DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (5) bekezdése, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 84. §-a alapján a legfőbb ügyész évente beszámolót nyújt be a Magyar Országgyűlésnek. Az írásbeli beszámolót részben elektronikus formában a tisztelt képviselők már korábban kézhez kapták.
Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy az írásbeli beszámoló formátuma a korábbi évekhez képest jelentős mértékben megváltozott, a statisztikai táblák és diagramok a szövegben nyertek elhelyezést a jobb érthetőség és a szemléletesebb előadás érdekében. Tartalmilag a beszámoló, az összehasonlítás kedvéért, ugyanazokat a részeket tartalmazza, mint a korábbi években.
Szóbeli kiegészítésemben néhány, a beszámolóban található fontos tényt szeretnék ismertetni. Előre szeretném azt is bocsátani, hogy valamennyi, a 2017. évi működést mutató adat azt mutatja, hogy az ügyészség működését a törvények tisztelete, a hivatás magas szintű ismerete jellemezte. Az ügyészség a vonatkozó törvények alapján két nagy ügycsoportban látja el feladatát, nagyobb részt a büntető ügyszakban, kisebb részt a büntető ügyszakon kívül, illetve közjogi területen működik. Ezekről szeretnék néhány szót beszélni, előre véve a büntető ügyszakot.
A büntetőjogi szakágban 2017-ben iktatott és elintézésre váró ügyek száma az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent. Ez a 2013 óta tapasztalható csökkenő tendencia az elmúlt évben is folytatódott, azaz a bűnügyi helyzet minden adat szerint kedvezően változott, és ez most már egy folyamatos trendnek tekinthető.
(11.20)
A regisztrált bűncselekmények számát illetően 2016-ban 290 779 bűncselekményt regisztráltunk, 2017-ben már csupán 226 452 bűncselekményt. Érdemes körbenézni, hogy hogyan oszlik meg ez a szám a különböző bűncselekmény-kategóriák között.
Néhány jellemző bűncselekmény-kategóriát szeretnék csak kiemelni. Ezek közül az első a szándékos befejezett emberölések száma. 2016-ban 101 ilyen cselekményt regisztráltunk, 2017-ben már csak 92-t. Nagyon lényeges a bűnügyi helyzet tekintetében az úgynevezett utcai bűncselekmények száma, e számok alakulása, hiszen ez a közbiztonság érzetével is szoros összefüggést mutat. Ilyen jellegzetes bűncselekmény a rablás. Rablásból 2016-ban 1141-et regisztráltunk, 2017-ben 853-at. Vannak olyan bűncselekmény-kategóriák, amelyek az utóbbi években nagy figyelmet kaptak. Itt elsősorban a különböző intézkedések hatásaként nagyon jelentős változás történt. Megemlíteném az embercsempészést; itt három adatot is mondanék: 2015-ben még 662 ilyen bűncselekmény volt, 2016-ban 351, 2017-ben pedig 179.
Megemlítem még a költségvetési csalás bűncselekményét, arra is figyelemmel, hogy ez igen széles körű érdeklődést vált ki a társadalomban. A költségvetési csalások száma a 2016-os 2444-ről 1880-ra csökkent. Vannak olyan bűncselekmények, ahol nem lehetünk ilyen elégedettek a számok alakulásával. Itt elsősorban a közlekedési bűncselekményeket kell említeni, amely bűncselekmények alapvetően a járművezetés ittas állapotban, illetve talán még a közúti baleset gondatlan okozásánál sem alakulnak olyan kedvezően, bár itt is vannak csökkenő tendenciák, de az ittas járművezetés például nő. Hasonló tendenciát mutat a kábítószerrel visszaélés bűncselekménye is, ott a korábbi, 2016-os 6032-es adattal szemben már 6544-et regisztráltunk 2017-ben.
Szeretném megemlíteni ugyancsak részben veszélyessége, részben a közfigyelemmel kísért érdeklődés miatt a korrupciós bűncselekményeket. A korrupciós bűncselekmények száma ugyancsak nőtt, a 2017-es 984-ről 1123-ra. Itt egy érdekes tendenciát lehet megfigyelni, azt, hogy a hivatali vesztegetések száma növekvő tendenciát mutat, míg a gazdasági vesztegetések száma pedig csökkenő tendenciát. Ezt részben összefüggésbe lehet hozni a felderítés különböző módszereivel. Itt megemlíteném a megbízhatósági vizsgálatot, amely egy nagyon jelentős felderítési módszer a hivatali vesztegetések tekintetében.
