VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar választók egyértelmű felhatalmazása alapján a nemzeti kormány célja változatlanul Magyarország és a magyar emberek biztonságának védelme. A 2019. évi költségvetés, amelyet most a választás évében is nyár elején nyújtott be a kormány az Országgyűlés elé, Magyarország biztonságos növekedésének feltételeit teremti meg.
A törvényjavaslat kidolgozása során a biztonság megőrzését, a családok és a gyermekvállalás támogatását, a gazdaság növekedési ütemének fenntartását és a teljes foglalkoztatás elérését tartottuk szem előtt. Ezek a lépések szolgálják leginkább az ország gazdasági érdekeit, az emberek előrejutását és életminőségének javulását.
Ugyanakkor az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is tartjuk a szigorú és fegyelmezett költségvetési politikát. Ez biztosítja, hogy elérjük kitűzött céljainkat, miközben tovább tudjuk csökkenteni az államadósság szintjét, ami az adósság szerkezetének folyamatos javításával együtt tovább mérsékli hazánk külső sérülékenységét. A költségvetés összeállítása során tekintettel kell lennünk arra is, hogy a világgazdaságban, illetve az eurózónában olyan folyamatok vannak jelen, amelyek adott esetben válságba fordulhatnak, és így hátrányosan érinthetik a magyar gazdaságot is. Ezért a költségvetés tervezésekor az eddigieknél is nagyobb óvatossággal jártunk el. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összege másfélszeresére emelkedik.
Tisztelt Országgyűlés! A következő évek egyik legnagyobb kihívása a biztonság megteremtése és megerősítése, egyrészt az Európát sújtó bevándorlás és az azzal járó terrorveszély következtében, másrészt az eurózónában és a világgazdaságban zajló kedvezőtlen folyamatok miatt. A magyar emberek védelme és biztonságuk megőrzése érdekében a nemzeti kormány továbbra is kiáll a bevándorlás elősegítése helyett határaink védelme és a nemzeti szuverenitás megőrzése mellett. A kormány erőteljes fellépésének eredménye, hogy Magyarországot jelenleg is a világ legbiztonságosabb országai között tartják számon. A külső környezetből fakadó kihívások kezelése és a pénzügyi kockázatok kivédése érdekében a kormány továbbra is olyan gazdaság- és társadalompolitikát folytat, amely biztosítja hazánkban a stabilitást és a kiszámíthatóságot, és lehetővé teszi az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedési ütem fenntartását. Magyarország ma már nemzetközi téren is elismert gazdasági teljesítménye megalapozza, hogy jövőre is több forrást tudjunk biztosítani a magyar családok előrejutására és a gyermekvállalás támogatására, a foglalkoztatás bővítésére, az időskori biztonság megteremtésére, a nemzeti identitás megőrzésére, határaink védelmére és nem utolsósorban a gazdaság fejlesztésére. Mindehhez biztos keretet teremt a jövő évi költségvetés.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2019. évi költségvetés tehát a biztonságos növekedés költségvetése, amelynek alapjául az elmúlt évek pénzügyi és gazdaságpolitikai eredményei szolgálnak. A 2013-as növekedési fordulatot követően a magyar gazdaság az elmúlt négy évben lendületesen, átlagosan 3,6 százalékos ütemben, ezen belül 2017-ben kiugróan magas mértékben, 4 százalékkal bővült. A magyar gazdaság teljesítménye felülmúlta az újonnan csatlakozott tagállamok többségét, és egyben jelentősen meghaladta az uniós átlagot is. Ennek eredményeként gyorsult hazánk felzárkózása, és reméljük, ez a következő években is így lesz. A gazdaság teljesítményének fenntarthatóságát jelzi ugyanakkor, hogy a pénzügyi és gazdasági folyamatok is kedvezőek, a költségvetési hiány tartósan alacsony szinten van, miközben minden ágazat támogatása érdemben növekedett.
(8.20)
Fontos tény az is, hogy az államadósság minden évben csökken, vagyis a gazdasági bővülést - ellentétben a 2008 előtti évekkel - nem a túlzott hitelfelvétel generálja. Emlékezzünk vissza arra, hogy nemcsak a hitelfelvétel, hanem a privatizáció is szolgálta azt, ami 2008 előtt történt, mégis gazdasági csőd lett a vége. Mindezek mellett továbbra is kiemelt célunk a „segély helyett munkát” elv további érvényesítése.
