KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS,
KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt a részletekbe mennék, néhány keresetlen mondat. Az első: szociális problémákat rendészeti eszközökkel megoldani nem lehet, ez az alapállás. Az utcai hajléktalanság felszámolását büntetéssel megoldani nem lehet; ez a második. A harmadik: az utcán élő emberek azért élnek az utcán, mert nincs elegendő jövedelmük, hogy a saját maguk lakhatását finanszírozni tudják. Ezek az emberek nem úgy születtek, hogy minden vágyuk az volt, hogy felnőttkorukra hajléktalanok legyenek és az aluljáróban éljenek. Az utolsó megjegyzésem pedig az, hogy úgy látom, a kormány közelmúltbeli intézkedései révén szinte futószalagon fogják az utánpótlást biztosítani; annál is inkább, mert ha megnézzük, ebben az évben már több mint ezer végrehajtásra került sor, ahol nem tudták a törlesztőrészletüket fizetni a családok, és tudomásom szerint a Nemzeti Bank jelentése szerint 122 ezer olyan család van, akinek 90 napon túli késedelmes hiteltörlesztése van. Innentől kezdve nyugodtak lehetünk, lesz utánpótlás ezen a területen.
A részletekbe menve a következőket szeretném elmondani a tisztelt Háznak. Ahogy itt többen is említették… (Az elnök csenget. - Hubay György kimegy a teremből, miközben telefonál.) Köszönöm a segítségét, elnök úr. Ahogy többen is említették, az Alaptörvény legutóbbi módosításával ősztől, pontosabban október 15-től tilos a közterületen életvitelszerűen tartózkodni, ezzel összefüggésben ekkortól az önkormányzati rendeletek nem jelölhetnek ki külön területeket, ahol tilos a közterületen való életvitelszerű tartózkodás, mivel az általános jelleggel tilos lesz. Mivel ez a szabálysértési tényállás átkerült az elzárással is büntethető szabálysértések körébe, így az érdemi döntés a bíróság hatáskörébe tartozik majd. A bírósági eljárást megelőző előkészítő eljárást a rendőrség az általános szabályok szerint folytatja le, míg a bíróság döntésének végrehajtását az általános szabálysértési hatóság végzi. A helyszínen a rendőrség, a járási, kerületi hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, közterület-felügyelő, et cetera, et cetera, intézkedhet a jövőben.
Ami új elem, amivel elkerülhető a büntetés: ha az illető a jelen lévő hatóság vagy más szerv felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében, akkor a szabálysértés szintén nem valósul meg. Nem világos számomra, hogy ezen mit ért a kormány, ugyanis ezt nem fejtette ki. Például, ha az utcai szociális munkát mint segítséget, ellátást el is fogadja, ami ugyebár a hajléktalan személyeket érintő ellátás igénybevételének minősül, attól még továbbra is közterületen marad az illető. Ha ezek után jogszerűen maradhat ott, akkor az Alaptörvényből csinál viccet a hatóság.
Az is kérdés, meddig él így ez a szerzett lehetőség - vagy ilyenkor kötelezően elviszik a szállóra? És mi van, ha nincs hely? Márpedig nincs elegendő férőhely, mert hiába mondta Móring József Attila képviselőtársam, kedves barátaim, azért el kell önöknek mondjam, hogy Magyarországon körülbelül 30-32 ezer hajléktalanról beszélünk, és nem csak azokról beszélünk, akik utcán élnek. Utcán 3,5-4 ezer ember él Magyarországon, de a potenciális hajléktalanok száma meghaladja a 30 ezer főt. Ma Magyarországon 11 200 férőhely van. A nappali melegedőket ilyen formában ne számítsuk ide, meg az alkalmi szálláshelyeket, mert az nem biztosít valóságos fedelet ezeknek az embereknek. Korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezésben szerepelt, hogy a szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja. Talán ezt kívánták másképp megfogalmazni, de ez sem derült ki egyébként az előterjesztésből.