A büntető ügyszakban az ügyészség a jogszabályok alapján nyomozást végez, nyomozásfelügyeletet lát el, illetve vádat emel és a vádat képviseli a bíróságok előtt. Ami az ügyészségi nyomozást illeti, a kizárólagos ügyészi hatáskörbe utalt nyomozásokat részben a Központi Nyomozó Főügyészség, részben pedig 2017-ben a központi járási és nyomozó ügyészségek végezték. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jogszabályi változások következtében a jövőben ezt a nyomozati tevékenységet már kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve regionális osztályai fogják ellátni, az erre való felkészülés 2017-ben kezdődött meg, és ebben az évben fejeződött be. Ez is egy pluszfeladat volt a nyomozó ügyészségek tekintetében. Egyebek iránt a legfontosabb nyomozati tevékenység a hivatalos személyek által elkövetett egyéb bűncselekmények mellett az ilyen személyek által elkövetett korrupciós tevékenység felderítése és elnyomása volt.
Ami a nyomozás feletti felügyeletet illeti, az ügyészség 2017-ben több mint 313 ezer nyomozásban született határozatot vizsgált meg. Említettem az ügyszámcsökkenést. Ennek ellentételezéseként több idő és energia maradt a nyomozások színvonalnak emelésére. Ezt mutatja, hogy a fokozott ügyészi felügyelet alá került ügyek száma az előző évben, tehát 2017-ben 7,5 százalékkal növekedett.
Igen jelentős az ügyészségen tett feljelentések száma. Továbbra is sokan fordulnak az ügyészségre a nyomozó hatóságok mellett, helyett feljelentéssel. Összesen 20 049 ügyészségen tett feljelentést kellett az adott időszakban elbírálni.
2017-ben a nyomozó hatóságoktól a vádemelésre váró befejezett nyomozások együttes száma 102 630 volt. Ebből több mint 26 ezer ügyben vádiratot nyújtottunk be, több mint 13 ezer ügyben a terheltet bíróság elé állítottuk, míg tárgyalás mellőzésével történt elbírálásra több mint 18 ezer ügyben tettünk indítványt. Bíróság elé állításra 2017-ben az összes vádemelés 23,1 százalékában került sor, míg az ügyész az összes vádemelés 32,3 százalékában tett indítványt tárgyalás mellőzésére. Ezek külön kiemelendő adatok, mivel ezek az intézmények az eljárás gyorsítását szolgálták, az ügyészség ezekben az ügyekben rendkívül jelentős mértékben járult hozzá az ügyek minél gyorsabb és törvényes elbírálásához, befejezéséhez. A vádemelési javaslattal érkezett ügyek majdnem 85 százalékát és a nyomozás megszüntetésére irányuló javaslattal érkezett ügyek több mint 91 százalékát 30 napon belül intézte el, tehát az ügyészség itt is betartotta egyrészt a törvényes határidőt, sőt azon belül járt el.
Ami a bíróság előtti tevékenységet illeti, az általános tendenciának megfelelően 6,4 százalékkal csökkent a tárgyévben a bíróság által jogerősen elbírált ügyek száma, és 9,5 százalékkal az ezekkel érintett vádlottak száma is. Mindezek eredményeként az ügyészség tárgyalási terhe 2017-ben csökkent. Ez azonban nem csupán az előbb említett adatnak volt köszönhető, hanem az általam már vázolt bíróság elé állítás tárgyalás mellőzésével elintézés segítségével csökkentettük a tárgyalási terheket. Egyebek iránt, hogy ez mennyire volt sikeres: a bíróság elé állításos eljárásra irányuló ügyészi indítványok több mint 93 százalékát találta megalapozottnak a bíróság.
(11.30)
A bíróságok által kiszabott szankciók körében tovább emelkedett a büntetések aránya, már több mint 83 százalékát a szankcióknak büntetésként szabják ki a bíróságok; ugyanakkor a szerkezete a büntetéseknek kismértékben változott, csökkent az életfogytig tartó szabadságvesztések száma, a bíróság 2017-ben 21 vádlottat sújtott ilyen büntetéssel.
Változatlanul az ügyészség megállapítása szerint a büntetéskiszabási gyakorlat enyhe, az alsó határ közelében vagy az alatt szabnak ki büntetéseket a bíróságok; ezt a gyakorlatot az ügyészség többek között fellebbezési gyakorlatával próbálja befolyásolni. Itt találjuk talán a legkevésbé eredményes adatot az ügyészség működésében: 2017-ben az ügyészségi fellebbezések eredményessége 51,9 százalék volt, ennek ellenére ezt a gyakorlatot fenn kívánjuk tartani, tehát a jelenlegi fellebbezési gyakorlatot, mivel úgy véljük, hogy ez egy fontos eszköz a szankciók kiszabására irányuló véleményünk érvényesítésében.
