DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban egy nagyon fontos törvényjavaslat van előttünk, és méltatlanul kevesen vagyunk itt a Házban, akik ezt tárgyaljuk és ehhez hozzászólunk.
Egypár gondolat először az ügyvédi kamaráról vagy a kamarában dolgozókról. Van, aki azt mondja, hogy Magyarországon sok ügyvéd van, van, aki azt mondja, hogy kevés van, vagy Budapesten van túl sok, sokféle vélemény megfogalmazódik ezzel kapcsolatban, de lássuk a számokat!
Magyarországon 13 ezer fő ügyvéd van. Nem mindenki aktív ezek közül, tehát vannak szünetelő ügyvédek is (Dr. Vas Imre: Itt van egypár!), például, igen, itt a teremben is vannak, köszönöm, mivel mi csak szünetelhetünk, ezért mi is szünetelő ügyvédek vagyunk, és 10 600 azoknak a száma, akik ténylegesen dolgoznak. Ez úgy van kiszámolva, hogy 132 ügyvéd jut 100 ezer lakosra Magyarországon. Összehasonlítva európai mércével: ez egy picit kevesebb, mint az átlag, hiszen ott 147 van, és a magyarországi 132-ben benne vannak a szünetelő ügyvédek is. Tehát átlagosan 147, de azt is figyelembe kell venni, hogy jó néhány európai országban, akik a statisztikákban hozzájárultak, illetve amihez összehasonlítanak bennünket, ott nem mindenütt fedi le az ügyvédi tevékenység azt az ügyvédi tevékenységet, ami itt nálunk van, hanem sokkal bővebb, és ezért nagyobb a létszámuk.
Még egy érdekessége ennek, hogy Budapesten van gyakorlatilag az ügyvédek fele, tehát itt tevékenykedik. Ebből is látszik, hogy az ország gazdasága idekoncentrálódik a fővárosra, illetve ennek következtében az igazságszolgáltatás is a fővárosra koncentrál, hiszen az ügyvédek fele itt van.
Ha már itt tartunk, akkor azt is fontos megjegyezni, ha tudjuk, hogy az Országgyűlésben százalékos arányban milyen kevés a nők aránya a férfiakhoz képest, akkor nézzük ezt meg az ügyvédeknél is, ahol azt látjuk, hogy 44 százaléka jelenleg nő az ügyvédeknek. Láthatjuk azt is, ha kicsit visszatekintünk a múltba, hogy nem volt ennyire elnőiesedett - bár ezt idézőjelbe teszem, mert azért nincs még elnőiesedve a pálya -, régebben sokkal kevesebb volt a nők aránya, tehát ez fokozatosan javul.
És hogy mennyire javulóban van, erre van egy másik adat is, amely viszont azt mutatja, hogy mára már az ügyvédjelöltek számarányában a nők viszik a többséget, mégpedig 61 százalékuk az ügyvédjelölteknek nő, ez pedig előrevetíti, hogy az igazságügynek ez az ága is előbb-utóbb egyre inkább el fog nőiesedni, ugyanúgy, mint ahogy beszélhetünk erről a bírósági munkában is. Még egyet: 1998-ban még csak 39 százaléka volt az ügyvédjelölteknek nő. Tehát itt azt látjuk, hogy nem egészen 20 év alatt 50 százalékkal (sic!) javult a nők aránya a férfiakéhoz képest ebben a szakmában, tehát egyre inkább elnőiesedőben van.
Mi a jellemző még? A jellemző még az, hogy az ügyvédek egyéni ügyvédek Magyarországon, ez a legjellemzőbb működési formájuk, illetve ha ügyvédi irodában is vannak, akkor általában az egyszemélyi ügyvédi iroda jellemző.
Az ügyvédjelölteknél is megvizsgálták azt, és ez egy fontos szempont, hogy egy ügyvédjelölt ma miért választja azt Magyarországon, hogy ő ügyvéd legyen majd, miért kezd el ügyvédjelöltködni. Ezt azért mondom el, látszólag nincs köze a törvényhez, de majd elmondom, hogy szerintem miért van köze. Mik az elsődleges szempontok? Egy statisztika készült erről, ügyvédjelölteket megkérdeztek. Elsősorban a valódi mentorálás számított egy ügyvédjelöltnek, hogy ő azért jött el ügyvédnek, hogy valódi mentorálást kapjon, hogy valóban olyan szakemberektől, több éve, évtizede az ügyvédi hivatást gyakorló, köztiszteletben álló ügyvédektől, akinek nagy a gyakorlata, attól szerezzék meg ők is a gyakorlatot, tőlük tanuljanak. Tehát ez az egyik legfontosabb szempont, a valódi mentorálás.
(12.10)
A második legfontosabb szempontnak az ügyvédek a modern, jól felszerelt irodai környezetet tartották, és a harmadik legfontosabbnak pedig azt, hogy minél több önálló munkavégzési lehetőségük legyen, tehát minél nagyobb önállósági gyakorlatra tegyenek szert.
