DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vitathatatlan, hogy az ügyvédség intézménye mindig is központi szerepet játszott az igazságszolgáltatás működésében, ezen belül is a büntetőeljárásban védőként való közreműködés az Alaptörvényünkből is adódó követelmény. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az utóbbi évtizedekben a jogviták is a korábbiakhoz képest lényegesen bonyolultabbakká váltak. A felperes részéről a megalapozott igényérvényesítés, alperesi oldalon pedig az eredményes védekezés többnyire olyan jogi szaktudást igényel, ami nélkülözhetetlenné teszi a fél jogi szakember közreműködésével történő eljárását. Az eddig elmondottakra is figyelemmel a jövő év elején hatályba lépő új polgári perrendtartás is fő szabállyá teszi a törvényszéki eljárásban a fél számára a megfelelő igényérvényesítés érdekében a kötelező jogi képviseletet. Az ügyvédek szerepe az igazságszolgáltatásban tehát kortól és időtől függetlenül tagadhatatlan.
Tisztelt Országgyűlés! Kérdésként vetődhet fel a jogkereső állampolgárokban, a jogalkalmazók összességében és így a képviselőkben is, hogy miért van szükség új ügyvédi törvényre, ha az ügyvédekről szóló hatályos törvény az alapvető jogelveknek megfelelő, többségében a gyakorlatban is jól használható joganyag. Ne felejtsük el ugyanakkor azt, hogy a törvény 1998. évi hatálybalépése óta eltelt közel két évtized. Ez alatt az idő alatt lezajlott társadalmi, gazdasági, informatikai és jogszabályi változások miatt a törvény gyakran módosult, így többek között ezért is időszerű, hogy egy új, a kihívásoknak megfelelő, egységes szemléletű kódex készüljön.
A jogászi hivatásrend fejlesztésének fontosságát a kormány 2014-ben deklarálta. Az igazságügyi politikáról szóló kormányhatározat alapján az Igazságügyi Minisztérium kiemelt feladatává tette a jogászképzés színvonalának emelését, a hivatás védelmét és a jogászi identitástudat növelését. A kormány igazságügyi politikájának célja, hogy a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Ennek jegyében került sor az alapvető anyagi jogi, eljárásjogi és hivatásrendi szabályok megújítására. Az elmúlt években a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv újjáalkotásával megújult a két anyagi jogi kódex, és a legalapvetőbb eljárásjogi törvényeink, a polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, valamint az új büntetőeljárási törvény előkészítése is lezajlott. Sikeresen elkezdődött a jogászi hivatásrendek megújítása is, megszülettek a bíróság, az ügyészség és az igazságügyi szakértők jogállási és szervezeti kereteit meghatározó új jogszabályok. Ehhez kapcsolódóan aktuálissá vált az ügyvédi tevékenység végzésére és ezzel szoros összefüggésben a jogtanácsosokra irányadó normák jogi kereteinek újradefiniálása. is.
Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a jogtanácsosokra vonatkozó szabályozás az ügyvédekre irányadó rendelkezésekkel ellentétben a rendszerváltozást követően nem újult meg. E tevékenységet jelenleg is a mára elavult és részben kiüresedett, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendelet szabályozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kicsit részletesebben beszéljek a jogtanácsosokat érintő változásokról, figyelemmel arra, hogy az önök előtt lévő javaslat, mint arra a címe is utal, nemcsak az ügyvédekre, hanem tágabban az ügyvédi tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A javaslat értelmében ügyvédi tevékenységet gyakorolhat az ügyvéden kívül az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, a kamarai jogtanácsos vagy akár az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazott európai közösségi jogász, az ügyvédjelölt és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó is.
A tervezett szabályozás célja az, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók tekintetében egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre. A javaslat szabályai így túlnyomó részben minden ügyvédi tevékenységet ellátó személyre egységesen vonatkoznak. Ahol a rendelkezés csak az adott személyi körre irányadó, ott erre a javaslat kifejezetten utal.
A jogtanácsosi integrációról mindenképpen érdemes egy kicsit részletesebben beszélni. Ennek kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a tárgybeli javaslat az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán a jogtanácsosoknak csak azon tevékenységét kívánja a jövőben szabályozni, amely az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatos. E körbe a jogi képviselet ellátása és az okiratok ellenjegyzése sorolható. Ezeket a feladatokat tehát a jövőben csak azok a jogtanácsosok láthatják el, akik ügyvédi kamarai taggá válnak. A javaslat szerinti megoldás mellett szól mind az említett jogi feladatok azonossága, mind a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása iránti igény.