Tisztelt Ház! Hadd szóljak néhány szót a foglalkoztatáspolitikai eredményekről! 2017 végére a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent, és a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,4 milliót. A rendszerváltozás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. 2010-hez képest 750 ezer emberrel többnek van munkája hazánkban.
Eddigi gazdasági eredményeinknek köszönhető, hogy az előttünk álló feladat a hatékonyság és a versenyképesség emelése. Ezekhez a folyamatokhoz pedig a gazdaság teljesítményének növekedése mellett emelkedő munkabérek kapcsolódnak. Ebből a szempontból is kedvező, hogy a dinamikus bérnövekedésnek és a mérsékelt inflációnak köszönhetően 2017-ben a reálbérek 10,3 százalékkal nőttek. Már látható, hogy 2018-ban is folytatódik a keresetek két számjegyű emelkedése, amelynek eredményeként a nettó reálbérek 63 hónapja nőnek töretlenül.
A magasabb keresetek kedvezően hatnak az országon belüli mobilitásra, és csökkentik a külföldi munkavállalás vonzerejét. Számításaink szerint a reálbérek 2018-ban és 2019-ben is emelkedni fognak. Ennek egyik alapja nyilván az volt, hogy 2016 novemberében megállapodást írtunk alá a szociális partnerekkel; erről majd később még szólni fogok. Ez a közfoglalkoztatásból a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre is ösztönzőleg hat, ami a gazdaság munkaerő-tartalékának áramlását segíti elő.
Ezen túlmenően az Európai Unióban legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társaságiadó-kulcs is érdemben járult hozzá, hogy 2017 során több mint 8200 milliárd forint értékű fejlesztés valósuljon meg Magyarországon. Ennek eredményeként éves összevetésben a beruházási aktivitás 17 százalékkal bővült 2017 során.
A beruházások terén 2018-ban és 2019-ben is folytatódik a növekedési dinamika, amelyet a 4000 milliárd forint értékű fejlesztés is támogat. Ennyit tartalmaz az önök számára beterjesztett költségvetés. A gazdaság erősödése kézzelfogható, mindenki által megtapasztalható, hiszen több pénz marad az embereknél, ami a kiskereskedelmi forgalom közel öt éve, egészen pontosan 59 hónapja tartó bővülésében is megjelenik.
Az elért eredmények, a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás fenntartásának kulcsa a felelős és előrelátó konzervatív tervezés.
Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi környezet kihívásait figyelembe véve 2019-re a kormány 4,1 százalékos bruttó hazaitermék-bővülést és 2,7 százalékos infláció mellett 1,8 százalékos hiánycélt tervez, ami az idei hiánycélhoz képest is 0,6 százalékponttal alacsonyabb.
A kormány számításai szerint az 1,7 százalékos strukturális egyenleg pedig olyan szerkezetet tükröz, amely a középtávon elvárt másfél százalékos értéket közelíti, és ezen értéket 2020-ra is elérjük. Azt tudom önöknek mondani, hogy csak a beruházások érdekében vállalunk hiányt, egyébként a magyar állam működése nullszaldós, azaz a bevételek és a kiadások fedezik egymást. Az államadósság bruttó hazaitermék-arányos mérséklődése jövőre is folytatódik, az uniós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökkenhet. Emlékeztetném önöket, hogy ez a mutató még 80 százalék fölött volt 2010-ben, most 70 százalék alá csökken az adósságszintünk. 2017-ben ez a mutató már 73,6 százalék volt, a választási ciklus végére, 2022-re pedig 60 százalék alá kívánja mérsékelni a kormány ezt az adósságszintet.
Az ország biztonságát garantálja, hogy - amint már említettem - a kormány előrelátóan tervez. 2019-ben mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalékelemek összege a másfélszeresére emelkedik az idei évhez képest. A megemelt tartalékok biztosítják, hogy a kedvezőtlen pénzpiaci folyamatok és a reálgazdasági események ne befolyásolják a 2019. évi adóintézkedéseket, a hiány és az adósságcsökkenés teljesíthetőségét. A stabilitást erősíti az is, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az állam, ahogy említettem, nullszaldósan működik, a befolyt bevételekből biztosítja a működését. A deficit, a gazdaság versenyképességének javítása, valamint a bővülési potenciál fenntartása érdekében csak a fejlesztésekhez és beruházásokhoz kapcsolódik.
