DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gyülekezési jogról szóló törvény olyan törvény, ami már az első betűjénél el lett rontva, az első mondatánál teljesen el van rontva, hiszen ha megnézzük a tartalmát, akkor ez nem a gyülekezési jogról szóló törvény, hanem a gyülekezési jog megszüntetéséről vagy ellehetetlenítéséről szóló törvény címét kellene viselje. És hogy ez így van, akkor hadd olvassam föl önöknek mindjárt az (1) bekezdést, ami nagyon szépen szól. Azt mondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy - az e törvényben meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket - a továbbiakban együtt: gyűlés - szervezzen, és azokon részt vegyen. Ez egy nagyon szép mondat itt az elején. A probléma csak az, hogy a következő kilenc oldal 24 paragrafusa meg arról szól, hogy ezt miért nem és hogyan nem tehetik meg a kedves választópolgárok, illetve állampolgárok itt Magyarországon.
Hogy néhány kérdést vagy néhány megjegyzést tegyek ehhez az állításomhoz, és lenne olyan is, amire tényleg őszintén várnám államtitkár úr válaszát, hogy mire gondolt a költő, vagy mi értelmezzük-e félre - de akkor bele is vágok.
Az egyik probléma, amit már érintettek többen, az előttem szólók már érintették, hogy a jelenleg hatályos törvényben van egy egyértelmű taxatív felsorolás, hogy mire nem vonatkozik ez a törvény. Ez nyilván abból is adódhat, hogy maga a gyűlés fogalma a jelenleg hatályos törvényből hiányzik, míg itt most belekerült egy valamilyen definíció.
Most hagyjuk azt, hogy szerintem választ adna a kérdésre, ami az előbb elhangzott, hogy a családi rendezvények, a vallási szertartások, a sport- és egyéb más rendezvények a törvény hatálya alá nem tartoztak, mert azt gondolom, hogy ezzel a definícióval ez elrendezhető. De van egy olyan pont ebben a törvényjavaslatban, ami szerintem nagyon hiányzik, és szerintem ebből a definícióból nem adódik erre a válasz magától, ez pedig a választási eljárási törvény hatálya alól is kivette a gyülekezési törvényt eddig.
Kampányoltunk mindahányan az elmúlt időszakban, ön is, államtitkár úr volt egyéni jelölt most, pontosan tudja, hogy milyen jelentősége van annak a választási kampány tekintetében, hogy a választási időszakban a gyülekezési törvény nincs hatályban, tehát választási gyűléseket, választási kampányrendezvényeket nem a Gyvt. hatálya alapján kell bejelenteni, végrehajtani, biztosítani s a többi. Azt gondolom, hogy ez egy elég fontos garanciális szabály arra, hogy a választásokat egyáltalán kezelni lehessen, mert nincs az a rendőrség szerintem, amely egyébként egy országgyűlési választáson ezt tudná kezelni. Ebből a szövegből ez nem derül ki, hogy önök… (Dr. Völner Pál: A választási törvényből.) Jó, de ezért mondtam, hogy kérdezek, és lehet, hogy kapok rá választ. Ha ön azt mondja, hogy ez így van, akkor ezt örömmel elfogadom, utána is fogok nézni.
A második ilyen kérdés valóban maga a gyűlés fogalma, ez a két fő. Gyűlés legalább két személy részvételével közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, amihez bárki szabadon csatlakozhat. Segítsen nekem megfejteni, államtitkár úr, hogy például egy települési önkormányzati testületi ülés most ez alapján gyűlés vagy nem gyűlés. Értem, kicsit karikírozom. De ugye, azt tetszenek érteni, hogy ennek konkrétan megfelel az a testületi ülés, ahol közügyekben van véleménynyilvánítás, és egyébként bárki szabadon csatlakozhat hozzá, mert minden ilyen testület... Azért nem mondom a parlamentet, mert ide bejutni sem lehet, ez csak elméletileg nyilvános e tekintetben, de mindenesetre legalábbis sok emberben kétségeket indított meg ez a két személy részvételével közügyekben való véleménynyilvánítás, szintén jogalkalmazási szempontból.