Ezért mondtam ezeket a szempontokat és ezért soroltam el, mert amit viszont láttam, hogy ezekre nem találtam megfelelő passzusokat ebben az új törvényjavaslatban, hogy erre is kitért volna, hogy egy picit elősegítse a jövő ügyvédi generációjának a születését, hogy egyre inkább erre a pályára próbálják terelgetni az ügyvédeket. Mint minden hivatásnál, nagyon fontos az, hogy az egyetemet végzettek legjava, legtehetségesebbje kerüljön be egy-egy hivatásba, nyilván ők lesznek azok, akik legjobban fogják tudni húzni azt a szekeret. Tehát ez is egy fontos kérdés, amire viszont ebben a törvényben nem nagyon kapunk választ. Nyilván az, hogy mennyire modernnek kell lennie egy ügyvédi irodának, nem is erre a törvényre tartozik, tehát nem is itt próbáltam volna megfogni.
Egy biztos, hogy ebben az esetben megvolt a megfelelő szakmai egyeztetés a minisztérium részéről, hiszen akiket érint, leginkább az ügyvédekkel azért meg volt tárgyalva a törvényjavaslat, de nézzük meg azt is, hogy vajon milyen szempontok vezérelték a kamarát, illetve milyen szempontokat adott meg a minisztériumnak. Tehát az Igazságügyi Minisztérium időben elküldte azokat a legfontosabb szempontokat, amiket érvényesíteni kívánt ebben a törvényjavaslatban, és ezeket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 2016. november 14-i ülésén megtárgyalta. Milyen álláspont született ezen? Egyrészt, hogy indokolt-e ez az új jogszabály, ebben a kérdésben is állást foglalt, hiszen 1998-as törvény az, amely jelenleg van, még nincs húszéves, viszont egyértelműen abban foglaltak állást, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyoknak olyan fokú változása volt ez alatt a 19 év alatt, amely indokolttá teszi egy új törvény megalkotását.
Sokat foglalkozott a kamarai elnökség azzal is, hogy újszerű megoldás, amit a törvényjavaslat kínál a jogtanácsosok esetében, mégpedig, hogy a jogtanácsosok bekerülhetnek - nem kötelezően bekerülnek, csak bekerülhetnek - a törvény hatálya alá, és tulajdonképpen ők is az ügyvédi kamara tagjai lesznek. Itt azt hangsúlyozta az ügyvédi kamara, hogy ezt egyáltalán nem ellenzi, de azt leszögezi, hogy ez nem az ő ötletük volt, nem ők találták ki, hogy a jogtanácsosok is tagozódjanak be ebbe a rendszerbe, de semmiképpen sem ellenzik, illetve azt a javaslatot adták a minisztériumnak ezzel kapcsolatban, hogy ha már a jogtanácsosok tagjai lesznek az ügyvédi kamarának, akkor a törvény rendelkezzen arról is, hogy nekik milyen jogérvényesítési lehetőségük lesz az ügyvédi kamarán belül. Erre vonatkozóan javaslatot is tettek. Azt gondolom, hogy ennek kapcsán az Igazságügyi Minisztérium meg is tette a megfelelő lépéseket, hiszen a jogtanácsosok megkapják a megfelelő érdekvédelmi szervüket a kamarán belül.
Az ügyvédi feladatbővüléssel kapcsolatban is állást foglalt a kamara, és egyetértett azzal, hogy bizonyos kérdéseknél célszerű a feladatbővülés, így a bizalmi vagyonkezelői, a társasházi közös képviselői, illetve a biztosítási tanácsadói feladatokkal egyértelműen egyetértett. Itt szeretném megjegyezni, hogy akkor még, amikor ez a tervezet elkészült és ki lett küldve az ügyvédi kamarának, akkor még nem került be az, amit már Staudt Gábor képviselőtársam is elmondott, mégpedig az összeférhetetlenségnek az a része, amelyik kimondja, itt az n) pontra gondolok, ha jól emlékszem, az n) pont mondja ki azt, hogy gazdasági társaság csúcsvezető szervének akár az elnöke is lehet egy ügyvéd. Itt például ebben az esetben akár egy nyitott részvénytársaságnak az igazgatósági elnöke is lehet ügyvéd. Milyen ellentmondás az, hogy ez bekerült, ezzel szemben egy betéti társság vezetője már nem lehet egy ügyvéd. Tehát egyszerűen érthetetlen ez az ellentmondás, amibe ezáltal kerülünk, hiszen egy zrt.-nek lehet, egy nyrt.-nek lehet a vezető tisztségviselője, egy betéti társaságnak nem, pedig általában gazdaságilag sokkal komolyabb erőt képvisel egy részvénytársaság. Itt a felelősség nem ugyanaz. (Dr. Vitányi István közbeszól.) Igen sokkal nagyobb a felelőssége, azt gondolom, egy rt. igazgatósági elnökének, és a munkavégzési kötelezettsége is, gondolom, hogy sokkal több. De mindegy, ez egy olyan vita, amiben, azt gondolom, hogy nem fogunk eredményre jutni egymással. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindenesetre nem fogadja el ezt a feladatbővülést, mint ahogy erre vonatkozóan az ügyvédi kamarának sem volt ilyen jellegű állásfoglalása, hogy ezzel egyetértene.