Ami a váderedményességet illeti, ez 2013 óta folyamatosan emelkedik. 2017-ben 97,8 százalék volt, ami az utóbbi tíz év legmagasabb értéke. 59 766 terhelt, a terheltek 82,23 százaléka esetében a bíróság a váddal mindenben megegyezően mondta ki a vádlottak bűnösségét. Itt is szeretném jelezni azt, amit az Igazságügyi bizottság előtt már elmondtam, hogy mindenki által tudottan 2018. július 1-jével új büntetőeljárási törvény lépett hatályba, amely nyilvánvalóan befolyásolni fogja a különböző statisztikai adatokat, tehát ezek a statisztikai adatok jövőre új bázisról kell hogy induljanak. Nekem az a prognózisom, hogy ez jogtörténeti csúcs, ami 2017-ben a váderedményesség tekintetében született.
Az ügyészségnek fontos feladata volt 2017-ben is a gyakorlatnak a vizsgálata. 2017-ben fontos vizsgálatokat folytattunk le az összbüntetések tekintetében, a jogerős felmentő ítélettel zárult hűtlen kezeléses ügyek tekintetében, valamint fontos iránymutatásra került sor a korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés váderedményességének növelése érdekében. Ezen túlmenően a Legfőbb Ügyészség 2017-ben számos, összesen 68 általános érvényű iránymutatást bocsátott ki. Már itt megemlítem, noha ez a közjogi szakágat érinti elsősorban, de befolyásolja a büntető ügyszakot is, hogy 2017-ben közös iránymutatást adott ki a két szakág a megbízhatósági vizsgálatok ügyészi engedélyezése és a befejezett vizsgálatok törvényességi ellenőrzése során alkalmazandó szempontokról. Ennek a korrupciós cselekmények felderítése és elnyomása tekintetében van jelentősége. Tavaly egyébként az ügyészség a korábbi évekhez hasonlóan közreműködött a büntetőjogi kodifikációban, kiemelkedő volt a büntetőeljárási törvény újrakodifikálása kapcsán megalkotandó egyes jogszabályok előkészítésében való részvételünk.
Néhány szót a büntetőjogon kívüli, közérdekvédelmi szakágról. Az iktatott ügyek száma az előző évi ügyforgalomhoz képest nem túl sokkal csökkent, de ez a csökkenés azért mégis érezhető volt, és úgy gondolom, hogy a közjogi szakág most már elérte azt az ügyszámot, amely ügyszám alapján a közjogi szakág megtalálja a helyét az ügyészség rendszerében.
A csökkenésen belül, ami mintegy 2 százalékot tett ki, a törvényességi ellenőrzési tevékenység körében érkező ügyek száma mintegy 1,5 százalékkal volt kevesebb a 2016-os érkezésnél. Ez egyébként utal egy fontos változásra is, amit ismételten megerősítenék, hogy az ügyészség többé nem törvényességi felügyeletet gyakorol a közérdekvédelmi szakágban, hanem törvényességi ellenőrzést.
Említettem a megbízhatósági vizsgálatokat, az ezzel kapcsolatos ügyészségi tevékenységet. A kijelölt főügyészségek 2017-ben a Nemzeti Védelmi Szolgálat kezdeményezése alapján 833 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá, mindössze 64 esetben tagadta meg ezt a jóváhagyást az ügyészség, és az elvégzett ellenőrzések alapján 17 büntetőeljárás indult.
Meg kell említenem a társadalom számára fontos és érzékeny területet, a tisztességtelen üzleti magatartást, amely terén az ügyészségnek vannak bizonyos hatáskörei, bár nem túl széles hatáskörei, de az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatt a fellépések számát növelte az ügyészség 2017-ben - az ügyész ebben az évben 42 keresetlevelet nyújtott be ilyen okból.
Külön ki kell emelnem a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyelet és jogvédelem szakterületet. Ez az a szakterület, ahol folyamatosan emelkedő számokkal találkozunk, tehát az ügyszám itt emelkedik. Nyilvánvaló, hogy ez összefüggésben van a beérkezett kérelmek számával is. Az ügyésznek rendkívül jelentős feladata van a büntetés-végrehajtás törvényességének biztosításában, nemzetközi téren is ezekben az ügyekben képviseljük Magyarországot.
Ami az egyéb tevékenységet illeti, szeretném kiemelni az Országgyűléssel tartott kapcsolatok szorosságát. 2017-ben az országgyűlési képviselők 93 írásbeli választ igénylő kérdést, 5 azonnali kérdést és 4 szóbeli választ igénylő kérdést intéztek a legfőbb ügyészhez. Ezek mindegyike megválaszolásra került természetesen.