A következő problémánk a betiltott rendezvényen való részvétel mint szabálysértés. Megint jogalkalmazási szempontból kérdezem. Az a szerencsétlen, aki mondjuk, egy Facebook- vagy bármilyen felhívásra - vagy akármilyen más, ahogy ön is említette, még talán nem szórólapok meg stencilgép, de lehet, hogy újra eljutunk oda is - elmegy egy olyan gyűlésre, amiről egyébként neki fogalma nincs, hogy azt betiltották, és ő a törvényjavaslat értelmében személy szerint is szabálysértést fog elkövetni, és szabálysértési eljárás alá fogják venni - ezt egyébként mégis így hogy?
A közrend veszélyeztetése a kedvenc részem. Ön is azt mondta, hogy minden alkalommal el kell végezni a szükségességi, arányossági tesztet a jogalkalmazónak, mert a jogalkotó ezt nem teszi meg. Azt mondja, hogy a közrend veszélyeztetésénél abszolút gumiszabályt ír le, hogy alaposan feltételezhető, most nem mondom fejből.
Segítsen nekem, államtitkár úr: Kovács főtörzsőrmester fogja elvégezni minden alkalommal a szükséges alkotmányossági, arányossági tesztet? És ha neki esetleg nem sikerül, akkor majd - az előző törvényre visszatérve - a Patyi András-féle közigazgatási bíróság segít neki megfejteni, hogy jól döntött-e vagy nem? Szerintem ez borzalmas lesz, ön is tudja. Tehát nem lehet a rendőri végrehajtó állományra olyan terhet rakni, hogy egy ilyen, alkotmányosan abszolút megfoghatatlan gumiszabályozás, és mindjárt belemegyek, mi mindenre terjed ki ez a kvázi gumiszabály, majd szerencsétlen eljáró rendőrre lesz bízva, amit egyébként valóban bíróságon meg lehet majd támadni, hogy megítélje, hogy a magánélet védelme vagy az otthon védelme meddig terjeszkedik Karakószörcsökön, és már hol nem, hogy a közlekedés rendjének sérelme hol kezdődik és hol végződik.
Most mondhatnék egy csomó gumiszabályt, mondjuk, a lex Putyint kihagyom, mert az egy elég objektív szabály legalább az új törvényükben, tehát ha valami főméltóságos külföldi kolléga jön a miniszterelnökhöz, akkor nyilvánvalóan még az út szélére se lehet majd kiállni azt mondani, hogy mondjuk, nem értünk egyet a politikájával. Láttuk, hogy milyen intézkedések vannak, mondjuk, amikor egy Putyin ebbe az országba érkezik. Nyilván az Egyesült Államok elnökénél is így van, ezt mindenki érti, meg szerintem nem is várja el vagy nem is várná el, hogy ne lehessen véleményt nyilvánítani az ő jelenlétéről. Nem tudom, lehet, hogy Kim Dzsongun is érkezni fog, és akkor azért kellett ezt a törvényjavaslatba betenni, de mindenesetre szerintem nevetséges egyébként. Tehát a rendőrség eddig is meg tudta oldani, hogy védett személyek Magyarországon biztonságban legyenek, és a véleménynyilvánítást ezért ne kelljen korlátozni.
A közlekedés rendjét sérti. Államtitkár úr, mi nem sérti a közlekedés rendjét egy demonstrációnál? Ha ketten egyszerre lelépnek a járdáról, már az sérti a közlekedés rendjét, és ha jól értem, az már tényállásszerű lesz.
(22.40)
Eddig a szövegekben úgy volt, hogy „aránytalanul”, mert az is egy kapaszkodó, de a jelenleg hatályos szövegben például egy rendőrnek, akinek erről döntenie kell, teljesen világosan máshogy fogalmaz, azt mondja, hogy máshogyan nem biztosítható. Jogászként abszolút, de nem jogászként is értjük a különbséget a „közlekedés rendjét sérti” fogalom meg a „közlekedés más módon nem biztosítható” között. Mondjuk, egy százezres tüntetés hogy a fészkes fenébe’ ne sértené a közlekedés rendjét, államtitkár úr? És akkor Magyarországon soha többet nem lehet tömegtüntetést szervezni, mondjuk, olyat, ahol vonulnak az utcán? Ez a szándék ebben a tekintetben? Merthogy ami le van írva, államtitkár úr… (Dr. Völner Pál jelzésére:) Értem, akkor örülök neki, hogy nem ez a szándék, de ami le van írva, azért maradjunk annyiban, ehhez fog minket közelebb vinni.
