DR. BÓKAJÁNOS
DR. BÓKAJÁNOS
DR. BÓKAJÁNOS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jog sajnos nem tudja megszelídíteni az embereket. A legjobb szabályozás mellett is lesznek konfliktusok és lesznek jogviták. De a jog képes lehet arra, hogy megszelídítse a jövőt, kiszámíthatóvá teheti, hogy jogvita esetén melyik fórum milyen szabályok alapján járjon el, és határozatának hogyan lehet majd érvényt szerezni.
Különösen nagy jelentősége van ennek akkor, ha a jogviszonyok vagy jogviták határokon is átnyúlnak. Napjainkban a bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatok, illetve a növekvő mobilitás következtében az ilyen polgári jogi viszonyok száma folyamatosan nő. Az ezekkel a jogviszonyokkal kapcsolatos szabályozás csak akkor lehet igazán hatékony, ha nemzetközi megállapodásokon alapul. A magyar bíróság akkor tud egy külföldi félnek iratokat kézbesíteni, vagy akkor tud egy külföldön tartózkodó tanút meghallgatni, ha az érintett külföldi állam ehhez jogsegélyt nyújt. Ugyanígy akkor biztosított egy magyar határozatnak a Magyarországon kívül történő érvényesítése, ha az állam, ahol ezt a határozatot bemutatják, nemzetközi megállapodásban vállalja a magyar határozat elismerését és végrehajtását.
Jelenleg Magyarországnak összesen 28 olyan egyezménye van hatályban a jogutódlások miatt 43 állammal, amely vagy önállóan, vagy a bűnügyi területtel együtt szabályozza a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködést. A legrégebbi szerződésünk a magyar nemzetközi magánjog egyik legismertebb jogtudósa, Szászi István által kidolgozott, 1935-ben aláírt magyar-brit jogsegélyszerződés, míg a legújabb a 2001-ben aláírt magyar-ukrán jogsegélyszerződés. Az érintett egyezmények döntő többsége évtizedekkel ezelőtt a maitól jelentősen eltérő környezetben keletkezett, így azok számos rendelkezése mára elavulttá vált. A jogsegélyegyezmények alkalmazása során felgyülemlett tapasztalatok azt is mutatják, hogy egyes kérdéseket az egyezmények nem kielégítően szabályoznak, bizonyos eseteket pedig egyáltalán nem rendeznek, nem kis részben azért, mert megkötésük időpontjában azok aligha voltak előre láthatók.
A hatályos jogsegélyszerződések többsége a polgári igazságügyi együttműködés, a nemzetközi polgári eljárásjog és a nemzetközi magánjog szabályozásában a megkötésük óta nemzetközi színtéren bekövetkezett, időnként kifejezetten jelentős fejlődés eredményeit sem követi.
(12.30)
Ugyancsak lényeges körülmény, hogy a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvénnyel a vonatkozó magyar belső jogi szabályozás is jelentősen megújult. Ennek hatására viszont a modernizált magyar belső jog és az elavult rendelkezéseket tartalmazó jogsegélyszerződések közötti kontraszt is különösen erőteljessé vált.
A felsorolt indokok önmagukban is elegendőek lennének a kétoldalú jogsegélyszerződéseink felülvizsgálatához, ezekhez viszont hozzáadódnak uniós kötelezettségeink is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, illetve a csatlakozási okmány a tagállamok kötelezettségévé teszi a csatlakozásuk előtt kötött nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeik és az uniós joganyag közötti ellentmondások kiküszöbölését.
Márpedig a polgári igazságügyi együttműködés jogalapját megteremtő amszterdami szerződés hatálybalépése óta e területen rendkívül intenzív uniós jogalkotási munka folyt. A nagyszámú hatályos jogforrásban foglalt rendelkezések és a jogsegélyegyezmények rendelkezései között pedig természetesen vannak olyan ellentmondások, amelyeket fel kell oldani. Ez nemcsak kötelezettségünk, hanem jól felfogott érdekünk is, hiszen az uniós jogszabályok sok tekintetben a legmodernebb szabályozást jelentik a polgári igazságügyi együttműködés területén.
