DR. GURMAI ZITA,
DR. GURMAI ZITA,
DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP parlamenti frakciója támogatta azt a Magyarország által 2016 decemberében aláírt multilaterális megállapodást, amelynek értelmében az OECD-tagállamok vállalták, hogy megvalósítják az országonkénti jelentések cseréjét.
A megállapodás alapján a magyar állami adó- és vámhatóság kölcsönösen, automatikus módon kicseréli a területén adóügyi illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső, multinacionális vállalatoktól kapott, úgynevezett országonkénti jelentéseket a megállapodásban részt vevő azon államok adóhatóságaival, amelyekben a multinacionális vállalatcsoport valamely tagja adóügyileg érintett. Az érintett vállalatok jelentéstételére első alkalommal 2017-ben került sor a 2016. évi adatok vonatkozásában, az adóhatóságok közötti első információcsere pedig 2018-ban lett esedékes.
Tekintettel azonban arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem csatlakozott a multilaterális megállapodáshoz, kétoldalú megállapodás alapján kell megteremteni a jogalapját az országonkénti jelentések cseréjének. A megállapodás fő célja tehát a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az amerikai féllel, az éves szintű vállalati jelentések automatikus cseréjén alapuló kölcsönös adóügyi segítségnyújtás.
A megállapodás kétoldalú, olyan eszközt ad az adóhatóság kezébe, amely lehetőséget nyújt a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékonyabb fellépésre. Ezért az MSZP parlamenti képviselőcsoportja támogatja az előterjesztés elfogadását.
A megállapodás ugyanakkor lehetőséget ad a magyar-amerikai kapcsolatok elmúlt időszakának áttekintésére is. Ha a 2010 óta eltelt időszakot kellene jellemeznünk, akkor az címszavakban így hangozhat: kitiltási botrány; magyarországi korrupció miatti amerikai aggodalmak; a nagykövetség által átadott ,,demokrácia non-paper"; Colleen Bell nagykövetnek a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott beszéde; David Kostelancik ügyvivőnek a MÚOSZ-székházban tartott, a független magyar médiára nehezedő kormányzati, politikai és gazdasági nyomásról szóló beszéde; a Paks II.-projekttel kapcsolatos geopolitikai és a nyílt tendereztetés hiánya miatti amerikai aggályok; a külügyminiszteri találkozók sorozatos és a legfelsőbbszintű találkozók elmaradása; Connie Mack megbízásának eredménytelensége, ami milliárdos pénzkidobás volt az adófizetőknek; McCain szenátor Orbán Viktort újfasisztázó kijelentése; Szemerkényi Réka visszahívása; A CEU-ügy, illetve Matolcsy György jegybankelnök parlamenti beszéde, amelyben azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy puccsot készítettek elő Magyarországon.
Ez a lista magyarázatot ad arra, hogy elnöki szinten miért George W. Bush 2006. évi látogatása volt az utolsó legfelső szintű látogatás az Egyesült Államok és Magyarország viszonyában. Orbán Viktorral amerikai külügyminiszter nem tárgyalt Hillary Clinton 2011. június 30-i, emlékezetes budapesti látogatása óta.
Az elmúlt időszakban mindössze két egyezmény született. A szociális biztonságot érintő amerikai-magyar kapcsolat jövőbeni szabályozásáról írt alá megállapodást 2015. február 3-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Colleen Bell amerikai nagykövet; valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala 2015. március 9-én jelentette be Magyarország csatlakozási szándékát az EU-USAkétoldalú repülésbiztonsági megállapodáshoz.
Mindez azt mutatja, hogy egyértelmű visszalépés történt a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatokban, illetve a korábban felmerült vitás kérdéseket sem sikerült lezárni. És ha önök reménykedtek is a viszony normalizálásában, Colleen Bell nagykövet 2015. október 28-án a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott beszédében egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok politikája nem változott.
A vitás kérdések továbbra is fennállnak. Ezek pedig a következők: hatalomkoncentráció, Paks II., korrupció, nacionalista, intoleráns retorika, a médiaszabadság hiánya, a torz választási törvény, illetve Hóman Bálint szobrának tervezett felállítása. Bell 2015. december 9-én a Transparency International Magyarország által szervezett konferencián az új közbeszerzési törvényre, az összeférhetetlenségi szabályok lazítására utalva úgy fogalmazott, hogy nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak. Egyben finoman jelezte: amerikai üzleti körök azt tapasztalják, hogy Magyarországon létezik a korrupció érzete.