Itt van az, hogy mások magánéletét, otthonát, szabadságát, szabad mozgását korlátozza. Tényleg, valaki rajzoljon már nekem egy olyan demonstrációt, tüntetést vagy vonulást, amelyik mások magánéletét, otthonát vagy szabadságát valamilyen módon nem korlátozza! Eleve milyen tüntetés lenne az, amit meg lehet úgy tartani, mondjuk, a főváros közepén, csak így oda van lökve, hogy mások magánéletét, otthonát és szabad mozgását nem korlátozza? Természetesen korlátozza, erről szól az egész.
És amikor államtitkár úr az új egyensúlyról beszélt, hogy megpróbálták eltalálni - nem sikerült, államtitkár úr, nem sikerült elérni ezt az új egyensúlyt, ez nem egyensúly. Ez a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának teljes korlátozása akár a magánélet, akár az otthon, akár a szabad mozgás tekintetében, de még közlekedési okokból is.
Ugyanilyen a bíróságok működésének megzavarása. Súlyos veszélyeztetés volt eddig, ezt a különbséget is mindenki érti. Mi nem zavarja a bíróság működését? Ha tíz ember kiáll az ablak alá, és elkezd kiabálni, nem tudom, bármit, ami nem tetszik nekik, az már zavarhatja a bíróság működését. A súlyos veszélyeztetés meg nyilvánvalóan arról szól, ha a bíróság működését effektíve úgy veszélyezteti, hogy mondjuk, például ki vagy be nem lehet menni, vagy a bírósági tárgyalásokat fel kell függeszteni. Nyilván ez egy óriási különbség, így van, államtitkár úr, azt nem lehet megengedni, de azt meg lehet engedni, hogy valaki a bíróság elé vonuljon, és azt mondja, hogy nem ért egyet valamivel, vagy bármilyen módon egyébként a véleményét elmondja adott ügyekben. Ez alapján egyébként nem teheti meg.
Oszlatási ok is a mások jogainak és szabadságának sérelme, így, zutty: mások jogainak és szabadságának sérelme. Még egyszer kérdezem, hogy melyik tömegdemonstráció nem jár mások, mondjuk, szabadságának vagy jogainak sérelmével? Ki fogja azt eldönteni? (Dr. Völner Pál: Szükségtelen mértékben és aránytalanul!) Értem, államtitkár úr, de ezt a helyszínen lévő rendőri állománynak lesz dolga eldönteni, nyilván nem videokonferencián a közigazgatási bíróság elnöki kabinetje fogja majd nézni az összes tüntetést.
És még hagyján, hogy Budapesten ez hogy van, de gondoljanak már bele picit rendészeti politikusként is, hogy hogyan fognak vidéken, egy kisvárosban, egy településen vagy egy vidéki városban ezek alapján, mondjuk, fel nem készült vagy készített rendőrök, jogalkalmazók, a hatóság eljárni ezekben a kérdésekben!
Ami előremutató - és egyébként, ha csak az lenne benne a mostani hatályos törvényszöveget kiegészítve, még úgy, ahogy van, meg is szavaznánk -, az három dolog, nem túl hosszú: a sorban állás intézményét rendezik végre, ez teljesen rendben van, ebből nagyon sok probléma volt; a náci és kommunista bűnök tagadása, mint alapvető tiltó ok, teljesen rendben van itt Közép-Európa közepén (Z. Kárpát Dániel közbeszólására:) - ezzel vitatkozom -, teljesen rendben van mind a kettő. És az egyenruhás masírozás és az ezzel való visszaélés. Pontosan tudjuk, hogy milyen demonstrációkról van szó, elsősorban a Várban szokott ilyen fantasztikus jövés-menés lenni; ez is teljesen rendben van. Itt sajnos be kell fejeznem azokat a dolgokat, amelyek ebben a törvényjavaslatban rendben vannak.
