DEMETER ZOLTÁN,
DEMETER ZOLTÁN,
DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye az ember elidegeníthetetlen jogaként rögzíti az egyesülés és gyülekezés szabadságát. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége ezen alapvető emberi jog esetében akként merül fel, hogy köteles e jogot védelemben részesíteni, továbbá pedig annak zavartalan gyakorlását elősegíteni.
A Magyar Országgyűlés 2011-ben megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló, jelenleg is hatályos törvényt. Ebben a törvényben kerül kifejtésre, hogy egyáltalán milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy civil szervezetek alakulhassanak, mi a megalakulásuk jogi procedúrájának pontos menete, valamint hogy milyen működési kereteket kötelesek betartani tevékenységük folytatása és az általuk képviselt érdekek megvédése során.
A civil közhasznú szervezetek, illetve egyesületek nagyon fontos szerepet töltenek be szerte a világon napjaink társadalmaiban. A demokrácia egyik sarokkövének tekinthető a munkásságuk, mivel a polgárok egy bizonyos csoportjának érdekét kívánják érvényesíteni a közéletben azáltal, hogy párbeszédet folytatnak a mindenkori kormánnyal.
Valóban elismerésre méltó az a tevékenység, amit folytatnak, legyen szó akár országos, akár helyi érdekeltségű csoportok érdekeinek a képviseletéről. Ezek a szervezetek egyfajta kapcsot jelentenek a közhatalom és a civil lakosság különböző csoportjai között. Éppen ezért Magyarország Kormánya kiemelt társadalmi érdekként kezeli a civil szervezetek támogatását. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is tulajdonképpen ezt a célt kívánja erősíteni azáltal, hogy növelni szándékozik azon szervezetek számát, amelyek miniszteri egyedi támogatásban részesülnek, továbbá duplájára emeli a civil szervezeteknek nyújtható normatív támogatás mértékét, valamint csökkenteni kívánja a szervezetek működésével összefüggő, azokat terhelő adminisztrációs tevékenységeket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogalkotó hatalom alkotmányos kötelessége az egyesülés jogának a védelme és gyakorlásának zavartalan biztosítása, az adandó jogsértések esetén pedig a hatékony jogvédelmi mechanizmus megteremtése. Jelen törvényjavaslat elfogadásával az említett alkotmányos kötelességünknek tudunk eleget tenni, és pozitív elképzelésnek tartom a kormányzat részéről a javaslatban szereplő azon alapvető célkitűzést, amely arra sarkallja a civil szervezeteket, hogy minél hatékonyabb eszközökkel igyekezzenek a saját bevételeik növelését elérni, ahogyan ezt államtitkár úr is kiemelte. Ezt azért fontos újból és újból hangsúlyozni, hiszen a javaslat értelmében a gyűjtött adományok mértékéhez igazodóan, azzal arányos mértékű támogatást kapnának a civil szervezetek, vagyis minél több adományt sikerül gyűjteniük, annál több állami támogatást nyernek el.
Tehát a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatban kilátásba helyezett módosítások a civiltörvényben szereplő támogatásokat érintik. Meglátásom szerint ezek a módosítások alkalmasak lehetnek arra, hogy ösztönző erőként hassanak a civil szervezetek önerőből megvalósuló forrásteremtésének növelésére, és kiemelendő, hogy a javaslatnak köszönhetően törvényi szintű rögzítést nyernek egyes kategóriák, mint például a helyi igényekre és közösségi érdekekre reflektáló, az adott közösség tagjait bevonó szervezetek, melyek munkájának támogatása valóban kiemelt társadalmi érdek.
Tisztelt Országgyűlés! Ezen tervezett módosítások is azt a társadalompolitikai célt kívánják szolgálni, hogy minél több polgárban erősítse azt a szándékot, hogy civil szervezetet alapítson, vagy pedig egy már meglévőhöz csatlakozzon. A szervezetek létezésének és aktív működésének köszönhetően lesz színes a közélet. A pluralizmus pedig a demokrácia egyik alapköve. Éppen ezért a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy önök is tegyék ezt. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
