CSÁRDI ANTAL,
CSÁRDI ANTAL,
CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2006, Gyurcsány-kormány, őszödi beszéd. Emlékeznek még? Emlékeznek még, fideszes képviselőtársaim? Mert mondják meg, e szerint a törvény szerint, ha ez hatályban lett volna, önök hol tudtak volna nagygyűlést tartani, hol tudtak volna tiltakozni, hol tudtak volna szót emelni azok miatt a döntések, hazugságok vagy véleménydifferenciák miatt, amik miatt gyakorlatilag lángba borult Budapest. El kell mondanom önöknek, tisztelt államtitkár úr, hogy nem tudtak volna sehol.
Tudják, tisztelt képviselőtársaim, az itt a baj, hogy maguk most megpróbálnak eljátszani egy olyan játékot ezzel a törvényjavaslattal, mintha minden rendben lenne. Kicsit a tokiói olimpia jut az eszembe, ahol furnérlemezekkel takarták el a nyomornegyedeket. Gyakorlatilag az történik, hogy önök teljesen mesterségesen úgy akarnak csinálni, hogy kérem szépen, nincs itt semmi látnivaló, itt nincs tiltakozás, itt mindenki egyetért velünk, a nemzeti együttműködés rendszerében mindenki egységesen boldog. Tényleg, azt hiszem, a Kádár-rendszer is elszégyellné magát attól a tempótól, amit most önök diktálnak.
Persze amellett, hogy a közterület használatát érintő döntésekről egy, akár hasznosnak is tűnő elektronikus tájékoztatási rendszert is létrehoznának ebben a törvényben, az előttünk lévő javaslat a Fidesz sunyi módosításokra szolgáló kedvenc törvényében, a településképi törvény védelmében kívánja korlátozni a gyülekezési jogot. Ahogy sok más vezérszónoktársam elmondta, ez a törvénymódosítás súlyosan és mélyen alaptörvény-ellenes, alkotmányellenes, és azt gondolom, hogy ez ki is fog derülni. Azt a gyülekezési jogot szeretnék önök korlátozni, amit tényleg csak néhány hónapja szabályozott újra a kormánytöbbség.
Talán még emlékszünk, hogy nem is olyan régen szintén a településkép-védelmi törvényben, kétharmados rendelkezéseket megkerülve próbálták Simicska Lajos hirdetőberendezéseit ellehetetleníteni. Önökről még véletlenül sem tudom azt mondani, hogy egyenes emberek, mert amikor valamit akarnak, akkor soha nem azt kommunikálják, hanem egy településképi törvénybe próbálják meg becsomagolni ezeket a bújtatott szándékokat.
S ha már településkép: önök szerint a tüntetések rombolják a településképet ma Budapesten? Nem a szemétben úszó buszmegállók? Nem a szemétben úszó közterületek? Nem az el nem szállított hulladékok a hulladékgazdálkodási rendszer miatt? Önök szerint valóban a legnagyobb probléma településképi szempontból a tüntetés? Önök tényleg azt gondolják, hogy nem a hosszú évtizedek óta elhanyagolt homlokzatok rontják a településképet, hanem a tüntetés? Ne vicceljenek velem!
A mostani javaslat egy tényleg extrém módon gátlástalan javaslat. A gyülekezési törvény zárt rendszerének megbontásával nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok és más, például vallási ünnepek hagyományos állami, illetve önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára a törvény erejénél fogva venné ki a közterület-használat szempontjából a közterület fogalma alól. Ezzel pedig biztosítja, hogy ezek a helyszínek mentesek legyenek a közterületekre egyébként irányadó bejelentési eljárás alól, így a gyülekezési jog gyakorlása alól is.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A közterület fogalmának szűkítése persze nem idegen önöktől, az alig egy hónapja hatályos új gyülekezési törvény egyik súlyos visszalépése, hogy például a nem állami tulajdonú területeken akkor sem lehet már gyülekezni, ha az a közforgalom előtt nyitva áll. Kérem tisztelettel, én csak szeretném emlékeztetni a kedves kormányzó többséget, hogy beszélgessenek egymással. Értem én, hogy, mint ahogy most is, négyen vannak itt és ketten a kormányzatból, de ha önök frakcióülésen vennék a fáradságot, hogy beszélgessenek, akkor bizonyára emlékeznének arra az esetre, amikor például az egyik Tesco áruház parkolójában tiltakoztak a termelők azért, mert a dinnyét ez a multinacionális cég dömpingáron árusította, tönkretéve, ellehetetlenítve ezzel egyébként a termelőket. Azokat a termelőket, akik a mi gyökereink. A maguké is, a mienk is. S azt gondolom, hogy őket köpik szemközt többek között.