Emellett a költségvetés központi alrendszerét tekintve jövőre is számos szakpolitikai területnek jut többletforrás az előző évekhez képest. Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, a közbiztonságra és a honvédelemre 156 milliárd forinttal költ többet majd 2019-ben az ország, mint idén, amennyiben a parlament ezt elfogadja.
Ez utóbbival kapcsolatban kívánom elmondani, hogy a 2015-ben Európát és Magyarországot elért, korábban soha nem látott migrációs hullám kivédése, a magyar emberek és az Európai Unió határainak védelme érdekében már eddig is számos intézkedést hozott a kormány.
Ezek a lépések azóta is biztosítják, hogy ellenőrizetlenül egyetlen személy se léphessen be az országba. A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül egy 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát.
A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re a bruttó hazai termék arányában 2018-hoz képest megduplázódnak, nominálisan pedig háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források, a NATO-kötelezettségeinket tehát tudjuk teljesíteni.
Tisztelt Ház! A magyar emberek biztonságának megteremtése mellett a nemzeti kormány eddig is számos intézkedéssel segítette a családok élethelyzetének javítását és ösztönözte a gyermekvállalást. Ezt a bevált rendszert erősíti tovább a jövő évi költségvetés is. A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot. Az Európában is kedvező 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsnak és az egyedülálló családi adórendszernek köszönhetően 2016-hoz képest mára mintegy 1 millió család gazdálkodhat több pénzből. A családi kedvezmény növelésének negyedik ütemeként havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, évi összesen 480 ezer forint kedvezményt biztosítva ezzel. Egyébként ez az intézkedés több mint 350 ezer családot fog érinteni Magyarországon.
Az első házasok családalapításuk támogatására továbbra is számíthatnak adókedvezményre, valamint megmarad a gyes és a gyed extra, emellett a bölcsődei férőhelyek bővítésével segíti a kormány a szülőket a munkavállalásuk könnyítésében, biztosítja a színvonalas gyermekétkeztetést a bölcsődétől az iskoláig, valamint a rászoruló gyermekeknek már az iskolai szünidőkben is a legalább napi egyszeri meleg étkezést.
Mindemellett a rászoruló családokat támogatja az 1-9. évfolyamos diákokig terjedően az ingyenes tankönyvellátás biztosítása is. Nemcsak a családok, hanem mindenki számára kedvező, hogy 2019-től a friss tejhez hasonlóan valamennyi tej áfája 5 százalékra csökken, emellett 20 ezer forintig a lakossági átutalások mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Itt emlékeztetnék arra, hogy az elmúlt években az alapvető termékek köréből a sertéshús, a csirke, a hal, a tojás, a friss tej áfája már 5 százalékra csökkent, ez fog most bővülni azzal, hogy más tejtermékekre is kiterjesztjük az áfa kedvezményes kulcsát.
A családbarát Magyarország építése és a családi értékek védelme érdekében hozott intézkedések támogatják a demográfiai célkitűzések megvalósulását, hozzájárulnak a jövő generációjának egészséges fejlődéséhez, valamint javítják a családok életminőségét is.
(8.30)
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország pozitív teljesítménye a családok támogatása mellett megalapozza a munkából élők helyzetének további javítását, a munkahelyteremtés ösztönzését is. Mint ahogyan az önök előtt is ismert, a nemzeti kormány a munkaalapú gazdaság megteremtését tűzte ki célul 2010-ben. Ennek megfelelően a kormány 2010 óta jelentős lépéseket tett és tesz 2019-ben is azért, hogy aki többet dolgozik, többet is vihessen haza.
Ahogy arról már szóltam, a tavaly életbe lépett hatéves adó- és bérmegállapodásnak köszönhetően Európában az egyik legalacsonyabb szintre, 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa, miközben 2017-től a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett. Idén a minimálbér további 8 százalékkal, míg a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal nőtt.
A szociális hozzájárulási adó két lépcsőben összesen 7,5 százalékponttal, 27-ről 19,5 százalékra csökkent. A bérmegállapodás 2019-ben is elősegíti az adóterhek csökkentését, mivel jelenleg a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó a reálkereset alakulásának függvényében további 2 százalékponttal csökkenhet. Tehát az a célunk, hogy a hatéves bérmegállapodást folytassuk, és jövőre 17,5 százalékra csökkenjen ennek a kulcsnak a mértéke.
