SZABÓ TIMEA,
SZABÓ TIMEA,
SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy nagyon sok új dolgot hozzá tudok tenni ehhez, de azért nyilvánvalóan én is szeretném hangsúlyozni azt, hogy egészen felháborító, amit nemcsak az elmúlt 8 évben műveltek, hanem amit kimondottan ezen a héten művelnek, az összes benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, a közigazgatási bíróság, a civiltörvény, ez a településkép-védelem mögé bújtatott gyülekezés korlátozása, a teljes állami vagyon kijátszása egyházaknak. Nem tudom, úgy tűnik, hogy ezen a héten vagy talán ebben az évben akarják már bevégezni azt a munkát, amit 8 éve elkezdtek, hogy utána az összes állami vagyont kilopva tudjanak garázdálkodni még itt néhány évig. Ráléptek a putyini útra, azon masíroznak tovább, és egészen elképesztő, hogy mit meg nem engednek maguknak.
Egyébként a jelen törvényjavaslattal a Párbeszédnek kettős érzése van. Az első rész még akár támogatható is lenne; az első fele az elektronikus közterület-használati tájékoztatási rendszer felállításáról szól. Ez a tájékoztatás a közterület-használathoz meghozandó döntésekhez szolgál, nem csupán a hatóság, hanem az állampolgár számára is hozzáférhető rendszerről van szó. A javaslat értelmében felhatalmazást kap a kormány, hogy a tájékoztatási rendszerbe bejegyzésre jogosult szervek körét és nyilvántartását rendeletben határozza meg.
Ezt a részét a Párbeszéd akár elfogadhatónak is tartja, hiszen a Párbeszéd a technológia fejlődésével mindig is támogatta a XXI. századi megoldásokat, így a digitalizációt is. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy a kormány esetében a digitalizáció csak akkor fontos, ha a közigazgatást egyszerűsíti, vagy ha az emberekről kell adatokat gyűjteni. Önök a demokrácia területén már sokkal kevésbé kreatívak és kevésbé támogatják az elektronikus megoldásokat. Nem teszik lehetővé például, hogy a határon túliak interneten szavazhassanak, de azt sem támogatják, hogy brit mintára internetes aláírások összegyűjtésével népi kezdeményezések indulhassanak.
A törvény második fele már jóval aggályosabb, egészen konkrétan meggyőződésünk szerint Alaptörvényt is sért. Miről is van szó? Az Alaptörvény J) cikk (1) bekezdése a nemzeti ünnepnapok, gyásznapok és emléknapok alkalmából tartandó gyülekezésre, illetve közterület-használatra vonatkozik. Teljesen érthetetlen. Nem én vagyok az első megszólaló, aki ezt felhozza, hogy ezt miért a településkép védelméről szóló törvénybe bújtatták el, miért nem a gyülekezési törvényben módosították azt, ami egyébként odavaló.
A közterület-szabályozásnak álcázott és ezzel a gyülekezési jogot súlyosan sértő törvény meghatározott nemzeti és vallási ünnepek, gyásznapok idejére meghatározott közterületeket kiveszi a közterület fogalma alól, és a felkészülést az ünnepség idejére, így ezeket ezen időszakra mentesíti a közterületre vonatkozó bejelentési eljárás alól. Ezek a törvény által lefoglalt helyszínnek számítanak, tehát az állami szervek dönthetnek használatának engedélyezéséről.
A fővárosi helyszíneket e törvény sorolja fel, az önkormányzatiakra pedig elrendeli, hogy az önkormányzatok hozzanak rendeletet. Ilyen helyszínekről van szó, nyilvánvalóan mindenki tudja, itt a Kossuth tér, amit kisajátítana az állam, a Múzeum körúton október 23-án, március 15-én nem lehet tüntetni, de gyakorlatilag a teljes Belvárosban ellehetetlenül a gyülekezési jog ezeken a napokon. Az ellenzéki demonstrációkat akarják ezzel egyértelműen kinyírni, ahogy mondjuk, augusztus 20-án vagy október 23-án is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Értelmezve a leírtakat, miről is szól tehát tulajdonképpen ez a törvény? Mert ennek ugye semmi köze a településképhez. Tekintettel arra, hogy a fővárosi helyszínek többsége jellemzően a párhuzamosan zajló ellenzéki tüntetések helyszíneként szokott szolgálni, a törvényjavaslat nem tekinthető másnak, mint a kormány és a Fidesz legújabb próbálkozásának a gyülekezési jog csorbítására. Azért beszélek újabb csorbításról, mert az utóbbi időszakban megszaporodtak azon jogszabályok, amelyek valamilyen módon igyekeznek csorbítani ezt az alapjogot.
