BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK,
BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ott folytassam, ahol Kovács Árpád elnök úr abbahagyta, szeretnék én is gratulálni Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak és a teljes apparátusnak ahhoz, hogy egy ilyen kiváló költségvetési törvényjavaslatot nyújtott be a Ház elé, amelyből nemcsak az látszik, hogy alaposan végiggondoltak minden egyes intézkedést, amelyek az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikai intézkedéseinek a folytatásaként megerősítik azt a növekvő pályán lévő magyar gazdaságot, amely többletbevételeinek köszönhetően eddig is a magyar társadalom széles rétegeinek tudtunk évről évre több pénzt osztani és évről évre jobb körülményeket teremteni a magyar emberek megélhetéséhez, hanem egyben biztosítja azt a versenyképességet is a hazai vállalkozások számára, amely a biztos munkahelyek megtartása, illetve további munkahelyek megteremtése terén lehetőséget ad arra, hogy a következő évben akár a teljes körű foglalkoztatottságot is el tudjuk érni.
Ahogy tisztelt képviselőtársaim is látják, a jövő évi költségvetés - ahogy ezt miniszter úr expozéjában is kiemelte - a családok és a biztonságos növekedés költségvetése lesz. Annak tervezésekor a kormány a választópolgárok által támasztott elvárásoknak eleget téve elsősorban Magyarország biztonságának a megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes körű foglalkoztatás elérését tartotta szem előtt.
Az elmúlt nyolc év, tisztelt hölgyeim és uraim, számos eredményt és korábban csak remélni mert sikert hozott. Ezeket a célokat a kormány és a magyar emberek közös munkájának köszönhetően sikerült elérni. Mindennek eredményeként hazánk visszanyerte a korábban elveszített gazdasági önrendelkezését, és végre stabilizálta pénzügyi helyzetét. A Fidesz - a baloldali kormányokkal ellentétben - 2010 után felelős költségvetési gazdálkodást folytatott, amellyel sikerült tartósan alacsonyan tartani az államháztartás hiányát, sőt folyamatosan csökkenteni azt, megállítani az államadósság mértékének növekedését, és azokat a kedvezőtlen folyamatokat visszafordítani, amelyeket 2002 és 2010 között az MSZP és az SZDSZ kormányai okoztak.
Mindezt úgy értük el, hogy a gazdasági növekedést immár nem a külföldről felvett hitelek, hanem a munkavállalók számának folyamatos növekedése, az alacsony kamatszint és a csökkenő adóterhek biztosítják.
Az elmúlt időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy a bérek hosszú évek óta nem látott mértékben növekedtek Magyarországon, amelynek köszönhetően a nettó átlagkeresetek több mint 40 százalékkal emelkedtek 2010-hez képest. Ezzel elérhető közelségbe került a fizetések hosszú távú felzárkóztatása a nyugat-európai átlaghoz. A kedvező folyamatokat igazolja, hogy a bérek 2019-ben is tovább fognak növekedni, megközelítőleg 10 százalékkal, amely 7 százalékkal az uniós átlag fölött lesz így. Ne felejtsük el, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az MSZP- és az SZDSZ-kormányok idején az adók, a járulékok szintje évről évre emelkedett, sőt a 13. havi fizetést és a 13. havi nyugdíjat is elvették a magyar emberektől.
Ezzel együtt a munkanélküliség is folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2010-es 12 százalék fölötti szintről mára 3,7 százalékra sikerült mérsékelni. Ma Magyarországon 755 ezerrel több ember dolgozik, mint 2010-ben. Emlékezzenek még vissza, tisztelt hölgyeim és uraim, 2010-ben, amikor Orbán Viktor miniszterelnöki programját ismertette a magyar parlament előtt, és bejelentette azt, hogy a magyar kormány határozott szándéka az, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsen Magyarországon, akkor az ellenzék padsoraiban erős derültség fogalmazódott meg.
Azt kell mondjam, tisztelt hölgyeim és uraim, az elmúlt évek azt igazolták, hogy mint mindig, e kérdésben is a kormány komolyan gondolta, amit mondott, és cselekedeteivel támasztotta alá azt, hogy ezeket a célokat el tudja érni: azt kell mondanom, hogy az elmúlt nyolc év sikeres kormányzati politikájának köszönhetően 755 ezerrel több ember tud dolgozni ma, mint 2010-ben. Ha csak a tavalyi évet nézzük, 2017-ben 123 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy ha a jövő évi gazdasági növekedés, amely 4 százalék fölött várható, teljesülni fog, és ilyen ütemben tud a gazdaság új munkahelyeket teremteni, akkor - ahogy azt a bevezetőben elmondtam - elérhető lesz 2019-re a teljes körű foglalkoztatottság Magyarországon.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés középpontjában a fenntartható növekedés áll majd, szigorú és fegyelmezett gazdálkodás szem előtt tartásával. A kormányzat 2019-ben 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 2,7 százalékos inflációval és 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. Az elmúlt évekhez hasonlóan az állam működése tekintetében megvalósul a nullás egyenleg, azaz az állam annyi pénzből fog gazdálkodni, mint amennyi működési célú bevétele van. A jövő évi hiányt a fejlesztések és a beruházások szintjének további növekedése fogja eredményezni, amely, azt gondolom, teljes mértékben vállalható, hiszen ezzel hozzájárul a magyar gazdaság további jelentős bővüléséhez.