A kormány kiemelten fontosnak tartja a nyugdíj mellett munkát vállalók munkaerőpiaci pozíciójának megerősítését, a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását is. Az idős munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítését célozza, hogy a nyugdíj melletti jövedelmek 2019-től nem viselnek szociális hozzájárulásiadó- és járulékterheket, tehát ez azt jelenti, hogy az a nyugdíjas honfitársunk, aki munkát kíván vállalni majd a következő évtől, csak az szja-t kell hogy megfizesse, sem a munkáltatót, sem őt más egyéb közteher egyébként nem fogja terhelni. A rendszer hasonló lesz egyébként, mint a nyugdíjas-szövetkezetek esetében.
Tisztelt Ház! A kormány kiemelt figyelmet fordít a vállalatok növekedésének, beruházásainak ösztönzésére is. Ennek érdekében 2019-től jelentősen bővíti a társasági adóból igénybe vehető beruházási kedvezményeket. A vállalatok 500 millió forint helyett évente 10 milliárd forint összegig képezhetnek adómentes fejlesztési tartalékot jövőbeni beruházásaikra, emellett enyhülnek a startup vállalkozásba történő befektetések után érvényesíthető kedvezmény igénybevételi korlátai is.
A kisvállalkozások növekedésének elősegítése érdekében a kisvállalati adó belépési korlátja 500millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik, és az adózó mindaddig az adónem alanya maradhat, míg bevételei meg nem haladják a 3 milliárd forintot.
Az adórendszer egyszerűsítése és átláthatóságának javítása 2019-ben is fontos kormányzati cél. Ennek megfelelően 2019-től új, önálló szociális hozzájárulásiadó-törvény lép életbe. Az új szabályozás lefedi a korábban egészségügyi hozzájárulást viselő jövedelmeket is, így ez az adónem megszűnik. Egyúttal sor kerül az adónem kedvezményeinek újragondolására is.
Az egészségügyi hozzájárulás mellett a kulturális adó és a baleseti adó is megszűnik, amely utóbbi megszűnését a biztosítási adó átalakítása teszi lehetővé. A jövőben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása a biztosítási adó keretén belül valósul meg, és ezzel együtt az adó mértéke is csökken.
Tisztelt Országgyűlés! Tovább folytatódnak a közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése érdekében tett lépések, az életpálya- és bérrendezési programok.
Új elemként jelenik meg az önkormányzati köztisztviselők és kormánytisztviselők életpályája, amelyhez a jogszabályi háttér kidolgozására ősszel kerül sor. A jövő évi költségvetés a kormánytisztviselők esetében - a kormány döntésének függvényében - béremelkedést tesz lehetővé, továbbá az önkormányzati tisztviselőknél is megteremti az illetménynövelés lehetőségét.
2019-ben újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, elérve ezzel 2015-höz képest az átlagosan 50 százalékos növekedést. Az egészségügyi szakdolgozók esetében a 2016-ban indult többlépcsős béremelés részeként 2019 novemberétől további 8 százalékos emelésre kerül sor. A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, a korábbi években már megvalósult intézkedés továbbviteléhez is.
A nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésére is kiemelt figyelmet fordít a kormány. Célunk az, hogy az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesüljenek. Ezért a kormány - 2010-ben tett ígéretének megfelelően - 2011 és 2017 között átlagosan több mint 26 százalékkal emelte a nyugdíjakat, amelyek vásárlóereje a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően mintegy 10 százalékkal javult. Amennyiben a jövő évben az infláció meghaladná a megvalósított nyugdíjemelés mértékét, a nyugdíjasok természetesen számíthatnak arra, hogy a különbözetet a kormány, ahogy eddig is, ezután is kiegyenlíti; az elmúlt években persze nem ez volt a jellemző, hanem egy reálérték fölötti növekedés is. Emellett a várható gazdasági teljesítményből adódóan minden remény megvan arra is, hogy 2019-ben is lehetőség nyílik nyugdíjprémium kifizetésére.