Önök először a hetedik alaptörvény-módosítással intéztek támadást a gyülekezési szabadság ellen. Ugye, a magánlakások védelmével kapcsolatos módosítással a fő probléma az volt, hogy nem fogalmaz egyértelműen, ezért lehetőséget teremt a gyülekezési jog jelentős csorbítására. Amennyiben szélsőségesen értelmezzük a jogszabályt, gyakorlatilag bármilyen demonstráció betiltható, amely lakott területen lett bejelentve. Ki dönti el ugyanis azt, hogy mikor valósul meg a családi jog sérelme vagy a nyugalom megóvása? Pontosan tudjuk, hogy itt nemcsak a Cinege utcáról van szó, de akár itt az Alkotmány utcában is betilthatnak egy tüntetést arra hivatkozva, hogy az Alkotmány utcában élőket zavarja majd ez a tüntetés.
(17.10)
Pontosan, ahogy ebben a módosításban sem volt egyértelmű a törvény, a jogszabály, úgy ez sem állja meg a helyét, így meggyőződésünk az, hogy utólagos normakontroll kérésénél, hacsak nem változtatnak a törvény elfogadásáig, akkor az Alkotmánybíróság nekünk fog ebben a kérdésben igazat adni. Egyébként később, ez után a törvény után nyújtották be és fogadták el az új gyülekezési törvényt is, amely többek között lehetővé teszi, hogy közrend veszélyeztetése miatt ne engedélyezzenek tüntetéseket.
Hogy mit jelent a közrend, azt a gyülekezési törvény megint csak nem határozza meg, de ad néhány példát, amiből az derül ki, hogy szinte bármi veszélyeztetheti, ami a dolgok szokásos folyását megváltoztatja. Így például teljesen beláthatatlan, ahogy az előző módosításnál is, hogy a rendőrség nem értelmezné úgy, hogy a közrendet már az is veszélyezteti, hogy mondjuk, az autók nem tudnak közterületen parkolni a kijelölt parkolóhelyen, vagy a munkagépek nem tudnak munkát végezni a közterületen. Ugyanebben a törvényben szerepel továbbá a közlekedés rendjének sérelmével kapcsolatos kitétel, amely szintén egy olyan gumiszabály, amire gyakorlatilag az elmúlt évek összes vonulós tüntetése ráhúzható, úgymint a netadós vagy a CEU melletti kiállás.
Önök nyilvánvalóan azt fogják most mondani, hogy az ellenzéki kritikák nem megalapozottak, a félelmek túlzóak, ezek a jogszabályok nem fogják csorbítani a gyülekezési jogot. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önök egyik kedvenc diktátora, Erdoðan látogatásakor pontosan az derült ki, hogy mit is jelentenek az ezekben a törvényekben lefektetett gumiszabályok a gyakorlatban. Ahogy arra a TASZ is felhívta a figyelmet, két nagyon hasonló tüntetés közül a rendőrség az egyiket, az ellenzéki párt tiltakozó demonstrációját megtiltotta, míg egy másikat, az Erdoðan melletti török szimpátiatüntetésnek viszont zöld utat adott. Nem nehéz arra gondolni és feltételezni, hogy itt bizony elég komolyan egy politikai döntés született, és semmi köze sem a jogszabályokhoz, sem a gyülekezési joghoz ezeknek a döntéseknek.
A jelen módosítás ugyan nem feltétlenül él ezzel a gumiszabálytrükkel, amit általában önök alkalmaznak, de nagyon durván csorbítja a gyülekezéshez való jogot, amit már az előbb elmondtam, a tervezet elfogadása esetén olyan súlyos jogkorlátozás valósulna meg, amely gyakorlatilag - mint Oroszországban - ellehetetlenítene bármilyen tiltakozást a kormány ellen. Teljesen egyértelmű, hogy önöknek ez a szándéka.
A gyülekezési szabadság azt jelenti, hogy egy demonstráció szervezője igenis eldöntheti, hogy hol szeretne és mikor tüntetni. Ennek hiányában nem beszélhetünk a gyülekezési jog maradéktalan érvényesüléséről. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti vagy éppen az ünnepi célú használat.
Súlyos jogkorlátozást jelent, hogy a tervezetben foglaltak ellehetetlenítenék, hogy az állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy az önkormányzatok rendeleti úton vonhatják el a tüntetések helyszíneit. Ahogyan szintén a TASZ fogalmazott, a módosítással egyedül azt lehet elérni, hogy kiemelt időpontokban kiemelt jelentőségű közterületeken kizárólag az állami, kormányzati véleménynyilvánításnak legyen terepe, minden más vélemény fizikailag kiszorulna ezekről a terekről. A javaslat azt sugallja, hogy a nemzeti ünnepekről csak az állam tud méltó módon megemlékezni, illetve bizonyos vallási ünnepnapok környékén nem ildomos közéleti eseményeket szervezni Budapest kiemelt területein.
Az, hogy valaki tüntethet-e egy általa kiválasztott területen, tisztelt képviselőtársaim, nem függhet állami kegytől. Az, hogy milyen témában ki és mikor akar tüntetni, az alapjog. Harminc éve ezt mindenki szabadon tudta eddig gyakorolni. Akkor is szabadon tudta gyakorolni, ha esetleg, mondjuk, első fokon a rendőrség ezt betiltotta, de a bíróság másodfokon biztos, hogy 99 százalékban a tüntetőknek adott igazat.