Ezzel együtt nem tud kilépni a kormány a maga alkotta csapdahelyzetből, mert lényegében továbbra is azon fog múlni, hogy az utcán élő hajléktalanokkal mi történik, hogy a hatóságok érvényesítik-e a törvényben foglaltakat. Az ugyanis nehezen várható el, hogy a hajléktalan emberek odébbállnak, csak hogy betartsák az Alaptörvényt vagy a szabálysértési törvényt, főleg, mert nincs hova menniük. Hozzáteszem, ha a kormány akarta volna, akkor betartatta volna eddig is ezt a kemény szabályozást. Ehhez képest az utóbbi két évben erre már nem igazán került sor, ami bizonyos értelemben valamifajta emberséget mutat a hatóságok felől - zárójelet nyitok: illetve a szabályozás értelmetlenségét -, másrészt pedig azt bizonyítja, hogy mindez valójában hecckampány és a bűnbakképzés újabb szintje azzal együtt, hogy a hajléktalanság alkotmányban történő betiltása valójában embertelen, és semmilyen keresztény hagyományokra épülő társadalomban nem humánus, nem erkölcsös lépés.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hajléktalanság problémáját nem lehet rendészeti eszközökkel kezelni, ahogy a bevezetőmben is utaltam rá. Ez egy összetett probléma, ami szociálpolitikai és lakáspolitikai megoldásokat követel többek között.
Tisztelt Ház! Nézzük, mit tett eddig a Fidesz a hajléktalanokkal szemben! A történet úgy kezdődött, hogy 2010-ben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénnyel felhatalmazta az önkormányzatokat, hogy a településen szabálysértéssé nyilvánítsák a nem rendeltetésszerű használatot, majd jött az újabb szigorítás 2011-ben a szabálysértési törvény módosításával, ami elérte, hogy akár 150 ezer forintra is lehessen büntetni egy hajléktalant, aki többször vét a törvény ellen; akkor már büntethettek.
(13.30)
A fővárosban például 50 ezer forint volt a „tarifa” azért, ha valaki életvitelszerűen a közterületen tartózkodik.
Az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté professzor úr beadványára az Alkotmánybíróság 2012 novemberében megsemmisítette azt a passzust, amely szabálysértésnek minősítette a hajléktalanságot. Az Ab kimondta, összeegyeztethetetlen az Alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével, ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből a közterületen él. Ezt mondta szó szerint a határozatában az Alkotmánybíróság.
A hajléktalanság szociális probléma, ahogy utaltam rá, amelyet az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel, és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Alkotmánybíróság szerint, ismét idézek: „sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását”. Ezt is kimondta az Alkotmánybíróság. A testület megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghozatalára.
A TASZ, tisztelt Ház, korábban a 2012. április 15. - a szabálysértési törvény hatálybalépésének dátumáról beszélek - és 2012. november 21. - ekkor volt az alkotmánybírósági döntés - közti adatokat kérte ki, és abból az derült ki, hogy 2200 ember ellen indult eljárás ilyen címszóval, és több mint 1500 esetben, összesen 40 millió forint értékben szabtak ki bírságot.
A szociológus kollégák szerint valójában a hajléktalanság hatósági üldözésének semmi jogszabályi akadálya nincs jelenleg sem, vagyis nem is kellett volna módosítani az Alaptörvényt. Az egy más kérdés, hogy a gyakorlatban nem érvényesítik a szabályokat. Igaz, az ombudsmani jelentés korábban megállapította, nem a büntetés volt a fő cél; a jogszabály-módosításokat a hatóság arra használta fel, hogy elüldözzék a hajléktalanokat azokról a területekről, ahol zavarhatták a városlakókat.
Tisztelt Ház! Érdemes kitérni arra, hogy a korábbi szabályozásról miket mondott még az Alkotmánybíróság, hiszen hasonló általános tilalmat korábban is tartalmazott már a szabálysértési törvény, de azt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette. Idézem, azt hiszem, a 38/2012. (XI. 14.) Ab-határozatról van szó: „A tényállás megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó a közrend védelmében alkotta meg ezt a tényállást. A közrend védelme lehet olyan alkotmányos érdek, amelynek érdekében a jogalkotó szabálysértési szankció alkalmazását írja elő. Önmagában az, hogy valaki a közterületen éli az életét, mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közterület rendeltetésszerű használatát, a közrendet nem veszélyezteti.” Azoknak a magatartásoknak a szankcionálására, amelyek a közterület használata során mások jogait sértik, a közrendet veszélyeztetik, a szabálysértési törvény számos önálló tényállást, például a koldulás ilyen, a csendháborítás, a köztisztasági szabálysértés, et cetera, et cetera, veszélyeztetés kutyával, közerkölcs megsértése és garázdaság… - tehát ilyet állapít meg, ezek alapján büntethető az a hajléktalan is, aki a közterületet a közrendet veszélyeztető módon használja. Tehát ezekre az indítványokra az égvilágon semmi szükség nem volt, amelyeket önök a parlament elé hoztak.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság önkormányzati ellátásokkal kapcsolatos érvelése ezen javaslat esetében is fennáll, hiszen itt is a hajléktalanellátás működésén vagy hiányán múlik az, hogy szabálysértés-e a közterületen lakás. Ennek megerősítésére nézzük meg, miket mondtak a civilek a kormány legújabb gyűlöletkampányáról, mert nem tudom másnak nevezni. Idézem a civileket. „Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hajléktalan.” Tehát nem csak én állítom, a civil szervezetek is. „De csak töredéküknek jut hely a szállásokon. Az országban ugyanis 11 200 férőhely van összesen, tehát háromszor több az otthontalan, mint a hely. A helyzet nem is Budapesten a legdurvább, vidéken még rosszabb. Állandó a tűzoltás. A tartós megoldáshoz jóval több pénz kellene.” A civilek véleményét itt bezárom.