A nők családban betöltött szerepére is megkülönböztetett figyelmet fordít a kormány, ezért változatlanul biztosítja a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár alatti nyugellátás igénybevételének lehetőségét, illetve ennek fedezetét.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2014-2020-as ciklusra a hazánkat jogosan megillető európai uniós források célzottabb és még hatékonyabb felhasználását tűzte ki célul. Míg 2018-ban az volt az elsődleges cél, hogy az uniós források teljes összege kötelezettségvállalással lekötésre és nagy arányban kifizetésre kerüljön, addig 2019-ben a hangsúly ezeknek a projekteknek a megvalósítására helyeződik át. Költségvetési szempontból a cél az, hogy 2019-ben az uniós támogatások Európai Bizottságtól való lehívása is fokozottabban haladjon előre.
A strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós, például közlekedési infrastruktúra-fejlesztést támogató európai hálózatfinanszírozási eszköz forrásait felhasználó támogatásokon keresztül összesen közel 2000 milliárd forintot tervezünk kifizetni.
A már korábban megszületett döntésnek megfelelően a rendelkezésre álló összegek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk, ebben nincs változás; nem is lehet, hiszen elértük azt, hogy valamennyi pályázat kiírásra került, tehát mindenki tisztában lehet azzal, hogy uniós forrásokat milyen célokra kívánunk felhasználni, ennek az elsődleges iránya pedig továbbra is a gazdaságfejlesztés.
Ez érdemben segíti elő a gazdaság növekedését a megvalósuló beruházásokon, a foglalkoztatottság bővülésén és a versenyképesség emelésén keresztül. Emellett jelentős források jutnak az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkózást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására is.
A vissza nem térítendő támogatások mellett a korábbi pénzügyi időszakhoz képest már nagyobb szerephez jutnak azok a pénzügyi eszközök, amelyek többször kihelyezhetők. Ezek hosszú távon tudnak biztos finanszírozást nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez. Mindezek mellett említést érdemelnek azok az uniós támogatások is, amelyek ugyan nem jelennek meg a hazai költségvetésben, azonban az agrárpiaci és közvetlen termelői támogatások formájában 423 milliárdos forrást jelentenek a vidék Magyarországa számára.
Tisztelt Ház! Amint azt már említettem, az elkövetkező évek gazdaságpolitikájának legfontosabb feladata a magyar gazdaság versenyképességének emelése. Olyan feladat ez, amely összeköti azokat a lépéseket, amelyeket például az innováció támogatása, a béremelések, a szakképzés fejlesztése és nem utolsósorban a beruházások támogatása terén teszünk. Ehhez kapcsolódik, hogy jövőre jelentős összeget, mintegy 4000 milliárd forintot fordítunk a fejlesztések finanszírozására.
(8.40)
Ezek között olyan beruházások és programok szerepelnek, mint például a Pest megyei fejlesztések, az Irinyi-terv iparstratégiai támogatásai, az „Ipar 4.0” program intézkedései, a digitális infrastruktúra fejlesztése, az egészségügy területét érintő beruházások megvalósítása, a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátás fejlesztése, jó néhány szakrendelő felújítása, építése, kórházfelújítások, és az oktatás területén megvalósuló beruházások támogatása.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy szóljak néhány mondatot az önkormányzatok finanszírozásáról. Az önkormányzatok finanszírozásához szükséges központi költségvetési források jövőre is rendelkezésre állnak, továbbra is azon alapelvek mentén, amelyek többek között a családok támogatását és az életszínvonal növelését szolgálják. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere jövőre is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó feladatalapú támogatási rendszerre épül.
Mivel a hatéves adó- és bérmegállapodás az önkormányzatokat is érinti, a kormány a megnövekedett bérek kifizetéséhez költségvetési támogatást nyújt. A 2017. és 2018. évi minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből adódó illetménynövekedéshez kapcsolódó támogatásokat a 2019. évi költségvetésitörvény-javaslat tartalmazza. A gazdasági és társadalmi felzárkóztatáshoz elengedhetetlen a vidéki települések támogatása, így az uniós források mellett egyre több hazai forrást bocsátunk rendelkezésre fejlesztési célokra.
