DR. VARGA-DAMM ANDREA,
DR. VARGA-DAMM ANDREA,
DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/3232. országgyűlési javaslat elfogadásához természetesen igen szavazata lesz a Jobbik frakciójának, én csak röviden szeretném, miután mind előterjesztő úr, mind a Fidesz képviselője részletesen beszámolt arról, hogy maga a jogalap és a konkrét új módosító szövegnek mi az alapja, mi a célja és egyáltalán miként történik. Számomra, mint május 7-ig joggyakorló számára már eddig is furcsa volt az, hogy ez nem így volt eddig. Tehát nemegyszer történt meg az, hogy számtalan módosítás történt egy javaslatban, mire törvény lett belőle. Az indoklásokat, az indoklások változását a módosító javaslatokhoz nem hozták nyilvánosságra, ily módon még az is elképzelhető volt, bár ilyen ritkán fordult elő, hogy az adott indoklás, amikor például a bíróságon egy adott ügyben értelmezni kellett a jogalkotói szándékot, akkor egy aránylag más szövegű indoklás volt a végül megszavazott törvényhelyhez fűzve.
Tehát úgy gondolom, ez egy régóta fennálló deficit, amelyet most szerencsére korrigál a jogalkotó. Úgy ítélem meg, hogy nem a hetedik alaptörvény-módosítás volt alapvetően az indok, hanem vélhetően már a joggyakorlatból eddig is kívánság volt az, hogy mindig legyen a módosítások során vagy a módosítások eredményeként aktualizálva az indoklás szövege is. Bár hangsúlyozni kívánom, hogy úgy ítélem meg, az Alaptörvényben foglalt azon elvárás, hogy elsősorban a preambulum és a törvényhelyek indoklása szolgáljon a joggyakorlat számára irányadóvá és csak kvázi másodlagos maga a normaszöveg, ez - ahogy annak idején is elmondtam - számomra nem igazán elfogadható, különösen úgy, hogy két napja éppen a magyar nyelv napját ültük. Ez a hihetetlen gazdag nyelv annyira pontosan tudja az adott rendelkezéseket úgy szolgálni, megfogalmazni, hogy azt pontosan értse a joggyakorló is, hogy mire gondolt a jogalkotó és milyen elvárások vannak a jogszabályok alkalmazása során - igencsak komoly lehetőség.
De miután az Alaptörvény szent és sérthetetlen, ez volt a jogalkotói szándék, és így került megszavazásra, így nem kérdés, hogy most már az Alaptörvény is azt diktálja, hogy olyan helyzetbe kerüljenek a joggyakorlók, hogy az adott alkalmazandó jogszabálynak tényleg a pontos utolsó indoklását, amikor is a Ház megszavazta, ezzel az indoklással bírjon, hogy tudja teljesíteni az Alaptörvény elvárásait.
Ily módon megköszönöm Hende Csaba alelnök úrnak, hogy ezt az előterjesztést megtette és végre ennek a kérdésnek pontot is tehetünk a végére. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
