DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm szépen, elnök úr. Természetesen tartozom a Háznak, a törvényeknek és annak, hogy Magyarországon jogállam van, hogy betartva a szabályokat, élek azzal a joggal, amit én kötelességnek is tekintek egyben.
Nyilvánvalóan nem kívánok és nem is tudok válaszolni olyan megjegyzésekre, amelyek személyeskedők, gyalázkodók, fenyegetők; én azt gondolom, hogy ez nem az én tisztem, és ez a törvényben sem meghatározott kötelességem vagy jogom.
Amit viszont szeretnék mondani, két megjegyzés ugyanannak a dolognak két oldaláról. A hozzászóló képviselők között volt, aki köszönetét és elismerését fejezte ki az ügyészségnek, az ügyészség valamennyi munkavállalójának. Én ezt hálás szívvel fogadom, és közvetítem is, és tényleg az a meggyőződésem, hogy erre az elismerésre rászolgáltak munkájukkal.
A másik oldala ugyanennek a dolognak, hogy a leghatározottabban visszautasítom azokat a megjegyzéseket, amelyek az ügyészség minden egyes tagját érintették, és amelyek a tisztességes munkájukat, a törvénykövető magatartásukat vonták kétségbe. Ez valótlanság, visszautasítom, és azt gondolom, hogy ezt viszont kötelességem megtenni.
Néhány gondolat azzal kapcsolatban, amit talán szakmainak lehetne nevezni; ezek közül is számos olyan van, ami természetesen nem érintette, vagy nem természetesen, de nem érintette a 2017-es beszámolót. Erre elnök úr is talán figyelmeztetett, és volt képviselői hozzászólás is, ami felvetette, hogy talán a beszámolóval kellene foglalkozni a jogszabályok szerint. De ha találok valami kapcsolódást, azért erre is válaszolok.
(12.50)
Általános jellegű volt Varga-Damm Andreának az a felvetése, hogy mi a helyzet a korrupciós bűncselekményekkel, hogy lehet az, hogy itt csökkenés van, hiszen van egy olyan kutatás, amire hivatkozott, ahol Magyarországot a 66. helyen jelzik egy korrupciós indexen, és bár ez is javulást mutat, azért ez igen-igen rossz helyezés. A bizottsági vitában is kifejtettem, és most is utalok rá, és ez a szakemberek számára talán fogható és érthető, hogy nem azonos a korrupciós helyzet a korrupciós érzettel, és nem azonos a jogi megítélése a korrupciós cselekményeknek azzal, mint amit a közvélemény korrupciónak tart.
Azt kifejezetten el kell mondani, hogy a valóságban csak a büntető törvénykönyv XXVII. fejezete tartalmazza a korrupciós bűncselekményeket, itt kilenc tényállás van, azonban a közvélekedés és ezek a korrupciós vizsgálatok is más tényezőket vesznek figyelembe, és más cselekményeket vesznek alapul, amikor ezt az indexet megalkotják. Ilyen például az összeférhetetlenség vagy ilyen a vertikális kartell, ezek például határozottan versenyjogi vagy magánjogi jelenségek, nincsen közük a büntetőjoghoz. De aminek van a büntetőjoghoz köze, így például a költségvetést károsító, hivatali, vagyon elleni, gazdasági bűncselekmények - ilyen például a költségvetési csalás, ahol nagyon gyakori ez az érzet -, nem számolhatók el korrupciós bűncselekményként, egész egyszerűen azért, mert nem azok, a korrupciós különböző érzetek vizsgálatában azonban ezek is szerepet játszanak. Tehát amikor én itt beszámolok arról, hogy hogyan alakul a korrupciós helyzet Magyarországon, akkor én nem a szociológiai helyzetet elemzem, nem a korrupciós érzetekkel foglalkozó különböző indexeket vetem egybe, hanem azt, ami az ügyészség feladatkörébe tartozik, a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos helyzetet.
