DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magáról a törvényjavaslatról azt azért fontos leszögezni, hogy talán a záróvitánál, illetve a bizottsági összegzőhöz képest egy sokkal élénkebb és sokkal komolyabb vita alakult ki, amelyben a Jobbik álláspontja a napnál is világosabb volt. Ez az álláspont egyébként egyben a munkavállalók álláspontja is. Azon, hogy a munkavállalók véleményét igazából ki sem kérik, már egyáltalán meg sem lepődünk, azon viszont igen, hogy még a parlamenti infójegyzéket sem olvassák el a képviselők, és ez egyébként megbotránkoztató.
Ha olvasták volna, akkor önök is tudnák, hogy megfeszített túlórák, ki nem adott szabadságok mellett is jelentős a buszsofőrök hiánya. Az elvándorlás, az, hogy a képzett, a roppant felelősségteljes munkát végző, de szégyenletesen alulfizetett dolgozók valamelyik nyugati államban vállalnak munkát, véleményünk szerint ezzel a jogszabállyal is csak gyorsulni fog. Ez bizony az elmúlt nyolc év és most már mondhatjuk, hogy az ehhez hozzájövő elmúlt hét év hibája is. Önök, kedves fideszes és magukat baloldalinak valló, de ízig-vérig neoliberális gazdaságfilozófiát követő képviselőtársaim, önök tettek arról, hogy elűzzék innen a munkavállalókat. És persze Orbán Viktor, aki egyszer sem tette szóvá végtelenül igazságtalanul a dolgokat Brüsszelben, egyszer sem tette szóvá azt, hogy milyenek a magyar bérek, ezt egyszer sem mondta el Brüsszelben. Sőt, az olcsó munkaerőt tartotta a legfőbb versenyelőnyünknek, és ez ahhoz kellett neki, hogy keresztülgázoljanak a szakszervezeteken, és amikor lehetett, ezt meg is tették.
De képviselőtársaim, ugye, emlékeznek még a buszsofőrök fekete pólós figyelemfelhívó akciójára? Itt ennyi is elég volt ahhoz, hogy például ezek a buszsofőrök kivívják maguk ellen a hatalom rosszallását. Ne csodálkozzon hát senki, ha ilyen bérviszonyok és sanyarú munkakörülmények miatt egyre kevesebb manapság a hadra fogható buszsofőr, márpedig ha ők elfogynak, akkor annyi a közösségi közlekedésnek, és kedves cinikusan vigyorgó kormánypárti képviselőtársaim (Soltész Miklós: Ezt olvastad?), bizony a magyar emberek nagy többsége nem járhat helikopterrel, nem ülhet kék villogós, légkondis hivatali Audiban, a buszközlekedés nélkül annyi a nagyvárosi, helyi, valamint a vidéki helyi közösségi közlekedésnek.
Mi itt, a Jobbikban már néhányszor próbáltuk becses figyelmüket felhívni az úgynevezett mobilitási garanciára. Tudják, ez az a dolog, ami azt jelenti, hogy az államnak bizony kötelessége életben tartani a közlekedési rendszereket, mert az emberek jelentős része így jár dolgozni, tanulni, orvoshoz, hivatalos ügyeket intézni vagy éppen családtagjait látogatni. De nyilvánvalóan mindez olyan idegen az önök számára, mint a történelmi anekdota szerint Marie Antoinette-nek a nép éhezése. Ő azt javasolta, ha nincs kenyér, egyenek kalácsot. Maguk biztos azt felelnék a csökkentett buszszolgáltatástól szenvedő lakosoknak, hogy járjanak taxival.
A vita korábbi szakaszában azzal érveltek, hogy a javaslat kellő pihenőidőt biztosít az osztott munkarendben dolgozó buszvezetőknek. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Kilenc óra önök szerint elég ahhoz, hogy a munka végeztével hazaérjen, másnap meg persze vissza a telephelyére a dolgozó? Úgy tisztálkodjon, étkezzen, aludjon, esetleg, ne adj’ isten, még a családjával is törődjön egy keveset? Mennyit tud így aludni ez a munkavállaló? Öt-hat órát? Ezt nevezik önök kipihentségnek? Ugye, tréfálnak? De viccnek, mondjuk, nagyon rossz ez, ha ezt így gondolják.
Ne érveljenek azzal, hogy a napközbeni osztott műszak első és második része között úgynevezett pihenőidő milyen jó, nézzék meg, hogy milyen körülmények vannak a busztársaságok telephelyein, és milyen helyen kellene úgymond pihennie ezeknek a munkavállalóknak, akik egyébként mindennapi munkájukban sok-sok emberéletért felelős sofőrök. Az a pihenőidő lényegében semmi, egy elveszett, kieső idő. Önök 9 órát javasolnak összefüggő pihenőidőnek, ennyi járna osztott műszak második része után a következő felvételig, mi viszont 11 órát kértünk módosítónkban, ez a minimum, ami jár a munkavállalóknak.
Egyébként nem fogadjuk el az előttünk fekvő törvényjavaslatot, s persze lehet azzal védekezni, hogy plusz költségvetési vonzata lenne a Jobbik javaslatának, és pluszforrást igényelne, de lenne az, higgyék el, csak éppen nem kéne elmutyizni, ellopni, két kézzel a haveroknak elszórni, lenne annak jobb helye is. Mi ugyanis nem az oligarcha haverok, hanem a nép pártján állunk, ebben az esetben a buszsofőrök oldalán állunk. Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)