Ami a Kúriával történő kapcsolattartást illeti, természetesen jelen vagyunk mint ügyész, mint ügyészség a Kúria előtti különböző ügyekben, de ezek közül kiemelendő a legfőbb ügyész által benyújtott jogorvoslat a törvényesség érdekében; ez 2017-ben 28 esetben történt meg. Ez azért lényeges, mert az egyébként nem orvosolható törvénysértéseknek ez az egyetlen elintézési módja. A Kúria ebben a tárgyévben 24 jogorvoslati indítványt bírált el, és 22 esetben az indítványnak megfelelően döntött.
Ugyancsak kiemelendő a jogegységi eljárás. Az elmúlt évben 7 jogegységi eljárás indult a büntető szakágban, ebből 6-ot a legfőbb ügyész kezdeményezett. 2017-ben a közérdekvédelmi szakterületen 3 jogegységi eljárásban tettünk írásbeli nyilatkozatot.
A nemzetközi kapcsolatok közül kiemelném az OLAF-fal tartott kapcsolatot.
(11.40)
2017-ben az OLAF, amely köztudottan az Európai Unió pénzügyi ellenőrző szerve, összesen hat ajánlást küldött a Legfőbb Ügyészségnek az általa lefolytatott vizsgálatokról, és ezekben büntetőeljárás lefolytatására tettek javaslatot. Két esetben az ügyészség nyomozást rendelt el, három esetben az ajánlást és a zárójelentést már folyamatban lévő nyomozáshoz csatolta, egy esetben pedig az azonos ügyben már korábban megszüntetett nyomozás továbbfolytatásáról rendelkezett. Ez megfelel a korábbi évek gyakorlatának és a következő évek gyakorlatának is.
Az OLAF ajánlásai és jelzései alapján indult ügyek közül 2017-ben négy esetben került sor vádemelésre, négy esetben pedig a nyomozás megszüntetésére. Ez 50 százalék. Az európai átlagarány ezen a területen 42 százalék, tehát sokkal jobbak vagyunk, mint az európai átlag.
Szeretném megemlíteni a Eurojusttal tartott kapcsolatot is. A Eurojust az Európai Unió ügyészségi koordinatív szerve, amelynek óriási jelentősége van az úgynevezett közös nyomozócsoportok szervezésében, megalakításában és a nyomozások lefolytatásában. 2017-ben a magyar hatóságok 8 korábban indult, valamint 7 új, a tárgyévben alakított közös nyomozócsoportban vettek részt. Ezek közül a tárgyévben kettő magyar kezdeményezésre jött létre. Magyarország továbbra is az évi 100 regisztrált Eurojust-ügynél többet kezdeményező tagállamok szűkebb csoportjába tartozik, amivel az Európai Unió igazságügyi együttműködésének kifejezetten aktív tagja lett, a korábbi 11. helyről a 7. helyre lépett elő.
Ami a működés személyi és tárgyi feltételeit illeti, 2017. január 1-jén az engedélyezett ügyészi álláshelyek száma 2044 volt, az engedélyezett összlétszám pedig 4764. 2017-ben az akkori helyzetnek megfelelően fogalmazói pályázat kiírására nem kerülhetett sor. Ugyanakkor 36 ügyészi és 33 alügyészi kinevezés volt.
Szeretném megemlíteni a fegyelmi eljárásokat: nem magas, sőt kifejezetten alacsony, ami egy jó jel. 16 fegyelmi eljárás indult a tárgyévben, amelyek közül a legtöbb enyhébb súlyú volt.
Kiemelendő a Magyar Ügyészképző Központ tevékenysége. A Magyar Ügyészképző Központ nagyon jelentős továbbképzést folytat, és komoly szerepe van abban, hogy az ügyészség az egyik legjobban felkészült igazságügyi szervezetnek tekinthető, nemcsak Magyarországon egyébként, hanem európai viszonylatban is. Mi is, a bírósághoz, illetve a nyomozó hatóságokhoz hasonlóan fejlesztjük az informatikát. Az informatika kiemelt feladata volt 2017-ben, hogy az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályoknak 2018. január 1-jével megfeleljen. Megtörtént, zavartalanul az ügyészség ezt a rendszert elkezdte használni az idei év január 1-jével.
Ami a gazdasági feltételeket illeti, az elmúlt évben fejezeti szinten 43 milliárd 222 millió forint eredeti kiadás és bevételi előirányzat állt rendelkezésre, amely fedezte az ügyészség különböző költségeit.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az ügyészség 2017. évi működésének értékelése a jogszabályok alapján az Országgyűlés feladata. Az én meggyőződésem szerint Magyarország ügyészsége 2017-ben valamennyi, a működést jellemző objektív adat összevetése szerint stabil, magas szintű és a bíróságok által visszaigazoltan törvényes szakmai tevékenységet folytatott, amellyel hozzájárult a magyar igazságszolgáltatás Alaptörvényben és más jogszabályokban előírt, a társadalom által egyébként joggal elvárt hatékony és gyors megvalósulásához.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