Azzal meg egyáltalán nem értek egyet, hogy vajon a hivatali vagy gazdasági korrupció fontossági sorrendjében a gazdasági mennyivel megelőzné a hivatalit. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos a gazdasági korrupció elleni fellépés, annak elnyomása, azonban az állam működése szempontjából még jelentősebb a hivatali korrupció elleni fellépés, és ebben az ügyben az emelkedő számok azt mutatják, hogy igenis sikeresen lép fel az ügyészség a többi hatósággal együtt az ilyen típusú korrupció ellen. Mások egy kicsit az eszközök is, ezt azért hozzá kell hogy tegyem. Többször említettem a megbízhatósági vizsgálatokat; ilyen jellegű eszköz például a gazdasági korrupció felderítésére nem áll rendelkezésünkre, nyilván ennek is szerepe van abban, hogy ott a számok mások, mint a hivatali korrupció esetében.
Ami ugyancsak Varga-Damm Andrea felvetésében szerepelt és az osztrák legfőbb ügyésszel volt kapcsolatos - egyebek iránt kiváló kapcsolataink vannak, szakmai és kollegiális kapcsolataink Ausztriával és a többi környező ország nagy többségével is, és nagyon jól együttműködünk a különböző büntetőügyekben, ezt azért ezzel kapcsolatban el kell mondani -, azt gondolom, az osztrák legfőbb ügyész nagy jóakarattal sem nevezhető olyan módon a törvényesség őrének, mint ahogy ezt értelmezték Magyarországon 30 évvel ezelőtt, amit aztán a rendszerváltás után megváltoztatott a jogalkotás. Az osztrák legfőbb ügyész a különböző eljárásokban vizsgálhatja - az én legjobb tudomásom szerint - a törvényességet, ő a fellebbviteli bíróság mellett működő legfőbb ügyész, nem pedig az ügyészi szervezetnek a vezetője, azt gyakorlatilag az igazságügyi miniszter vezeti, míg az osztrák legfőbb ügyész a jogegység őreként működik. Ez a feladat megvan a magyar legfőbb ügyésznél is, és ilyen értelemben beszélhetünk a törvényesség egyik biztosítójáról, legalábbis én így tudom, és nem pedig abban az értelemben, ebben viszont biztos vagyok, mint amilyenben a törvényesség őreként szereplő szocialista legfőbb ügyészek voltak 30 évvel ezelőtt.
Ami Hadházy képviselő urat illeti, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kívül esik a magyar ügyészség és a legfőbb ügyész jogkörén, úgyhogy ezzel kapcsolatban nem tudok semmiről sem beszámolni neki.
A konkrét ügyekkel összefüggésben pedig azt tudom mondani, hogy minden esetben válaszoltunk, ha konkrét ügyben felmerült képviselői kérdés, erre a jogszabályok lehetőséget adnak a képviselőnek és kötelességet rónak az ügyészségre. Ezeket a válaszokat eddig is megtettük, ezután is megtesszük. Ugyanez vonatkozik egyébként arra, ha valamely képviselő - ez itt többször is felmerült több jelenség kapcsán, több vonatkozásban - bűncselekményt észlel, akkor azt javaslom, hogy tegyen feljelentést, már csak azért is, mert ha ő ezt a hivatali működése során észleli, akkor ez a feljelentés megtétele számára kötelező jellegű.
Az egyéb kérdések vonatkozásában azt gondolom, hogy a 2017. évi beszámolóról kevés hozzászóló ejtett bármilyen konkrét említést is, és sajnos azt is kellett észlelnem, hogy voltak olyan hozzászólók, akik igen kevéssé voltak tájékozottak arról, hogy mit tartalmaz a beszámoló. Azt tudom mondani, hogy a beszámoló tartalmazza mindazt, amit elvégzett az ügyészi szervezet, és ez a beszámoló azt is bemutatja, hogy amit elvégzett, azt törvényesen és jó szakmai színvonalon végezte el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban és a páholyban.)
