DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Napjainkban a magyar fiatalságnak nem csupán az informális, hanem a formális kommunikációban használt nyelvezete is folyamatosan egyszerűsödik, tartalmilag egysíkúvá válik. A folyamat persze nem teljesen új, azonban az utóbbi években felgyorsult.
Arany János születésének 200. évfordulóján ott tartunk, hogy különálló szótárak nélkül nem tudják, akár XX. században élt költőink szavait értelmezni a tanulók. Mi több, az előző generációkkal sem tudnak tartalommal teli emberi kapcsolatokat kialakítani, mert az új generáció csatornái sokkal inkább épülnek jelzésszerű kommunikációra, ráadásul a gyorsan változó technológiai eszközök a nyelvtől is gyorsabb változást követelnek meg. Mindez óhatatlanul befolyásolja a közösségi kapcsolatokat, kiüresítve azokat, számukra például nehezebb a szemtől szembeni beszélgetés.
A kihívást jelentő helyzet kezelésének stratégiáját a 2014-ben a magyar nyelvi örökség gondozása és fejlesztése céljából életre hívott Magyar Nyelvstratégiai Intézet lenne hívatott kidolgozni és azt következetesen végigvinni, a társadalom számára érzékelhető és értékelhető módon megvalósítani. A biztatóan hangzó célkitűzéseket tartalmazó kormányrendelet azonban ugyan három éve hatályos, a fentiekben említett sürgető helyzetnek a kezelésére eddig semmilyen kézzel fogható eredményt nem tud felmutatni sem az intézet, sem a kormány.
A MANYSI honlapját, illetve programpontjait átolvasva sehol nem találkozhatunk a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalással. Nehezen érthető, hogy miért nem kezelik kiemelten a fiatalok kommunikációjának radikális megváltozását. Érthetetlen, hogy miért nem készítettek még felméréseket a jelenségről, és miért nincsenek elképzeléseik annak kezeléséről.
Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, milyen konkrét lépéseket tesz a kormány azért, hogy a nyelvi értékvesztést mérsékelje. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)