Emlékezzünk azokra az időkre, amikor ez egészen másképp volt Magyarországon. A szocialista kormányok 2010 előtt nem törődtek a növekvő államadóssággal, fittyet hánytak az Európai Bizottság ajánlásaira, sőt annak ellenőrzésére is, Magyarország fejlődését az akkor olcsónak tűnő külföldi hitelekre akarták alapozni. A Gyurcsány-kormányok gazdaságpolitikájának az eredménye tragikus következményekkel járt a magyar emberekre nézve: a lakosság devizában súlyosan eladósodott, miközben a külföldi hitelfelvételek miatt a költségvetés sérülékenysége, valamint kitettsége is jelentősen megnőtt. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben érte el hazánkat 2008-ban a világgazdasági válság, amelynek következtében jelentősen megnőtt a munkanélküliség, a bérek emelkedése megállt, a járulékok és az adók szintje nőtt, sőt, ahogy mondtam, a 13. havi bértől és nyugdíjtól is elestek a magyar emberek. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2010-ben meghaladta a 83 százalékot, és Magyarország gyakorlatilag államcsődbe került. Ha akkor nem lettek volna az IMF hitelei, illetve az Európai Bizottság segítsége, a magyar állam fizetésképtelenséget kellett volna jelentsen.
Mi a helyzet ehhez képest most Magyarországon? Ahogy a Költségvetési Tanács elnöke is jelezte, a kormány felelős gazdálkodásának köszönhetően az idei évre 72,9 százalékra sikerült mérsékelni az államháztartási hiányt, és 2019 végére a költségvetésnek köszönhetően, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően ez 70 százalékos szintre fog csökkenni. Ha ezt a tendenciát fenntartjuk, márpedig a kormány határozott célja - és ebben a Fidesz-frakció természetesen támogatja a kormányt -, hogy az államadósság további csökkentése a gazdaság teljesítményének tükrében évről évre megvalósul, akkor 2022-re elérhetjük azt, hogy 60 százalékra csökken a GDP-arányos államháztartási hiány, azaz az Alaptörvényben megfogalmazott iránymutatás léphet életbe: onnan kezdve a magyar költségvetést nem tervezheti egyetlenegy kormány sem úgy, hogy annak az államadóssága nőjön.
(9.50)
Tehát a magyar emberek egy olyan szintű biztonságba kerülhetnek, amely az Alaptörvény által is védve vagyon.
Ahhoz, hogy a további fejlődési pálya fennmaradhasson, nyilvánvalóan lesz bőven tennivaló, de ennek a kereteit a jövő évi költségvetés abszolút megadja. Nem véletlen az, hogy a magyar gazdaság az egyik legdinamikusabban növekvő és fejlődő gazdaság az Európai Unióban. Az elmúlt öt évben, tisztelt hölgyeim és uraim, három olyan év volt, amikor 4 százalék fölött nőtt a magyar gazdaság, az idei év első negyedévében pedig a GDP növekedése az előző év azonos időszakához képest 4,7 százalékos volt, ami kiemelkedő jelentőségű.
Ha megnézzük a költségvetés fő számait, akkor láthatjuk azt, hogy a jövő évben beruházásokra és fejlesztésekre 4000 milliárd forintot irányoz elő. Sokszor hallottuk azt az ellenzéki vádat és kritikát, miszerint a magyar gazdaság növekedését az európai uniós forrásokból megvalósult fejlesztések és beruházások tartják fenn, ami értelemszerűen nem igaz, és ugyanolyan hazug állítás, mint számos más, itt a parlamentben megfogalmazott vád a kormány gazdaságpolitikáját és a magyar gazdaság növekedését illetően.
De nézzük a számokat, tisztelt hölgyeim és uraim! A jövő évi 4000 milliárd forintból eleve 2000 milliárd, ami saját költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztés és beruházás, olyan mint az útépítési program folytatása, amely Magyarország kistelepülései számára és a megyei jogú nagyvárosai számára jelent megoldást, olyan, mint a „Modern városok” program folytatása, vagy éppen az infrastruktúra-fejlesztési programok folytatása. A másik nagy elem az a 2000 milliárd forint, amely európai uniós forrásokból és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokat tesz ki. Ennek is egy igen erős, 600 milliárd forintos lába az, ami a hazai költségvetést terheli, és mindössze 1400 milliárd forint az, ami európai uniós forrásból valósulhat meg.