Az a körülmény ugyanakkor, hogy az Unió hatásköre e területre is kiterjed, erősen korlátozza a tagállamok szerződéskötési szabadságát. A magyar kormányt és az Igazságügyi Minisztériumot azonban az uniós jogi nehézségek nem tántorították el. Az Európai Bizottsággal folytatott hosszas és részletekbe menő egyeztetések során a tagállamok között elsőként feltártuk a rendelkezésünkre álló mozgásteret, és ezt az új megállapodás megszövegezése során maximálisan ki is használtuk. Ezt a hozzáállást én példaértékűnek tekintem. Egy megközelítés vagy joggyakorlat nem attól jogszerű, hogy bevett, megszokott mintákat követ. A jogszerűség és az innováció, a jogszerűség és a kreativitás, a jogszerűség és a bátorság nem egymást kizáró fogalmak. E megközelítés sikerét a megállapodás igazolja, és e megközelítést tekintem én is szakmai hitvallásomnak.
Tisztelt Ház! Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben történő együttműködést jelenleg a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban, 1985. január 18. napján aláírt szerződés szabályozza, és ezt Magyarországon az 1986. évi 8. törvényerejű rendelet hirdette ki.
A hatályos jogsegélyszerződés átfogó jellegű, a polgári igazságügyi együttműködés legtöbb részterületét szabályozza. Megkülönböztetésmentesen biztosítja egymás állampolgárainak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, megteremti a polgári ügyben eljáró bíróságok, hatóságok közötti együttműködés jogi alapját, iratok kézbesítésének vagy bizonyítás felvételének a másik szerződő állam területén történő foganatosításához. Ezen túlmenően a szerződés joghatósági és kollíziós szabályokat is megállapít, személyi állapoti, családjogi és hagyatéki ügyekre vonatkozóan, így e területen az EU-joggal és a magyar joggal szemben rendelkezik arról, hogy melyik szerződő állam bíróságai, hatóságai járhatnak el, és ennek során melyik állam jogát alkalmazzák. A hatályos jogsegélyszerződés továbbá biztosítja a polgári ügyben született határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását is.
A jogsegélyszerződés alkalmazásának tapasztalatai azt mutatták, hogy az működőképes, és megfelelő alapját adja a kétoldalú együttműködésnek, de javításra és modernizálásra szorul. Így különösen a joghatósági és az alkalmazandó jogi rendelkezések mutatnak jelentős eltérést a korszerű magyar és uniós szabályozáshoz képest. A határozatok elismerése és végrehajtása terén a hatályos jogsegélyszerződés a másik részes államban hozott határozatok elismerésének és végrehajtásának feltételrendszerét a magyar belső jognál és az uniós jognál is kedvezőbben állapítja meg. Vagyis olyan garanciális okok, amelyek a belső jog vagy az uniós jog szerint a másik államban hozott határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadását eredményezik, például a magyar közrend sérelme, a kétoldalú szerződés alapján nem hozhatók fel a külföldi határozattal szemben.
Magyar szempontból tehát jól azonosítható érdekek indokolták a hatályos jogsegélyszerződésnek egy új megállapodással történő felváltását. Tekintettel arra, hogy a vietnami fél ugyancsak jelezte határozott szándékát egy korszerűsített kétoldalú megállapodás létrehozására, megteremtődött az alapja a tárgyalások megkezdésének. Mindez jól illeszkedett a két állam közötti kapcsolatok fejlődésének, bővülésének folyamatába, amit az igazságügyi területen 2017-ben létrejött három büntetőjogi egyezmény, nevezetesen, az elítélt személyek átszállításáról szóló, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló és a kiadatási egyezmény képviselt.
A szakértői tárgyalásokra 2018 első felében került sor, az azok eredményeként létrejött szöveg pedig 2018. szeptember 10-én került aláírásra Budapesten, a legmagasabb szintű delegációs látogatás keretében.