Nem nevezhető méltatlannak, ha valaki gyakorolja a gyülekezési jogát, ahogy az egyes közterületek használatáért folyó esetleges versengés sem. A nemzeti ünnepekhez kapcsolódó véleménynyilvánítás a polgárok alapjoga, és nem az állam privilégiuma. Önök már próbálkoztak a politizálást is az önök privilégiumává tenni, azt mondani, hogy az csak az önök joga. Az ellenzéki képviselőket rendre akár itt a Házban, akár bizottsági üléseken is arra szólították fel, hogy szakmai vitákat folytassanak, ne politizáljanak, ez nem a politizálás helye, itt igenis szakmai érveket kell ütköztetni.
Hát, magyarázzák már meg nekem, hogy egyrészről milyen szakmai érv fekszik a mögött, hogy a gyülekezési törvényt a településkép védelméről szóló törvényben próbálják szabályozni vagy azt módosítani és egy ilyen alapjogot csorbítani! Semmi köze ennek a szakmai vitához. Megint arról van szó, hogy önök mennek azon a putyini úton, ami a korlátlan hatalmuk teljes bebetonozását célozza meg. Olyan törvényeket fogadtak el itt a civilek üldözésétől kezdve a pénzbüntetéseken át a demokratikus intézmények, egyéb befoglalásáig, ami már gyakorlatilag Oroszország képét mutatja azon a Magyarországon, amiért 30 évvel ezelőtt még közösen küzdöttünk, amiért Orbán Viktor nagy lelkesen még a Hősök terén kiállt, és ő maga követelte a szovjet csapatok kivonulását, most meg gyakorlatilag arra a mintára akarja létrehozni vagy megváltoztatni hazánkat.
Teljesen elfogadhatatlan, és kicsit nézzenek már magukba, hogy tényleg mit művelnek önök ezzel az országgal. Nem ilyen országot akartunk, de nemcsak az ellenzéki pártok vagy az ellenzéki képviselők mondják ezt, hogy nem ilyen országot akartunk, hanem meggyőződésem az, hogy önök sem ilyen országot akartak. Tegyük már fel egy percre, hogy ha mondjuk, még mindig Gyurcsány Ferenc lenne a miniszterelnök, és a Gyurcsány-kormány csinálná ezt, akkor önök mit szólnának ehhez. Mit szólnának ahhoz, hogy a gyülekezésről szóló jogszabályokat a településkép védelméről szóló törvénybe akarják elbújtatni? Mit szólnának ahhoz, hogy a civileknek járó pénzeket egy államilag finanszírozott álcivil szervezet osztja szét? Mit szólnának ahhoz, ha az állami vagyont, mondjuk, a kormány haverjai szétlopkodnák? Nyilvánvalóan most lesütik a szemüket, pontosan tudjuk, hogy mit szólnának. Szégyentelenül lopnak, csalnak, hazudnak, és tolják át ezeket a törvényeket, amelyek gyakorlatilag féldiktatúrát hoznak létre Magyarországon.
A Párbeszéd-frakció meg fogja vizsgálni ennek a törvénynek a végső változatát, és meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket akkor, ha nem változtatnak a törvény elfogadásakor ezeken a módosításokon. Teljesen biztosan utólagos normakontrollt fogunk kérni az Alkotmánybíróságtól, és abban is biztosak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság nekünk fog igazat adni. Egyszer önök már március 15-én befoglalták a teljes fővárost, amikor mi próbáltunk egy ellenzéki tüntetést bejelenteni, de gyakorlatilag sehova nem tudtunk, mert önök a Március 15. tértől kezdve a Szabadsajtó úton át a Kossuth térig, az Andrássy útig mindent lefoglaltak előre, ellehetetlenítve gyakorlatilag azt, hogy szabad szemmel is látható közterületen tudjon tüntetni vagy megemlékezni az ellenzék.
Akkor is az Alkotmánybírósághoz fordultam én személyesen, és van egy rossz hírem önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az Alkotmánybíróság nekünk adott igazat. Akkor sem engedte meg az Alkotmánybíróság, és kimondta azt, hogy nem lehet befoglalni a közterületet, nem lehet egy ilyen alapjogot csorbítani, nem lehet kimondani, hogy egy ember szerint mi a méltó megemlékezés, melyik nap méltó az a megemlékezés, és ki az, aki gyakorolhatja a méltó megemlékezés jogát. Ehhez önöknek nincs joga, illetve azt mondom, hogy mindenki másnak ugyanolyan joga van ehhez, mint önöknek, úgyhogy fejezzék be ezt az ámokfutást, tisztelt képviselőtársaim, a kormánypártok részéről, vonják vissza ezt a törvényt! Eleve nem értjük - még egyszer -, hogy miért ebben a törvényben kellett ezt változtatni; az Alkotmánybíróság, ha ezt önök nem teszik meg, reményeink szerint meg fogja tenni. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd és a DK soraiból.)
