MENCZER TAMÁS
MENCZER TAMÁS
MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a téma felvetését. Már többször volt módunk Ukrajnáról, illetve a kárpátaljai helyzetről beszélni itt, ebben a Házban, de nem lehet elégszer, különös tekintettel arra, hogy a helyzet további párbeszédért és további gondolatcseréért kiált.
Ha megengedi, egy kis kronológiai áttekintés, mi is történt az elmúlt időszakban. Magyarország és a magyar kormány hangosan támogatta Ukrajna vízumliberalizációs tevékenységét, törekvéseit, illetve az Európai Unió és Ukrajna között megkötött társulási megállapodást. Támogattuk ebben Ukrajnát, ezért is éltük meg hátbaszúrásként, amikor ezen egyezmények megkötése után sorozatosan olyan magyarellenes lépések következtek, amelyek közül néhányat ön is említett.
Az oktatási törvény volt talán az első lépés, amellyel elvették a nemzetiségi diákok anyanyelven tanulási lehetőségét. Korábban 3 és 23 éves kor között, tehát a teljes oktatás spektrumában lehetett anyanyelven tanulni, az új rendelkezés szerint ez az alsó tagozat végéig adott, utána pedig nem.
A nyelvtörvénnyel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy minden olyan nyelvtörvénytervezet, ami az asztalon van Ukrajnában, súlyosan rontja a helyzetet a korábbi nyelvtörvényhez képest, amit az Alkotmánybíróság eltörölt. Korábban egy 10 százalékos küszöböt állapítottak meg régión belül, és ha megvolt ez a 10 százalékos részarány, akkor lehetett a nemzetiségi nyelvet a közigazgatásban, a médiában, a kultúrában, ezen területek egyes részeiben használni. Most ezt szeretnék 30 százalékra vagy afölé emelni.
Említeni kell azt az úgynevezett halállistát, ahol kárpátaljai magyarokat listáznak, és Ukrajna ellenségének nevezik meg, említeni kell azt a titkosszolgálati akciót, amit a beregszászi főkonzulátusunkon hajtottak végre. Említeni kell valóban, ahogyan azt ön is megtette, hogy a KMKSZ ungvári irodáját rövid időn belül kétszer támadták meg, kétszer próbálták felrobbantani, és másodszor sikerrel is jártak.
Történik mindez úgy, hogy a jelen körülmények között is Magyarország és a magyar kormány, azt gondolom, lehet úgy fogalmazni, korrekt partnere Ukrajnának. Most is segítünk, amikor segítséget kérnek, mert például Kárpátalján nem biztosított az ivóvízellátás, és nyilvánvalóan a tiszta vizet utána nemcsak a magyar nemzetiségűek ihatják, hanem az ukrán nemzetiségűek ugyanúgy. Most is üdültetünk itt ukrán gyerekeket, akiknek a szülei érintettek voltak a kelet-ukrajnai harcokban, és lehetne sorolni.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! E tekintetben tehát a magyar álláspont egyértelmű, Szijjártó miniszter úr is többször beszélt erről, a párbeszédet fenn kívánjuk tartani. Egyébként ma is találkozik külügyminiszter úr ukrán partnerével Brüsszelben. De nem tudjuk támogatni Ukrajna euroatlanti integrációját addig, ameddig a jogfosztás nem fejeződik be, és az elvett jogokat nem adják vissza.
Természetesen szólni kell arról is, hogy nagy aggodalommal figyeltük a közelmúltban azt a tengeri incidenst, ami megtörtént, nagy aggodalommal figyeltük, hogy Ukrajnában hadiállapotot vezettek be. Természetesen soha nem jó, ha egy szomszédos országban hadiállapotot vezetnek be, különösen nem akkor, ha ott 150 ezer magyar él. Annak örülünk, hogy ez a hadiállapot „csak” 10 megyét érint, Kárpátalja megyét nem.
Tehát a kárpátaljai magyarokat ilyen értelemben az, ami történt, illetve a hadiállapot bevezetése nem érinti. Ezzel együtt természetesen nagy aggodalommal figyeljük azt, ami történt. Bízunk abban, hogy minden érintett fél a minszki megállapodásokat be fogja tartani, mert csak ezt és csak a tárgyalásos utat látjuk arra alkalmasnak, ami a probléma rendezése felé hathat. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a kárpátaljai magyarok vezetőivel, amióta a hadiállapotot bevezették, még ha az Kárpátalját nem is érinti, napi kapcsolatban vagyunk. Köszönöm a téma felvetését még egyszer. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