De a történeti hagyományok és a költséghatékonysági szempontok is mind azt igazolják, hogy a már meglévő ügyvédi kamarai rendszerbe kerüljenek be azok a jogtanácsosok, akik a jövőben ezeket a tevékenységeket továbbra is el akarják látni. A kamarai integráció eredményeként így a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciális szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységeknek. Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések. Az említett feltételek együttesen garantálják majd a megfelelő szakmai színvonal biztosítását.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, de jogi képviseletet csak az láthat el, illetve okiratot csak az jegyezhet ellen a jövőben, aki belép a kamarába. A jövőben a jogtanácsosnak és a munkáltatójának együtt kell majd eldöntenie, hogy fog-e a jogtanácsos olyan feladatot ellátni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges.
Említést érdemel, hogy a törvényjavaslat ily módon kihat a közszféra jogtanácsosaira is. De közülük is a javaslat szerinti integráció csak azokat fogja közvetlenül érinteni, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. A tisztelt Ház által év végén elfogadott közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a közigazgatási perben kötelező jogi képviselet esetén a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is eljárhasson.
Említést érdemelnek e helyen a jogi előadókra vonatkozó új rendelkezések is. A kamarába bejegyzett jogi előadók tekintetében a szabályozás az ügyvédjelöltek mintáját veszi alapul. A javaslat szerint az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak majd.
(10.50)
Az említett változások kapcsán ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kiemelt szempont az, hogy a törvény hatálybalépését követően nagyon gördülékenyen, az eddig bevált ügyvédi kamarai rendszerben történhessen meg az érintett személyi kör integrációja. A kamarai rendszerbe való betagozódást a törvényjavaslat számos átmeneti rendelkezés előírásával is elősegíti.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a jogtanácsosi integráció kérdéskörén túl is - a teljesség igénye nélkül - szóljak néhány szót az önök előtt fekvő törvényjavaslat egyes rendelkezéseiről. A törvényjavaslatot az elején fellapozva láthatjuk, hogy az egyrészt számba veszi az úgynevezett klasszikus ügyvédi feladatok körét, másrészről felsorolja az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében, kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket. Ez utóbbiak köre a hatályoshoz képest többek között bővül a biztosítási tanácsadás, a társasházi közös képviselet vagy a bizalmi vagyonkezelés ellátásának lehetőségével. Ez utóbbi a polgári törvénykönyv által bevezetett bizalmi vagyonkezelői szerződés bevezetése, illetve az ahhoz kapcsolódó bizalmi vagyonkezelői tevékenységről szóló külön törvény rendelkezései miatt vált indokolttá.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának általános feltételei körében a javaslat a hatályosnál sokkal részletesebben szól az ügyvéd titoktartási kötelezettségének szabályairól. Az ügyvédi titoktartás kettős természetű, nemcsak egy ügyvédi kötelezettség, hanem az ügyfélnek is alapvető joga a titkainak megtartása. Titoktartás nélkül nincs közbizalom az ügyfél részéről, a bizalom hiánya pedig akadályozhatja az ügyfelet abban, hogy minden olyan tényt feltárjon az ügyvédje számára, amelyek ismeretére az ügyvédnek szüksége lehet a megbízás ellátásához. Márpedig minden ügyvédre helytálló azonban az idézet Hodge-tól: ,,Senkit sem menthetsz meg addig, amíg nem tudod az igazságot."
Ha tovább olvassuk a javaslatot, láthatjuk, hogy az a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben szabályozza az ügyvédi felelősségbiztosítás kérdéskörét. Ennek oka, hogy a kötelező felelősségbiztosítás előírása kiemelten fontos ügyfélvédelmi, fogyasztóvédelmi szempontból. Újdonság ezzel kapcsolatban, hogy nem szabályzat, hanem maga a javaslat határozza meg a felelősségbiztosítással kötelezően fedezendő kártérítés és a sérelemdíj legalacsonyabb összegét.