Ennek jegyében a kormány 2019-ben is támogatja a gyermekétkeztetést biztosító konyhák, étkezők, valamint bölcsődék, minibölcsődék fejlesztését és a további önkormányzati feladatok megvalósítását. A gyermekétkeztetés önkormányzati ellátása a 2019. évben is követi a már kijelölt irányvonalat. A működési és fejlesztési források folyamatos bővülése meghozta a kívánt eredményeket, egyre több fejlett infrastruktúrával rendelkező konyha biztosítja az egészséges táplálkozást a gyermekek számára.
Tavaly jelentős többletforrást juttattunk az átalakuló bölcsődei rendszer működésére, 2017-től ugyanis a kisebb településeken is kötelezővé vált a kisgyermekek napközbeni ellátása, amennyiben arra igény van. (Tüsszentés hallatszik.) És ez igaz is, egészségére! (Derültség.)
A nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében 2019-ben is folytatódik az intézményrendszer strukturális átalakítása. Ennek köszönhetően az új, rugalmas feladatellátás egy megújult finanszírozási rendszerrel párosul, ezzel is hozzájárulva a hatékony működéshez.
Fontosnak tartjuk. hogy a kistelepüléseken működő önkormányzatoknál is emelkedjen a dolgozók bére, és szándékunk, hogy az önkormányzatokat motiváljuk ennek megvalósításában. Ennek érdekében a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok köztisztviselői béremelésének pályázati úton történő támogatására a költségvetés 11 milliárd forint forrást tartalmaz.
Mindent egybevetve, az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül több mint 2750 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés több mint 737 milliárd forint támogatást biztosít.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 2019. évi költségvetés szerves része a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjának, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapnak a gazdálkodása. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése jövőre is egyensúlyban marad. A már említett nyugdíjprémium kifizetésére a Nyugdíjbiztosítási Alapban céltartalékként 24,7 milliárd forintot különítettünk el.
Az Egészségbiztosítási Alapnál ugyancsak a bevételek és a kiadások egyensúlyával számol a költségvetés. Az alap bevételeinek nagyobb részét, közel 75 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, a fennmaradó részt pedig a költségvetési hozzájárulások és az egyéb bevételek teszik ki. Az alapnak két meghatározó kiadása van: a pénzbeli és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások.
A pénzbeli ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások jelentik, valamint meghatározó nagyságrendet képvisel a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj, valamint a táppénzkiadás.
A természetbeni ellátások közül a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátás adja. 2018-hoz viszonyítva a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése, a minimálbér, garantált bérminimum emelésének figyelembevételével az erre a célra felhasználható többletforrás összege 69,4 milliárd forint. Az egészségügyi bérintézkedések folytatásaként a többletforrás biztosítja az egészségügyi szakdolgozókat 2019 novemberétől megillető további 8 százalékos béremelés, valamint a háziorvosi és fogászati ellátás finanszírozását javító lépések fedezetét. A 2019. évi többletforrás lehetővé teszi az idei évi egészségügyi ellátást javító intézkedések folytatását, a népegészségügy fejlesztését, a nagymértékű tételes elszámolású gyógyszerek, eszközök pótlását, beszerzését és a többletkapacitások befogadását is.
Az előbbieken felül a 2019-es költségvetés 40 milliárd forintot különített el a céltartalékok között, az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó feladatok támogatására.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabályi garanciák betartása mellett a kormány megküldte véleményezésre a törvényjavaslatot a Költségvetési Tanács részére, az Állami Számvevőszék pedig részleteiben is ellenőrizte a tervezés dokumentumait és az elkészült költségvetési tervet. A tanács a költségvetési dokumentumot hitelesnek, megalapozottnak és végrehajthatónak minősíthette. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleménye is megerősíti azt, hogy egy minden tekintetben magas színvonalú törvényjavaslatot tud az Országgyűlés elfogadni. Kérem, engedjék meg, hogy ezúton is köszönetemet fejezzem ki mindkét szervezet munkatársainak a törvényjavaslat ellenőrzése, véleményezése során végzett munkájukért.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elmondottakat, a 2019-es költségvetés méltán nevezhető a biztonságos növekedés költségvetésének. Jövőre fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, illetve a munkaerő megtartására, valamint a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, és nem utolsósorban hazánk határainak védelmére. A magyar emberek előrejutását célzó intézkedésekhez és biztonságuk megteremtéséhez a forrást a 2013 óta tartó, európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.
Kérem ezért önöket, hogy a 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