Összességében tényleg az a problémánk - én nem állítom, hogyha most ősszel valaki be fog jelenteni egy demonstrációt, akkor ezekben a gumiszabályokban lévő egyébként taktikai atombombákat önök el fogják indítani, de ez a törvényjavaslat tökéletesen alkalmas arra, hogy bármikor bármelyik demonstrációt előzetesen betiltsanak vagy feloszlassanak úgy, hogy egyébként ennek a törvénynek a betűjével az meg fog egyezni. És ez nem gyülekezési törvény innentől kezdve, ez nem az állampolgárok gyülekezési jogosítványait rögzíti. Ez azt rögzíti, ahogy az előttem szóló jobbikos vezérszónok is elmondta, hogy egyébként a hatalom kénye-kedve szerint legyen meghúzva az a határ, hogy mikor lehet demonstrálni és mikor nem. Óriási visszalépés a most hatályos szöveghez képest minden tekintetben.
A magánélet védelméről szóló törvényhez pedig engedjék meg, hogy nagyon egyszerűen egy külső szakértő által leírt anyagnak csak az elejét felolvassam, szerintem mindent elmond, ez a mi véleményünk is, abszolút osztjuk: „A törvényjavaslat, a továbbiakban javaslat, elfogadása esetén újabb elemmel bővülne az orbáni Frankenstein-államrendszer. Ennek lényege, hogy az aktuálpolitikai érdekeknek megfelelően olyan példákat emeljen át a külföldi országok gyakorlatából, amelyek csökkentik az alapjogvédelem általános szintjét, felhasználva ahhoz az államhatalom minden képviselőjét. Jelen törvényjavaslat kodifikációs szempontból az egyik, ha nem a legsilányabb az Orbán-kormányok időszakából. Célja egyértelműen a hatalomgyakorlók érdekeinek a védelme és a megmaradt, rendkívül korlátozott szólásszabadság további szűkítése. Egyáltalán nem adja indokát a törvényjavaslat annak, hogy a jelenlegi jogrendszerbeli védelmi eszközökhöz, polgári, közigazgatási és büntetőjogi eszközökhöz miért kellene hozzáadni egy ezer sebből vérző új és kiszámíthatatlanul működő eszköztárat. Bár a törvényjavaslat preambuluma szerint a törvény elfogadását az Alaptörvény új VI. cikke diktálja, és az összhangban van az alkotmánybírósági gyakorlattal, valamint az általános alapjogvédelmi teszttel, de ebből csak az valós, hogy a javaslat az új alaptörvényi rendelkezést, a VI. cikkben foglalt szabadságkorlátozó felhatalmazást váltja aprópénzre.” Nagyjából ezzel a törvénnyel kapcsolatban, azt gondolom, többet nem is érdemes szót ejteni.
Talán egy mondatot engednék én is meg magamnak: versengő törvények lesznek. Láttam, hogy az államtitkár úr arra is reagált, amikor azt mondta az előbbi felszólaló, ellenzéki képviselő, hogy a bíró nem tudja majd eldönteni, melyik törvényt kell alkalmazni; ugye, van, amikor egy bírónak sok törvényt kell alkalmazni. Olyan nem lehet, amikor ugyanazt a tárgykört rendező két törvényt kell alkalmazni. Versengő törvények, úgy alkotmányellenes az egész, ahogy van, önök összefésültek mindent. Késői óra van, akkor se mondom ki azt a szót, amit mondjuk, a Ház falain kívül kimondanék, de maradjunk annyiban, hogy összegereblyéztek mindent, amit találtak, és körülbelül olyan minőségű is lett ez a dolog. Igazán attól kell félni, hogy ez is olyan gumiszabály lesz, amit majd a megfelelő bíróság mindig a megfelelő módon fog értelmezni.
Maximálisan tiltakozunk ezen törvényjavaslat elfogadása ellen, államtitkár úr. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