Ezzel kapcsolatban ügyvédi berkekben hamar elterjedt, hogy emelkedni fog ez a káreseményenként előírt minimális összeg. Megerősíthetem, hogy a javaslat alapján a jelenlegi 8 millió forintnál valóban magasabb lesz a felelősségbiztosítás minimális mértéke. Ez az emelés az ügyvédi munka komplexitásának erősödése, az értékviszonyok változása, a felelősség megnövekedése miatt fogyasztóvédelmi szempontból indokolt. A jelenlegi magyar szabályozásban a biztosítási összeg 8 millió forintos alsó határa nemzetközi összehasonlításban is igen alacsonynak tekinthető. A kötelező felelősségbiztosítás emelését egyrészről a közbizalom növelésének szándéka indokolja, másrészről az ügyvédi tevékenységet gyakorlók érdeke is az, hogy az általa kötött ügyletek értékének és kockázatának figyelembevételével reálisan kerüljön megállapításra a felelősségbiztosítás összege. Ugyanakkor a változást vitatók körében azt is hangsúlyozni szükséges, hogy az emelés nem a törvény hatálybalépésekor és nem egyszerre történik. A javaslat hosszabb időt biztosít a 15 millió forintos alapösszegnek az eléréséhez úgy, hogy a kötelező minimális összeg évente fokozatosan emelkedni fog.
A javaslat szól az ügyvédi tevékenység korlátairól, az azzal összeférhetetlen tevékenységek ellátásáról, illetve tisztségek betöltéséről. Ezek a szabályok részben a hatályos szabályokat ismétlik meg, részben a legújabb nemzetközileg elfogadott sztenderdekhez igazodóan változnak. A javaslat koncepcionális szinten nem változtat azon, hogy az ügyvéd egyrészt a megbízó megbízása, másrészt a bíróság, illetve a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján járhat el.
Külön fejezet szól az ügyvédi megbízás szabályairól azzal, hogy a javaslat az ügyvédi megbízásnak csak azokat a specialitásait rögzíti, amelyekre a Ptk. nem ad megfelelő szabályt. Engedjék meg, hogy e körben kicsit részletesebben szóljak a pró és kontra vitát kiváltott úgynevezett sikerdíj kikötésének lehetőségéről. A törvényjavaslat rendelkezései között továbbra is fő szabály az, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában. E szabadságot a javaslat mind az ügyfelek, mind az ügyvédek érdekében csak a szükséges mértékig és az arányosság követelményének megfelelően kívánja korlátozni.
A javaslat nem általánosságban tiltja tehát az ügyvédi munka eredményessége érdekében kikötött megbízási díj lehetőségét, a javaslat csupán a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetősége tekintetében állapít meg szigorúbb feltételeket. Eszerint a bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. Hangsúlyozandó, hogy e szabály alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költségek, valamint az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemond. Az említett normának meg nem felelő sikerdíj sem tilos tehát, így alkalmazása fegyelmi eljárást sem vonhat maga után, a szankció csak az, hogy a javaslatban meghatározott mértéket meghaladó sikerdíj bíróság előtt nem érvényesíthető. A sikerdíjra vonatkozó korlátozást ellenzők számára jegyzem meg, hogy a sikerdíj kikötése több országban általánosan tiltott.
Az ügyvédek kirendelésére vonatkozó rendelkezések kapcsán az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslattal összefüggésben annyit érdemes megemlíteni, hogy a kirendelt védőre vonatkozó rendelkezések módosulnak annyiban, hogy a bíróság vagy nyomozó hatóság kirendelését követően szükséges az eljáró kirendelt védő kijelölése is. A kirendelt védő kijelölése - a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatban meghatározott eseteket kivéve – fő szabályként a területi ügyvédi kamara feladata lesz. Az eljáró ügyvédet a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből elektronikusan, véletlenszerű kiválasztás segítségével, kamarai szabályzatban meghatározott eljárási szabályokban rögzített módon kell majd a területi ügyvédi kamarának kiválasztania. A kiválasztás során biztosítani kell az ügyvédek arányos munkaterhelését, és figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését. Ezek az új szabályok az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatálybalépéséhez igazodóan lépnek majd hatályba.
Tisztelt Országgyűlés! Fontos szót ejteni arról, hogy a javaslat külön részben személyi körönként speciális szabályokat állapít meg a már említett, ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyekről, nevezetesen az ügyvédről, az alkalmazott ügyvédről, az ügyvédjelöltről, a kamarai jogtanácsosról, a jogi előadótól, az európai közösségi jogászról, az alkalmazott európai közösségi jogászról, valamint a külföldi jogi tanácsadóról. De külön fejezet szól az irodagondnoki feladatok ellátásáról is. A javaslat ötödik része pedig az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetekre irányadó speciális szabályokat tartalmazza. E körben a javaslat részletesen szól az ügyvédi irodáról, az ügyvédi együttműködés keretein belül pedig törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint létrehozza a bejegyzett irodaközösséget, továbbá meghatározza működésük alapvető szabályait.
A javaslat újdonságként nevesíti az ügyvédasszisztenst, akinek feladata az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek munkájának segítése.
