
A választottbírák kijelölési eljárása során a javaslat kiemelt szerepet szán a választottbíró-ajánlási listának. Amennyiben ugyanis a felek vagy az általuk kijelölt bírák nem tudnak megegyezni a hiányzó bíró személyében, az Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben őt az elnökség a választottbíró-ajánlási listáról kell hogy kijelölje. A javaslat szabályai által kialakított feltételrendszer - legalább tízéves jogász szakmai gyakorlat, jogi szakvizsga, valamint 75 éves felső korhatár meghatározása - a kormány reményei szerint biztosítani fogja, hogy csak olyan személy kerülhessen a listára, akinek a kijelölése esetén a magas színvonalú ítélkezés garantálható. E helyütt ki kell hangsúlyozni, hogy a választottbíró-ajánlási listának csak a bíró személyében való megállapodás hiányában szán szerepet a törvény, egyebekben a felek bíróválasztási jogát a törvényjavaslat nem, illetve csak annyiban korlátozza, hogy meghatározza a választottbíróvá válás minimumkövetelményeit.
A javaslat pótolja a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási hiányokat is. Így többek között megteremti a lehetőséget arra, hogy az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok alapján a választottbírósági tanács felülbírálja a választottbírósági ítéletet, ha az alapeljárásban el nem bírált tényt vagy bizonyítékot a fél önhibáján kívül nem érvényesítette. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy beavatkozzon az eljárásba az, akinek jogi érdekére az eljárás kihatással lehet. A javaslat további jelentős újítása, hogy lehetővé teszi a választottbírósági szerződésben nem részes személyek számára is a választottbírósági eljárásban történő fellépést, ha az általuk vagy a velük szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező jogvitával.
Kiemelést érdemel továbbá, hogy a hatékonyabb eljárásrend kialakítása érdekében a javaslat az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításával összhangban a Vbt. ideiglenes intézkedésre vonatkozó normáihoz képest részletesebben szabályozza a választottbírósági tanács által elrendelhető ideiglenes intézkedést, és biztosítja annak végrehajthatóságát is.
A törvényjavaslat most ismertetett lényeges elemei tehát összegzésül: a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteinek új alapokra helyezése; a Vbt. alkalmazása során felmerült szabályozási hiányok pótlása; valamint az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága által elfogadott modelltörvény 2006-os módosításainak átvétele.
Reményeink szerint a választottbíráskodásra vonatkozó új szabályozás hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, és így közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
