DR. VITÁNYI ISTVÁN,
DR. VITÁNYI ISTVÁN,
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2018. június 20-án a Magyar Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását, amelyben több kiemelt fontosságú és elvi jelentőségű tétel került kimondásra. Nem kívánom felsorolni őket, összefoglalóan annyit szeretnék mondani, hogy a módosító rendelkezések célja a nemzeti identitás és örökség megőrzése, valamint közjogi hagyományaink tiszteletben tartása és megvédése.
Az előttünk fekvő javaslat is szervesen kapcsolódik Alaptörvényünk hetedik alkalommal történő módosításához. Eddig is ismert alkotmányos kitétel volt, hogy a bíróságok jogalkalmazó tevékenységük során a jogszabályokat azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kötelesek értelmezni. Az Alaptörvény újraszabályozott 28. cikkének értelmében a jogszabályok céljának megállapítása során a preambulum mellett, mint ahogy az előterjesztő is mondta, az adott jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását is figyelembe kell vegyék a hazai bíróságok.
Bővül tehát azon források köre, amelyekből megismerhetjük a jogalkotó akaratát és eredeti célját. Az Alaptörvény tehát kitüntetett hangsúlyt fektet a jogszabályok célelvű értelmezésére. Ehhez az elképzeléshez elengedhetetlennek bizonyult a jogalkotásról szóló törvényé módosítása abból a célból, hogy megteremtse a nélkülözhetetlen jogszabályi kereteket annak biztosítása végett, hogy a jogszabálytervezetekhez fűződő indokolások a nyilvánosság számára elérhetővé váljanak.
Tisztelt Ház! Mindezekből kifolyólag elengedhetetlennek bizonyul a határozati házszabály módosítása. A módosítási szándék elsődlegesen arra irányul, hogy az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, valamint újraszerkesztett indokolás közzététele mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a nyilvánosság számára biztosított legyen.
A javaslat által megkívánt szabályozás szerint tehát feladat hárul az előterjesztőre. Egyrészt az országgyűlési tárgyalás során a módosító javaslatok indokolásának figyelembevételével köteles lesz aktualizálni saját törvényjavaslata indokolását, másrészt pedig a már újraszerkesztett és aktuális formába öntött indokolás iromány-nyilvántartásba történő felvételét is kötelesnek bizonyul kezdeményezni. Ez alól, sajátos jellegére tekintettel, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, továbbá a zárszámadási törvényjavaslat képeznek csupán kivételt. Kiemelkedőnek tartom, hogy a jogalkotó az Alaptörvény elfogadott módosítása szerint, valamint a jelen javaslatban szereplő módon kívánja az egyértelmű és világos jogértelmezést elősegíteni. Mindezzel ráerősít a jogbiztonság és a normavilágosság jogállami követelményének kielégítésére. Mindannyiunk nevében mondhatom, ez igen nagy segítség és egyben biztos támasz mind a jogalkalmazó szervek, mind pedig a jogkereső polgárok számára.
Az indokolás ugyan semmilyen esetben sem része a törvénynek, ahogy ezt a Ház asztalán levő javaslat is rögzíti, viszont hatalmas segítség a jogalkotói akarat felderítésében. Különösen ily módon, hogy az előterjesztő kizárólagos feladatává válik a jogszabálytervezetek indokolásának megszövegezése.
(12.20)
Tisztelt Ház! A javaslat mindenki számára nyilvánvaló célja a jogbizonytalanság megakadályozása által, hogy a jogszabálytervezetek indoklását - mint a jogalkotói akarat megismerési forrását - a nyilvánosság számára elérhetővé kívánja tenni. Mindezek fényében a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Kérem, támogassa a tisztelt Ház is! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