Colleen Bell 2016. január 20-án, az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén kijelentette, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok erősek, de még erősebbek lehetnek az akadályok megszüntetésével. Az akadályok között említette a korrupciót, amely szavai szerint továbbra is súlyos probléma a régióban.
A State Department 2016. évi emberi jogi jelentése Magyarországról külön fejezetben foglalkozott a korrupcióval és a kormányzati átláthatóság hiányával. A korrupt hivatalnokok büntetőjogi felelősségre vonásának törvényi keretei fennállnak az Európai Bizottság és a szakmai szervezetek álláspontja szerint, azonban ezeket a kormányzat a gyakorlatban nem alkalmazza eléggé, a hatóságok nem járnak utána kellő alapossággal a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásának.
(8.20)
A jelentés szerint számos kormányzati korrupciós esetre volt példa, a civil társadalmi szereplők véleménye szerint a kormányzati tisztviselők korrupciós ügyei felderíthetetlenek maradtak. Ebből a csapdahelyzetből kimenekülési lehetőségként mutatkozott Donald Trump elnökké megválasztása, és emlékezzünk, hogy Orbán Viktor volt az egyedüli európai vezető, aki nyíltan szurkolt Trumpnak. Ennek ellenére nem sikerül a kormánynak a Trump vezette Amerikát maga mellé állítani, nem sikerül Trumpot Budapestre hozni, de még egy fehér házi látogatást sem sikerült kiharcolni. A magyar diplomácia azzal védekezett, hogy a State Department tele van Obama embereivel, akik viszik tovább a korábbi évek rutinját, de majd ha bejönnek Trump emberei, akkor lassan változni fog a széljárás Washingtonban is.
Az is elhangzott érvként, hogy azért nem jött létre a legfelsőbb szintű találkozó, mert Magyarország túl csekély erőt képvisel a nemzetközi porondon. Hosszasan lehetne sorolni, hogy a cseh, a román vagy a finn elnök mellett még ki mindenkit fogadott az amerikai elnök, akik nem súlyosabbak Magyarországnál. Az okokat nem Magyarország nemzetközi porondon képviselt erejében kell keresnünk, hanem a magyar kormány politikájában. Orbán Viktor ugyanis azt hitte, ha nekimegy a CEU-nak, ezzel jó pontokat fog szerezni Donald Trumpnál, aki szintén nem kedveli Soros Györgyöt.
A felsőoktatási törvényt is emiatt módosította a kormánypárti többség gyorsított eljárásban. A törvény elfogadása utáni kormányzati szerencsétlenkedés már csak a hab volt a tortán, hogy a CEU esetében kivel kellene a nemzetközi megállapodást megkötni. Szijjártó Péter például mindenáron be akarta bizonyítani, hogy az amerikai kormány nem ismeri a saját alkotmányát. Siralmas volt az a politikai erőlködés, hogy az egész ügyet az amerikai szövetségi kormány szintjére próbálták feltolni, holott egyértelmű volt, hogy az ebben nem illetékes. Nyilvánvaló volt, hogy ennek apropóján próbáltak egy Trump-Orbán-találkozót kierőszakolni. Abban bíztak, hogy a Soros elleni hadjárat közös nevezőt jelent az amerikai adminisztrációval. Tévedtek. Az amerikai külügyminisztérium egyértelműen kiállt az egyetem további működése mellett, Soros György ugyanis egy amerikai állampolgár, a CEU egy amerikai alapítású egyetem, így aki annak nekitámad, az Amerikának támad neki.
Az új amerikai nagykövet szerint is a CEU-n múlnak a jó magyar-amerikai kapcsolatok. David Cornstein új amerikai nagykövet nyilatkozata szerint első száz napja alatt semmivel nem foglalkozott annyit, mint a CEU-val. A megállapodás megkötésére még két hét van. Ha december 1-jéig nincs megállapodás a magyar kormány és New York állam között, akkor az egyetem új évfolyamai már Bécsben indulnak. Ez nemcsak a magyar felsőoktatásnak veszteség, hanem ezek a problémák súlyosan megterhelik a bilaterális kapcsolatot. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló egyezmény egy előrelépés a kapcsolatok erősítésében, de erősen reméljük, hogy ennek ratifikációja után a CEU működését szavatoló kétoldalú megállapodás is hamarosan a tisztelt Ház elé kerülhet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a DK soraiban.)