Itt bizony felmerül, amire Staudt Gábor képviselőtársam is egyértelműen utalt a beszédében, mégpedig a személyre szabott jogalkotás kérdése, amelyet sajnos 2010 óta nagyon-nagyon megszoktunk már a Fidesz-KDNP részéről, amikor is bizonyos paragrafusok valakinek, konkrét személynek az érdekében kerülnek meghatározásra, és azért írunk felül korábbi jogelveket is akár, hogy az a jogszabály egyetlenegy embernek vagy két-három embernek, vagy egy érdekcsoportnak, vagy egy gazdasági tömörülésnek, vagy az azok mögött álló embernek megfeleljen. Itt is ezt véljük felfedezni, hogy emiatt került bele, hiszen semmilyen szakmai indok ezt nem indokolta, hogy ez bekerüljön a jogszabályba.
A kamara egyetértett a folyamatos kötelező továbbképzések rendszerével is. Ez is egy nagyon fontos dolog, ami bekerült a jogszabályba, amivel a Jobbik Magyarországért Mozgalom a maga részéről egyetért. Bárándy képviselőtársam már felvetette azonban annak a kockázatát is, hogy adott esetben ez egy olyan, úgymond rossz irányba is elhajolhat, hogy túlzott lesz ezeknek a száma, elvonja a munka alól az ügyvédeket, utalván itt a bíróságra, ahol bizony már ez időnként megvalósul.
Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ez abból a szempontból is lényeges, hogy az új törvényjavaslat 149. § (1) bekezdése mondja azt ki, hogy a kamara mikor szüntetheti meg egy ügyvéd jogviszonyát. Azt mondja, hogy megszüntetheti akkor, ha ezeken a kötelezően előírt képzéseken nem vesz részt. Ez idáig rendben is lenne, nekem ezzel a problémám csak annyi, hogy ha egy ilyen szigorú szankciót ír elő a törvény - ez egy rendkívül szigorú szankció, hogy kizárható az ügyvédi kamarából az ügyvéd, ha ezeken nem megfelelően vesz részt vagy nem vesz részt -, akkor valahol azt gondolom, hogy az lenne az előterjesztő kötelessége, hogy ebben a jogszabályban azért a törvényi kereteket is meghatározza valamilyen szinten ezekre az oktatásokra.
Tehát egyébként ez benne volt a kamarai anyagban, ő is tett erre javaslatot, hogy legalább valamilyen kreditpont kerüljön előírásra, hogy azt kell megszerezni, de ezek mind hiányoznak a törvényjavaslatból, és azt gondolom, ha ennyire szigorú szankciója van, hogy ki is zárható az ügyvédi kamarából, akkor bizony meg kellene lennie a törvényi garanciáknak, és azoknak bizony ebbe az ügyvédi törvénykönyvbe kellett volna belekerülniük.
A felelősségbiztosítás rendszere egy következő téma, amelyben nem teljes mértékben értett egyet az ügyvédi kamara a minisztérium álláspontjával, ugyanis kifejtették, hogy az eddigi felelősségbiztosítási rendszer eddig elegendő volt, tehát nem szükséges nagymértékben megemelni a biztosítási összegeket; bár azzal egyetértett, hogy valóban hosszú távon vagy középtávon ez látható, hogy ezen emelni kell. Itt egy többlépcsős és egy lassú folyamatos emelést javasolt az ügyvédi kamara. Itt nem látjuk, hogy ez a törvényben így szerepelne. Illetve még azt is javasolta a kamara, hogy amennyiben magas összegű lesz a felelősségbiztosítás díja, és magas összeget fizet adott esetben a biztosító, akkor kerüljön egyértelműen megfogalmazásra a törvényben az, hogy az ügyvéd felelőssége korlátolt, mégpedig csak a felelősségbiztosítás, illetve esetleg az irodába bevitt vagyon erejéig felel. Tehát ugyanúgy, mint egy korlátolt felelősségű társaságban a tagok felelőssége, ugyanígy jelenjen meg a törvényben az, hogy az ügyvédnek nem lesz mögöttes felelőssége ezekben az esetekben. Ilyenfajta megoldást sem találtam.
(12.20)
Nem mindenben értett még egyet a kamara - itt hívnám fel erre a figyelmet - a fegyelmi eljárással kapcsolatos kérdésekben sem. Nagy vitát váltott ki az ügyészségen belül, jó-e az, ha átszervezésre kerül az ügyvédi kamara fegyelmi szervezete, mégpedig a megyei szintről eggyel feljebb, regionális szintre. Ezzel a többség általában nem értett egyet az elnökségen belül sem, ezért javasolta, hogy az eredeti jól bevált módszert hagyja meg a minisztérium. Látom, hogy ebben nem sikerült konszenzusra jutni, hiszen itt egyértelműen a saját álláspontját tartotta fenn a minisztérium és nem hallgatott a kamarára.
De úgy látom, az időm lejárt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
