KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): Elnézést kérek, közben szétesett a mikrofonom. Csak nagyon röviden szeretnék reagálni a képviselőtársam elmondottakra, kicsit rácsatlakozni. Ez nyilván messze visz az eredeti törvényjavaslat témájától, de ha már felmerült, akkor illik elmondani, mi ilyenkor mindig el is szoktuk mondani, hogy ami az atomerőmű vízellátását illeti, a Jobbiknak, talán az egyetlen pártnak a jelenlegi parlamentben, komplett javaslata volt arról, hogy Magyarország vízgazdálkodását hogyan állítsuk helyre. Itt az atomerőmű vízellátása úgy jön szóba, hogy a Duna vízszintjének, vízellátási helyzetének a rendezése egy markáns része volt ennek már a 2014-es választási programunkban, sőt talán már a 2010-esben is szereplő kérdésnek. Hiszen mi nemcsak energetikai szempontú vízgazdálkodást és -hasznosítást terveztünk be ebben a programban, hanem az ország vízháztartásának a javítását is egy nagyon fontos célként tűztük ki, hogy amikor aszályos időszak van, amikor alacsony a Duna vízállása, akkor is például az atomerőmű hűtéséhez is megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. S hát ez egy nagyon fontos kérdés, amit továbbra is napirenden kell tartani, hiszen az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre szélsőségesebb a csapadékelosztás, és egyre inkább fontos az, hogy ezt a szélsőséges hatást, ezt az egyenlőtlenséget megpróbáljuk kiküszöbölni.
Továbbra sem látjuk azt a kormány részéről, hogy erre törekvéseket tenne, mármint arra, hogy ezeket a hatásokat a következő évtizedekben kiküszöbölje, és ne csak az árvízvédelemre, hanem az alacsony vízszintekre, a vízmegtartásra is koncentráljon. Nekünk erre komplex kidolgozott programunk van. Ezt most csak azért mondtam el, mert szóba kerül, de nyilvánvalóan nem kapcsolódik az előttünk fekvő törvényjavaslathoz.
Az viszont kapcsolódik, hogy tényleg nagyon fontos, hogy ne csak szakértők álljanak rendelkezésre megfelelő számban egy ilyen beruházásnál, hanem a kivitelezésben közreműködő szakemberek, munkások, jól képzett munkaerő is. Már az előző felszólalásomban is elmondtam, hogy ez szintén kritikus helyzet, mert az elvándorlásnak köszönhetően nagyon kevés és egyre kevesebb főleg a szakképzett munkaerő. S most nemcsak az atomenergia területére gondolok, hiszen ez egy óriási nagy beruházás, ha úgy tetszik, egy építkezés. Speciális építkezés ugyan, de építőipari vállalkozások tömkelege kell hozzá, hogy egy ilyen beruházást végrehajtsunk.
(12.30)
Ilyen területen is már most szakemberhiány van Magyarországon, és még sok minden más olyan területen, ahol már most gondoskodni kéne arról, hogy a következő egy-két évtizedben ezek megfelelő számban rendelkezésre álljanak.
A képzés - hiszen az atomerőművet utána több évtizeden keresztül, 40-50-60 éven keresztül üzemeltetni is kell. Tehát hogy a közép- és felsőfokú szakképzés milyen szinten áll rendelkezésre, mennyire alkalmazkodik az igényekhez, az is nagyon fontos kérdés.
És itt már, ha felsőfokú képesítésről beszélünk, akkor már szakértők is szóba kerülhetnek, hiszen azokból lesznek előbb-utóbb az atomenergetikai szakértők, megfelelő évnyi tapasztalattal, szakmai gyakorlattal, akik ezekből a felsőoktatási intézményekből, elsősorban műszaki felsőoktatási intézményekből, kifejezetten atomenergetikai területről kikerülnek. De akár pozitív példaként megemlíthetném a most ősszel elsőként beinduló atomenergetikaiszakjogász-képzést is, ami nyilvánvalóan fontos, főleg az engedélyezési eljárásban, de a kivitelezésnél a szakemberhiányt nem fogja pótolni.
Egyebekben tartom magam az általam korábban elmondottakhoz, és ezzel kapcsolatban várom majd államtitkár úr válaszát, ha előbb nem, akkor a zárszóban. Hiszen már időkeretünk amúgy sem nagyon maradna a reagálásra, de remélem, hogy a zárszóban ennek ellenére meg fogom kapni az általam igényelt válaszokat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