Indokolt néhány szót szólni a törvény által szabályozott fegyelmi rendelkezésekről is, mivel a fegyelmi eljárás szabályai több vonatkozásban is jelentősen megújulnak. Egyrészt bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, ezáltal még differenciáltabb szankcionálásra lesz lehetőség az egyes fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel. Másrészről változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok is, annak érdekében, hogy a szakmaiság és a függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség megállapításának valódi igénye juthasson érvényre. Újdonság, hogy a fegyelmi bizottságok a javaslat alapján nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is.
Említést érdemel, hogy a hivatalból induló előzetes vizsgálatok lefolytatására a területi kamara választott tisztségviselőjeként a fegyelmi biztos lesz jogosult, továbbá ő kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását is. A fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését új megközelítésbe helyezi az is, hogy a javaslat új jogintézményként vezeti be a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasításadási jogát.
Engedjék meg, hogy kitérjek arra is, hogy miért indokolt a kamarai szervezet kisebb átalakítása, az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás átstrukturálása. Az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai szerkezet hátrányát képezik a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen színvonala. Előnye ugyanakkor ennek a struktúrának, hogy biztosítja a problémák helyi szinten történő megoldását, elősegíti az ügyvédek kamarával való személyes kapcsolattartását s így azt, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a regionális központok irányába.
(11.00)
Ezek figyelembevételével a javaslat olyan strukturális változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a jól működő gyakorlatokat. Mindezekre tekintettel módosul az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás. így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése, illetve az ehhez kapcsolódó műszaki-informatikai háttér feltételeinek biztosítása, a képzési helyek akkreditációja, továbbá a szakmai képzések és a továbbképzések tematikájának összeállítása. A fegyelmi bizottságok pedig - mint már a fegyelmi eljárási szabályok körében is említettem - nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. De az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően továbbra is a területi kamarák maradnak.
A törvényességi felügyelet szabályozása körében említést érdemel, hogy a javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A javaslat a törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az akkor gyakorolható, ha sem bírósági hatáskörbe, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe sem tartozik a vizsgált döntés, tevékenység. A javaslat szerinti megoldás biztosítja a párhuzamos eljárás lehetőségének kizárását, így például azt, hogy ugyanazt a határozatot az eljárás kezdeményezője a minisztérium előtt, a panaszolt ügyvéd pedig a bíróság előtt támadja meg. Egyfelől az ügyvédi kamara autonómiája, másrészt a kamara jogszabályszerű működéséhez, az igazságszolgáltatás és a közérdek védelméhez, így végső soron a jogbiztonság garantálásához fűződő érdek jelöli ki tehát azt a keretet, amelyen belül az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorolhat. A javaslat újraszabályozza a törvényességi felügyelet tárgyát, ezen belül a törvényességi felügyeleti eljárás alól kivett ügyek körét, valamint a törvényességi felügyelet eszközeit is.
Tisztelt Képviselők! Természetesen arra nincs lehetőség, hogy a több mint 210 paragrafusból álló törvényjavaslat valamennyi rendelkezését részletesen bemutassam. Az elmúlt percekben a teljesség igénye nélkül próbáltam felhívni a figyelmet a javaslat néhány újdonságára. Összefoglalva az elhangzottakat, az új törvényi szabályozás célja tehát, hogy az ügyvédi tevékenységre vonatkozó egységes szabályozással a jogi hivatásrendek jogszabályi megújítására e területen is pontot tegyen.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nyilvánvaló, hogy egy új törvény elfogadása esetén nem kerülhető el egyes egyéb érintett jogszabályok módosulása sem. Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy az új ügyvédi törvény okán több ponton szükségessé válik néhány egyéb törvény és számos alacsonyabb szintű jogszabály módosítása is. Ezekre a változtatásokra természetesen ősszel, a törvényjavaslat 2018. január l-jei hatálybalépéséig még mindenképpen sor kerül.
Végezetül, de nem utolsósorban engedjék meg, hogy elmondjam, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat egy hosszas előkészítő munka eredménye. Annak érdekében, hogy egy szakmai konszenzuson alapuló törvényjavaslat szülessen, több mint egy évig dolgozott rajta a javaslatot előkészítő munkacsoport, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a javaslat kidolgozására a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének bevonásával és egyetértésével került sor.
Azt gondolom, hogy az elhangzottak alapján levonható az a következtetés, hogy az új, ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat egy körültekintően, a szakma bevonásával előkészített joganyag. Kérem a tisztelt Országgyűléstől a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