A megállapodás öt fő szerkezeti részből áll. Az általános rendelkezések című rész a megállapodás alkalmazásával összefüggő, általános hatályú szabályokat állapít meg, mint például a megállapodás hatályára vonatkozó, a kapcsolattartásra vagy a nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések. Az eljárási jogsegély című rész tartalmazza a kézbesítési és a bizonyításfelvételi jogsegély és a jogsegély egyéb formáinak, így a jogról való kölcsönös tájékoztatásnak és az anyakönyvi okiratok megküldésének szabályait. Az eljárásjogi rendelkezések című rész a perköltség-biztosítékra, illetve a jogi segítségnyújtásra és a költségkedvezményekre irányadó rendelkezéseket állapít meg. A határozatok elismerése és végrehajtása című rész a polgári ügyben hozott határozatok, illetve a választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását szabályozza, ezt pedig az átmeneti és zárórendelkezések című rész követi.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslattal kihirdetni kívánt megállapodás a hatályos kétoldalú jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb, a gyakorlatban jobban alkalmazható szabályozást tartalmaz. A hatályos jogsegélyszerződéssel szemben nem állapít meg joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, aminek következtében egyrészt a magyar jogalkalmazók a vietnami vonatkozású ügyekben is a magyar, illetve ahol van ilyen, az uniós jogot alkalmazhatják, másrészt így az e területeket szabályozó uniós jogba ütközés lehetősége is kizárt.
Újítása a megállapodásnak, hogy a perfüggőségre vonatkozóan kifejezett szabályt állapít meg, a két államban azonos ügyben eljárásokban adódó problémák elkerülése érdekében. A megállapodás a hatályos jogsegélyszerződéshez hasonlóan továbbra is megkülönböztetésmentesen biztosítja egymás állampolgárainak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, a perköltség-biztosíték letétele alóli mentességet és a költségkedvezményekre való jogosultságot.
Az eljárási jogsegély nyújtása tekintetében a hatályos jogsegélyszerződés alkalmazási tapasztalataira építve a megállapodás javítja az együttműködés kereteit, így például határidőket vezet be a megkeresések teljesítésére, illetve szigorú feltételek között, de lehetővé teszi az eljárási iratok postai úton történő kézbesítését a másik államban. A másik részes államban hozott határozatok elismerése és végrehajtása terén a magyar belső jog szerinti feltételrendszert nagyrészt átvevő szabályozás fog a jövőben érvényesülni a megállapodás alapján.
Ennek megfelelően a másik államban hozott határozat elismerésének, végrehajtásának új megtagadási okaként kerül rögzítésre az elismerés, végrehajtás helye szerinti állam közrendjébe ütközés, továbbá az elismerés, végrehajtás helye szerinti államban korábban beállt perfüggőség. Ugyancsak nóvum az a megtagadási ok, amely egy harmadik államban korábban hozott, de az elismerés helye szerinti szerződő államban elismert, azonos ügyben hozott határozat meglétét is figyelembe veszi. Módosítja a megállapodás az eljárt bíróság joghatóságának vizsgálatát is, így a joghatóság hiányát a jövőben minden esetben figyelembe kell majd venni megtagadási okként.Gyakorlati probléma, hogy a más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgárok tekintetében külföldön hozott döntések egyes esetekben nem ismerhetők el, mivel a magyar jog alkalmazása szempontjából az ilyen magyar állampolgárt kizárólag magyarnak kell tekinteni. Ennek súlyos következménye, hogy többes állampolgársággal rendelkező honfitársaink különböző államokban eltérő családjogi jogállással, személyi állapottal, névvel rendelkezhetnek. E méltánytalan helyzet orvoslására a másik állampolgárság figyelembevételével jelen megállapodás már lehetőséget nyújt.
A megállapodás hatályon kívül helyezi a hatályos jogsegélyszerződést, de a jogbiztonság érdekében egyben biztosítja az utóbbi időbeli hatálya alá tartozó határozatok elismerését és végrehajtását a továbbiakban is, immár az új megállapodás alapján.
(12.40)
A törvényjavaslat gondoskodik a megállapodás végrehajtásában elsődleges szerepet kapó magyar központi hatóság kijelöléséről. E feladatokat az igazságügyért felelős miniszterre telepíti, hasonlóan a hatályos jogsegélyszerződéshez.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplő megállapodás a hatályos magyar-vietnami jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb, a magyar belső jogi szabályozáshoz közelebb álló keretet hoz létre a Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés számára. Ezáltal hozzájárul a két állam viszonylatában felmerülő polgári jogviták eddigieknél gyorsabb rendezéséhez, a kétoldalú jogsegélyforgalom hatékonyabb intézéséhez.
Mindezek fényében kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
