RIZ GÁBOR,
RIZ GÁBOR,
RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelenleg Magyarországnak összesen 28 olyan egyezménye van hatályban - jogutódlások miatt 43 állammal -, amely vagy önállóan, vagy a bűnügyi területtel együtt szabályozza a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködést. Ezek jelentősége fokozatosan növekszik, hiszen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése, illetve az emberek növekvő mobilitása következtében az olyan jogviták száma is nő, amelyekben valamilyen határon átnyúló elem van. Ilyen esetekben a jogviták rendezését segíti, ha az érintett állammal fennálló egyezmény lehetővé teszi a bíróságok, hatóságok közötti együttműködést egyes eljárási cselekmények elvégzésében, az ilyen eljárásokban hozott határozat érvényre juttatásának lehetőségét pedig növeli, ha a nemzetközi egyezmény biztosítja a határozatok elismerését és azok végrehajtását.
Az ilyen céllal létrehozott kétoldalú jogsegélyszerződéseink sorába illeszkedik a magyar-vietnami polgári jogsegélyforgalmat szabályozó szerződés, amely a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegélyek tárgyában Hanoiban, 1985. év január hó 18. napján aláírt szerződés, amely a polgári igazságügyi együttműködés számos részterületét szabályozza. Ezt a szerződést több mint 30 évvel ezelőtt írták alá, azóta pedig számos változás következett be a politikai, gazdasági, társadalmi és jogi környezetben.
Nemcsak ez a szempont teszi indokolttá a jelenleg is hatályos szerződés újragondolását, hanem az uniós kötelezettségeink is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 351. cikke, illetve a csatlakozási okmány 6. cikkének (10) bekezdése a tagállamokat arra kötelezi, hogy a csatlakozásuk előtt kötött nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeik és az uniós jog között ne legyen összeegyeztethetetlenség.
A megállapodás öt fő területre terjed ki, és részletesen szabályozza azokat. Az „Általános rendelkezések” című rész általános hatályú szabályokat állapít meg, mint például a szerződés hatályára vonatkozó, a nyelvhasználatra vagy a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések. A kézbesítési és a jogsegély egyéb formáira vonatkozó szabályokat „Az eljárásjogi jogsegély” című rész tartalmazza. A perköltség biztosítása, illetve a költségkedvezményekre irányadó rendelkezéseket az „Eljárásjogi rendelkezések” című fejezetben találhatjuk meg. A IV. fejezet tartalmazza a polgári ügyekben hozott határozatok, illetve a választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását, végül pedig az átmeneti és zárórendelkezésekkel fejeződik be a megállapodás. Példának hadd mondjak néhány tartalmi elemet.
A hatályos szerződéssel szemben nem állapít meg joghatósági és alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat, aminek következtében egyrészt a magyar jogalkalmazók a vietnami vonatkozású ügyekben is a magyar, illetve, ahol van, az uniós jogot alkalmazhatják, másrészt az e területeket szabályzó uniós jogba ütközés lehetősége is kizárásra került. A szerződés tartalmát tekintve megállapítható, hogy a megállapodás a hatályos kétoldalú jogsegélyszerződéshez képest korszerűbb és magyar szempontból kedvezőbb szabályozást tartalmaz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek ismeretében kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