Az LMP nem véletlenül nyújtott be módosító javaslatot arra, hogy amennyiben ilyen jellegű, a tulajdonos vagy a használó tevékenységével kapcsolatos közügyben történik a kollektív véleménynyilvánítás, arra változatlanul sor kerülhessen a közforgalom számára nyitott magánterületen is. Hasonlóképpen fogunk eljárni egyébként e törvény kapcsán is. Annak a korlátozásnak, ami ebben a törvényben le van írva, nincs helye a magyar jogrendben.
(17.00)
A Fidesz, a 2006-os eseményektől nyilván nem függetlenül, 8 éven át tartózkodott a gyülekezési jogtól, illetve a szokásos törvényalkotási keménykedéstől. Így például 2011-12-ben a közjogi rendszer átszabásakor kényelmes kétharmad birtokában sem nyúlt érdemben a törvényhez. ’89 fontos közjogi törvényei közül a gyülekezési jogi törvény húzhatta a legtovább. Ennek most vége. Az idén a kormánytöbbség már nem finomkodik tovább, előbb a nyáron elfogadásra került az új gyülekezési törvény, majd most gyakorlatilag teljesen megkísérlik ellehetetleníteni vagy olyan szűk keretek közé kényszeríteni a tiltakozás minden formáját, ami az önök számára kényelmes csak.
Az új gyülekezési törvény drasztikus változása az, hogy eddig előzetesen csak bizonyos helyen és időben lehetett gyülekezést megtiltani, vagyis a hatóság előzetesen tulajdonképpen csak idő és helybeli feltételt szabhatott, azt is csak nagyon szűk körben. Ez az új törvényjavaslat gyakorlatilag ma előre, feltételezésekre támaszkodva egyértelműen meg tud tiltani, el tud lehetetleníteni mindenféle tiltakozást, mert ezzel a törvénymódosítással lehetővé vált a teljes, tehát a bejelentés helyétől és idejétől független előzetes tiltás is. És nemcsak az eddigi szűk körben, hanem kiterjesztve mások jogainak esetleges jövőbeli megsértésének lehetőségére is.
Kérem szépen, határán vagyunk annak, hogy megtiltják nekem, hogy kimenjek az utcára vagy fölszálljak a 2-es villamosra, mert adott esetben véletlenül rálépnék valakinek a lábára, és esetlegesen a jövőben még korlátoznám ezzel az ő biztonságát, az egészséghez fűződő jogait. Önök egészen félelmetesen és elmondhatatlanul cinikusak, tisztelt képviselőtársaim. Az előttünk fekvő javaslat pedig már nem is mérlegel, nemes egyszerűséggel a nemzeti ünnepen és a gyásznapon egyaránt megszüntetheti vagy korlátozhatja az egyébként eddig bejelentett tiltakozásokat. Ismerve azokat a tényeket, hagyományokat, amik egyébként arra predesztinálták a várost, hogy igen, október 23-án szinte minden évben volt valamilyen ellenzéki, sőt sokszor kormánypárti megmozdulás, politikai összejövetel, de önök erre most már nem kíváncsiak.
Engedjenek meg egy záró gondolatot. A helyi szabályozás megnyitásával önök kinyitották a kaput amellett, és szeretném, hogy figyeljenek a számokra, Budapesten 23 kerület, plusz a főváros, plusz az állam lefoglaljon térben és időben teljes mértékben közterületeket, és még csak nem is kell nagyon túlzásba esni ahhoz, hogy gyakorlatilag adott esetben mindenkinek, bármilyen megemlékezéséhez fűződő jogait is csorbíthatja. Tehát 23 kerület korlátozhat párhuzamosan, plusz a főváros korlátozhat párhuzamosan, plusz az állam korlátozhat párhuzamosan.
Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvény, azt gondolom, ennek a ciklusnak biztosan az egyik legfelháborítóbb törvénye, pedig nem rövid a felsorolás, higgyék el. Azt gondolom, túl azon, hogy természetesen a Lehet Más a Politika nem fogja támogatni ennek a módosítónak a megszavazását vagy hatálybalépését, de biztosan ki merem jelenteni, hogy minden jogi lépést meg fogunk tenni annak érdekében, hogy meg tudjuk mutatni, hogy ez a módosítás súlyosan sérti a ma hatályos magyarországi Alaptörvényt. Alkotmányellenes, és azt gondolom, valóban, úgy tudok fogalmazni, ahogy szocialista képviselőtársam fogalmazott: a maguk Alaptörvényét sérti. Köszönöm szépen a szót.
