DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ami a Kossuth teret illeti, önök voltak azok, akik a Kossuth teret kordonnal vették körbe. (Felzúdulás az MSZP és a DK soraiban. - Dr. Vadai Ágnes: Muszáj volt, mert a csőcselék betört!) Ma a Kossuth téren lehet tüntetni, csak a törvényeket be kellene tartani. Sajnálom, hogy önök ezt, elvileg demokratikus pártként, nem hajlandóak tudomásul venni.
Engedje meg, hogy az említett törvénymódosítás körülményeiről, előzményeiről is szóljak. A polgári kormány egyik legfontosabb célkitűzése volt a kezdetektől fogva, hogy Magyarországon mindenki dolgozhasson, aki akar és tud. Azt vállaltuk, hogy egymillió munkahely jön létre, és időarányosan jól állunk, mert több mint 700 ezer ebből már teljesült. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból. - Kunhalmi Ágnes: Nem igaz!) Igen ám, de az önmagában nem elég, hogy mindenkinek van munkája, mert azt is szeretnénk elérni, hogy meg is érje Magyarországon dolgozni. Ezt szolgálják többek között az ágazati béremelések, ezt szolgálják a megállapodások a munkaadók és a munkavállalók között, de más lépésekre is szükség van. (Varju László: Az államtitkári béremelések!)
Ugyanis Magyarországon gyakran előfordul, hogy aki többet akar dolgozni és többet akar keresni (Gréczy Zsolt: 200 százalékos miniszteri fizetésemelések!), annak ki kell játszania a bürokratikus szabályokat. A munkatörvénykönyv módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni és így többet akar keresni, az megtehesse (Rig Lajos: Nem! Másodállásban mehet dolgozni!), és ez elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. (Kunhalmi Ágnes: Évekre rá?)
A kormány ezért támogatja, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget (Felzúdulás az ellenzéki pártok soraiban. - Kunhalmi Ágnes: Milyen önként? Milyen önként?), és így többet is kereshessenek…
