POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR
POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyetértünk, ebben az országban arra van szükség, hogy az emberek nyugodtan dolgozhassanak, arra van szükség, hogy mindinkább a gazdaság teljesíteni tudjon, és a gazdaság teljesítőképességéből, a befolyó adókból az állami alkalmazottak bére emelkedhessen, és természetesen mindazok, akik a gazdaság bármely szegmensében dolgoznak, a megfelelő bért elérhessék.
A magyar kormány nagyon sokat tett annak érdekében, hogy az ország teljesítőképességét figyelembe véve (Dr. Szél Bernadett: Választ! Választ kérünk!), az országot nem eladósítva a béremelések megtörténjenek. Az állami szféra számos területén bevezetésre kerültek az életpályamodellek, amelyek segítségével mind a rendvédelmi szervezeteknél, az egészségügyben, a szociális területen is jelentős béremelések történtek. Nem mondjuk azt, sosem állítottuk azt, hogy ez elég, nyilvánvalóan a bérek emelése továbbra is nagyon fontos, és az a gazdaságpolitika, az a politika, amelyet folytatunk, az meg is teremti az alapját, a lehetőségét annak, hogy a bérek tovább emelkedjenek. Megszületett a megállapodás a minimálbér folyamatos emelésével, amely kihat a gazdaság egészére, kihat az állami szektorra és természetesen kihat a magánszektorra is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a gazdaság teljesítőképességének növekedése, a hatékonyság növekedése lehetővé tette azt, hogy a versenyszférában a bérek folyamatosan emelkedhetnek.
Az önkormányzati szektor, az önkormányzati rendszer nagyon fontos részét képviseli a magyar demokráciának, az önkormányzati rendszer stabilan és az ország polgárait kiszolgálva, a közszolgáltatásokat eljuttatva jól működik.
(13.30)
Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesítésére, illetve a hitelfelvételre.
2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük legyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!)
A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésére is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel zárhatnak.
A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018-tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdemesnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 20-30, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve most már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék.
Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer forint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti illetményalap. (Dr. Szél Bernadett: Mi a válasz, államtitkár úr?) Tehát az önkormányzatoknál ez a sztrájk alapvetően politikai célzatú, a választásokra való felkészülés az önök részéről, mint ahogy mindaz a hazugságfolyamat, amelyeket az önkormányzatok lehetőségeinek a korlátozásáról terjesztenek az elmúlt napokban. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalról. - Demeter Márta: Emelnek bért vagy nem? Mondja ki akkor, hogy nem!)
