DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA
DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két dolog még bennem maradt a legutóbbi felszólalásommal kapcsolatosan, amit még szeretnék elmondani. Így az ügyvédi munkadíjra nem volt időm kitérni. Az új törvény szerint sem történik ebben nagyobb, jelentős változás, hogy az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Ezzel az ügyvédi kamara is egyetértett, azt hiszem, illetve mi is egyetértünk, és azt gondolom, az ügyvédek nagyon nagy többsége is egyetért. És azzal is egyetértett az ügyvédi kamara is, hogy pusztán sikerdíjas szerződést ne lehessen kötni, ami gyakorlatilag egy vállalkozásiszerződés-szerű szerződés.
Egyébként szembehelyezkedik a magyar álláspont a tőlünk nem messze lévő osztrák állásponttal. Azért, hogy lássuk, ott milyen helyzet van, elmondanám, hogy ott egyáltalán nem szabad megállapodás tárgya az ügyvédi munkadíj. Ott bizony törvény szabályozza, hogy milyen ügyvédi tevékenységért mekkora megbízási díj jár az ügyvédnek. Ugyanúgy, mint ahogy nagyon sok esetben a közjegyzői díjak meg vannak határozva, az ügyvédi munkadíj is meg van határozva.
Ha valaki megnézi azt a honlapot, megnézi azt a jogszabályt, és megvan hozzá az a némettudása, hogy milyen tevékenységért mennyi jár, akkor kicsit el fog tőle kerekedni a szeme, főleg, ha a magyar árakhoz viszonyítunk. Bizony nagyon-nagyon komoly árak szerepelnek ebben, és igencsak meg kell gondolnia annak, aki ügyvédhez fordul Ausztriában. Azt gondolom, főleg, ha megnézzük az árlistát, és látjuk, hogy már egy egyszerű okirat szerkesztésénél már sok ezer eurós összegekről beszélhetünk, akkor bizony azt mondjuk, hogy igen, a magyarországi gazdasági és társadalmi viszonyok mellett mindenképpen sokkal jobb a szabad megállapodás. Nyilván mindenki megpróbálja megkeresni azt az ügyvédet, akiben egyrészt megbízik, másrészt ki tudja fizetni azt a megbízási díjat, ami az ügyvéd részéről fölmerül.
Egy másik kardinális kérdés, ami talán nem kapott megfelelő hangsúlyt korábban, az ügyvédi letétkezelés kérdése. Azt gondolom, az új jogszabály ebben is elég jól megfogja a problémákat, és elég részletesen ki is tér az ügyvédi letétkezelésre. Ez az, ami Achilles-sarka volt az ügyvédi tevékenységnek nagyon sokáig, főleg az elmúlt öt évet megelőző időszakban, amikor gyakran lehetett hallani az ezzel kapcsolatos problémákat. Akkor bizony, hogy mondjam, nem elsősorban az ügyvédi etika és az ügyvédi szabályok alapján eljáró ügyvédek hozzányúltak a náluk letétbe helyezett összeghez, és bizony az idővel kézen-közön eltűnt, és nem is került elő.
Nagyon fontos ezen a területen a szigorú szabályozás, az a szabályozás, ami akár aláírja, hogy egy napon belül el kell helyezni azt az összeget az elkülönített letéti számlán.
(12.40)
Igen, nagyon fontos az, hogy bizony a kamarának meglegyen az az ellenőrzési jogköre, hogy ezt ellenőrizze az ügyvédeknél, mert így biztosítható az, hogy hasonló esetek, mint az elmúlt két évtizedben, ezzel kapcsolatban nem fognak előfordulni. És ez is azt fogja erősíteni, hogy a bizalmi jelleg az ügyfél és az ügyvéd között tovább erősödik, hiszen amikor sorozatban hallunk ilyeneket, hogy letétként kezelt pénzek eltűnnek, akkor nyilván egész társadalmi szinten az ügyvédekbe vetett bizalmat néhány olyan ügyvéd, amelyik nem a hivatásának megfelelően és a szakmai szabályok és a jogszabályok szerint jár el, azok bizony le tudják rontani az ügyvédi hivatás renoméját.
Annak is örülök, hogy bekerült egy olyan rész a törvénybe, amely az eredeti javaslatban nem is szerepelt, és a Magyar Ügyvédi Kamara ajánlása volt, és bekerült, ez pedig az ügyvédi asszisztens szerepkörnek a körülírása, illetve ennek a behozatala új intézményként a jogszabályba. Én azt gondolom, hogy ez mindenkinek érdeke, és ez nagyon helyes, hogy bekerült új intézményként az új tervezetbe, az új javaslatba.
Bárándy képviselőtársam mondta, beszélt arról, hogy hogyan is alakult ki itt a helyzet, hogy miért lett összeférhetetlen az ügyvédi hivatás és az országgyűlési hivatás. Ez az elmúlt ciklus törvényalkotási terméke volt. Én csak annyiban javítanám ki Bárándy képviselőtársamat: ha jól emlékszem, akkor nem Kövér Lászlótól származott ez az ötlet, hanem Lázár Jánostól. Mégpedig akkor, amikor Gaudi képviselőtársam itt nagyon-nagyon rendszeresen bírálta a Fidesz-KDNP-t az álláshalmozás miatt és a tisztségek halmozása miatt, és akkor egy ilyen többedik felszólalás után volt egy kirohanás, hogy akkor az ügyvédséget is megtiltjuk, hogy Gaudi képviselő úr nem lesz majd ügyvéd is meg országgyűlési képviselő is. Én így emlékszem, de akár Kövér Lászlótól is származhatott ez a fajta javaslat.
Még egyetlenegy dolog, amiről szólnék, ez a kirendelés kérdése, amiről szintén Bárándy képviselőtársam már szólt korábban. Valóban nagyon nagy probléma volt az, amikor adott esetben egy rendőrségen például úgy rendelték ki az ügyvédet, akinél tudták, hogy legkevésbé lesz akadékoskodó, legkevesebb problémát fogja felvetni, legsimulékonyabb a hivatal álláspontjához, de mégis a törvényes kötelezettségünknek eleget tettünk, van kirendelt védője, a legszükségesebbeket meg fogja tenni, de hát biztosan nem lesz vele sok bajunk, azt kirendelték. És bizony itt nagyon-nagyon lényeges ellentmondás volt az érdekek között, hogy ki rendeli ki, és sokkal jobb a törvénynek ez a megoldása. Tehát összességében az látható, hogy sok szempontból előremutató ez a törvény, és azt gondolom, hogy kivételre kerülnek belőle az olyan jogszabályhelyek, olyan paragrafusok, amelyek adott esetben, mint az előző felszólalásomban mondtam, hogy személyi jogalkotásnak a részét képezhetik, akkor én azt gondolom, hogy ez támogatható is lenne. Remélem, hogy ilyen szempontból még lesznek változások ebben a törvényben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
