TUZSON BENCE,
TUZSON BENCE,
TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jelentős jogszabály áll előttünk itt az Országgyűlésben, hiszen a civil szervezetek támogatása, a támogatási környezet felülvizsgálata kötelességünk, hiszen a folyamatos működésük biztosítása, a fejlődésük a támogatási rendszertől nagymértékben függ. Ez azért is így van, mert 2010-2016 között 144 milliárd forintról jelentősen megnőtt a támogatás összege is 240 milliárd forintra a mai napig, tehát jelentős változásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam, a magyar költségvetés a valódi civil szervezetek támogatására különösen nagy hangsúlyt fektet.
A Nemzeti Együttműködési Alap az egyik olyan szervezet, egy jelentős szervezet, amely különösen foglalkozik a civil szervezetek támogatásával. Ennek a költségvetési kerete is folyamatosan növekedett. A 2012-es létrejöttétől 2018-ig 3,4 milliárd forintról jelentős növekedéssel 5,3 milliárd forintra nőtt a támogatás összege, és a 2019-es költségvetésben már 5,9 milliárd forintos támogatás szerepel. Tehát a támogatásnak ezen az ágán is jelentős támogatásnövekedésről beszélhetünk.
A jelen törvénynek az a célja, hogy az adminisztrációs terheket próbáljuk meg csökkenteni és egyfajta ösztönzőket bevezetni annak érdekében, hogy a civil szervezetek a lehetőségeiket minél jobban használják ki, azaz az adománygyűjtő tevékenységüket a valós civil szervezetek esetében, az adománygyűjtő tevékenységüket is a szakmai tevékenységükhöz ösztönözzük és ennek megfelelő, ehhez kapcsolódó állami támogatások is folyamatosan növekedjenek, valamint hogy egyre több szervezet, egyre több egyesület legyen képes ezeket a támogatásokat igénybe venni. Hiszen nagyon sok olyan szervezetről beszélünk, amelynek egészen kicsi működési költsége van, és a korábbi szabályozás bizonyos értelemben kizárta, vagy kimaradtak a szabályozás alapján ezek a szervezetek a támogatás folyamatából, így szeretnénk, ha ezek a szervezetek is egyre inkább támogatott szervezetek lehetnének.
Így az adománygyűjtő tevékenység előmozdítása érdekében tartalmaz javaslatokat ez a jogszabály, valamint az egyszerűsített támogatások igénybevételére is, hiszen ilyen formában egy új támogatási formaként megjelenhetnek támogatások, valamint az egyedi támogatások esetében a keretösszeg növekedésével is elő lehet segíteni a civil szervezetek működését, a rugalmas támogatások igénybevételét.
Egyrészt az adománygyűjtő tevékenység egy nagyon fontos tevékenység a civil szervezetek életében, és fontos az, hogy a társadalom valós támogatást nyújtson ezeknek a szervezeteknek, és azokat a szervezeteket, amelyek valós társadalmi támogatással rendelkeznek, az állam is megbecsülje. Ezért a mostani javaslat 5 százalékról 10 százalékra emelné azt a pályázati keretet, amelyet ezek a civil szervezetek megkaphatnak, és ezzel a változással egyébként azok a kis szervezetek is, amelyek 100-200 ezer forint között gazdálkodtak, jelentős számú ilyen szervezet van, azok is támogatásban részesülhetnek.
Ez az úgynevezett normatív támogatás eddig 400 civil szervezetet érintett Magyarországon, ennyien pályáztak, és olyan 60-70 milliárd forintot jelentett Magyarországon. Ennek a változásnak a következtében megnőhet ez a szám, jelentősen megnőhet ez a szám, és a támogatási keretösszeg is a duplájára növekedhet.
A korábbi rendszerben az alap kétszer írt ki pályázatot, és a két pályázat egymástól teljesen elkülönülő jellegű pályázat volt. Egyrészt voltak az úgynevezett működési típusú támogatások, és a működési típusú támogatások mellett viszont léteztek az olyan támogatások, amelyek kifejezetten a szakmai tevékenységet támogatták. Ez azonban két ág volt, és két egymástól elkülönülő ág a pályázati rendszerben. A mostani módosítás következtében ezt a két ágat lehet összehozni, egyszerűsíteni és az adminisztrációs terheket is csökkenteni, hiszen olyan változásról beszélünk, aminek következtében most már a szervezeteknek nem kell két pályázatot benyújtani, hanem a módosítás következtében ezt egy pályázatban megtehetik.
Azaz megváltozik az a rendszer, ami korábban volt, az a rendszer, hogy voltak működési típusú támogatások és a másik oldalon pedig a szakmai tevékenység támogatása. Ennek a kettőnek az összevonásával jóval leegyszerűsödhet a működése ezeknek a szervezeteknek, a működése abból a szempontból is, hogy az adminisztráció jóval kisebb lesz, jóval egyszerűbben lehet majd feldolgozni a szervezetek részéről azokat a pályázati lapokat, amelyek egyébként ezt a két pályázati formát most már egyszerűsítve, egy pályázatba foglalva, egyként lehet most már a későbbiekben beadni.
(13.00)
Tehát 2019-től kezdődően jelentősen egyszerűsödne a pályázati rendszer, jelentősen bővülnének a pályázati lehetőségek, és ennek az egyszerűsítésnek a következtében a valódi civil szervezetek valós támogatásban és növekvő támogatásban részesülhetnének. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy ennek a mostani jogszabálynak a célja az, hogy a valós szakmai tevékenységet végző és társadalmi támogatással rendelkező civil szervezeteket segítsük, ezeknek a működését segítsük elő a későbbiek során is.
Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy 2012-től kezdve a Nemzeti Együttműködési Alap szervezete változatlan formában működik, hiszen 9 fős tanács vezeti ezt a szervezetet, ez koordinálja a tevékenységét, és öt 9 fős kollégium is működik benne, a 9 fős kollégiumok a döntéshozó testületek ezekben a szervezetekben.
Kérem, hogy képviselőtársaim fontolják meg ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseit, és kérem támogatásukat a törvényhozásban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