Tehát ha a teljes fejlesztési kört nézzük, tisztelt hölgyeim és uraim, azt a 4000 milliárd forintot, akkor annak mindösszesen 35 százaléka, alig több mint egyharmada az, ami európai uniós támogatásból érkezik Magyarországra, kétharmadát pedig a hazai költségvetés fogja biztosítani. Tehát ezek alapján azt állítani, hogy a magyar gazdaság fejlődése kizárólag a külső forrásokra, az európai uniós támogatásokra alapul, azt gondolom, egy hatalmas tévedés és álságos hazugság.
A jövő évi költségvetés továbbra is a családok támogatásának kiterjesztését, a munkaalapú gazdaság erősítését, valamint Magyarország külső és belső biztonságának erősítését szolgálja. A családok fontosságát bizonyítja, hogy az otthonteremtés támogatására a költségvetés az ideinél is több, összesen 242 milliárd forintot különített el. A gyermekek után járó adókedvezmények is tovább nőnek a korábbi ígéretünknek megfelelően, itt összességében 355 milliárd forintnyi kiadással számol a kormány 2019-ben.
Bár a bérek az elmúlt évben jelentős mértékben nőttek, el kell ismernünk, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta nem emelkedett. A biztonságos növekedés költségvetése azonban megteremti a kormánytisztviselők és az önkormányzati dolgozók bérrendezésének a lehetőségét is. Ennek mértékéről várhatóan ősszel dönt majd a kormány.
A fizetések növekedése mellett az elmúlt nyolc év gyakorlatának megfelelően a jövő évi költségvetés is biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. 2010 óta több mint 26 százalékkal nőtt a nyugdíjak mértéke Magyarországon, és több mint 10 százalékkal nőtt a vásárlóereje. Ebben is, ahogy korábban, betartotta a kormány az ígéreteit, hiszen a költségvetés teljesítőképességének tükrében prémiumot fizetett az idei évben, és ugyanez fog megtörténni várhatóan a következő évben is a magyar nyugdíjasok részére.
A másik legfontosabb dolog, ami a költségvetési forrásokból kiemelt támogatásra számíthat, a biztonság kérdése. A honvédelmi költségvetés 156 milliárd forinttal fog nőni 2019-ben, és a kormány határozott célja az, amelyben a Fidesz-frakció természetesen támogatja, hogy a honvédelmi kiadások 2020-ig tovább nőnek, duplájára fog nőni ez a kiadási kör. Miért van erre szükség? Azért van erre szükség, tisztelt hölgyeim és uraim, mert Magyarország biztonsága, a magyar állampolgárok biztonsága a kormány számára kiemelt cél. Mi egyes nyugat-európai országok vezetőivel szemben nem azt gondoljuk, hogy a migrációs folyamat, a bevándorlás segíti az európai és a magyar gazdaságot, mi azt gondoljuk, hogy elsősorban a hazai erőforrásokra, a magyar emberekre kell támaszkodnunk akkor, amikor a munkahelyteremtésben, a gazdasági folyamatok élénkítésében és erősítésében gondolkodunk.
Sőt, mi kifejezetten azt gondoljuk, hogy az egész migrációs folyamat egy olyan jelentős kockázati tényező, amely Magyarország megmaradását veszélyezteti, ezért továbbra is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a külső határainkat megvédjük, nemcsak Magyarországot, hanem Európát is megvédjük a migrációs folyamatoktól. Ennek érdekében nyilvánvalóan áldozni kell. Azt gondoljuk, hogy a 2019-es költségvetés tartalmazza azokat a forrásokat, amelyeket a határvédelemhez biztosítani kell.
Az előttünk álló évben is meg kell őriznünk Magyarország pénzügyi és gazdasági stabilitását, emellett a magyar emberek akaratát érvényesítve garantálnunk kell Magyarország biztonságát is, ahogy arról beszéltem. Azt gondolom, hogy a költségvetés tervezésekor pénzügyminiszter úr és kollégái is maximálisan figyelembe vették azt, hogy az a négy fő pillér, amely a biztonság, a gazdasági növekedés fenntartása, a családtámogatások növelése, illetve a teljes körű foglalkoztatottság, 2019-ben maximálisan teljesülni tudjon Magyarországon.
Mi azt gondoljuk, hogy a kormány által benyújtott költségvetés támogatásra érdemes. A Fidesz-frakció kész arra, hogy további módosító indítványokkal apró pontosításokat elvégezzen, de a főbb irányok, a kijelölt fejlesztési célok maximálisan elfogadhatók számunkra, ezért arra számíthat a kormány, hogy frakciónk ezt a költségvetési javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