Ma egy szállón többen vannak összezárva egy légtérben, jellemzően négy-, de inkább ennél is többágyas szobákba, néhol még akár emeletes ágyakkal is. Magyarországon csak egy olyan intézmény van, ahol a lakó akár egyedül is lehet a szobában. Maximum kétágyas szobákra lenne szükség, de amíg nem biztosított valamennyire az intim szféra, addig a hajléktalanok inkább választják az utcát a szállások helyett. A fizetős szállásokra pedig elég nehéz bekerülni, több helyen nagyon hosszú a várólista.
Tegnap említettem éppen az azonnali kérdések órájában, amikor a férőhelyekről volt szó, ugyanott az idősellátásról beszéltem. Kérem szépen, százas nagyságrendben állnak sorba fizetős szálláshelyért hajléktalanok. Ez az egyik megállapításom. A másik az, hogy soha nem látott mértékben vannak ma már a hajléktalanszállókon romák, ami mondjuk, egy évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, mert egymást családon belül vagy rokonságon belül befogadták, és borzasztó sokan vannak idős emberek. Soha ennyi idős ember hajléktalanszállón nem volt, mint az elmúlt évben, illetve az idén.
Van, aki szerint azért támogatja az állam egyre kevésbé a civileket, mert a civil szervezetek ellen akarja hergelni a közhangulatot, ahelyett, hogy inkább támogatnák azokat, akik magukra vállalják ezeket a terheket.
Szintén fontos megállapítás az is, hogy hiába dolgozik egy hajléktalan ember közfoglalkoztatottként, az életét és a lakhatását ettől még nem tudja rendezni, hiszen legfeljebb annyit keres vele, mint amennyi a legolcsóbb budapesti bérlakások lakbére és mondjuk, a rezsi fele. Havi 54 ezer forintból jelenleg még egy szobát sem lehet bérelni Budapesten.
Kedves Képviselőtársaim! Egyet kell értenünk azokkal, akik szerint felháborító, hogy a Fidesznek nem csak egy évtizede nincs más válasza a problémára, mint hogy el kell zárni a hajléktalan embereket vagy meg kell bírságolni őket. Szerintem a hajléktalanság megszüntetése, a hajléktalanságból kivezető utak támogatása alapvető humánus célja kellene hogy legyen minden kormánynak. Sajnos, az Orbán-kormány a legszegényebbek, a legelesettebbek támogatására, felemelésére egyre kevesebbet fordít, és még a jogszabályokon keresztül is megnehezíti életüket. Az elmúlt években a kormány nem szociálpolitikai vagy lakáspolitikai szempontból közelítette meg a hajléktalanság kérdését, hanem csupán rendészeti eszközökkel akarta azt kezelni.
Senki számára nem jó megoldás, ha bárki is az utcán vagy más, nem fedett, vagy éppen fedett, de minimális mértékben sem lakás céljára szolgáló helyiségben él. Ez nem biztosítja a hajléktalan személyek emberi méltóságát sem, és érthető módon zavarja a közterületet más célra használókat is. Minden kormányzati híresztelés ellenére ma nem adottak a feltételek ahhoz, hogy egyetlen embernek se kelljen az utcán élnie, se a férőhelyek száma, se azok színvonala nem megfelelő, ahogyan a kivezető utakat jelentő komplex megoldások is csak elvétve érhetők el.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Ezen törvényjavaslatot mi sem támogatjuk, ahogy itt többen már megemlítették. Ugyanakkor a költségvetési törvényhez mi is meglehetősen sok módosító indítványt nyújtunk be. Kérem, hogy képviselőtársaim majd ezeket a módosító indítványokat részben holnap a Népjóléti bizottság előtt, részben a Vállalkozásfejlesztési és a Költségvetési bizottság előtt támogassák, legyen itt szó a szociális étkeztetés normatívájának emeléséről, a népkonyhák finanszírozásáról vagy a nappali melegedők létszámférőhelyének a biztosításához beadott indítványokról. Kérem, hogy azokat támogassák.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból.)
