HENDE CSABA
HENDE CSABA
HENDE CSABA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A magyar alkotmánytörténet újabb fontos fordulópontjának voltunk szemtanúi 2018 júniusában, amikor a nemzeti jogrend alapját képező Alaptörvényünket hetedik alkalommal módosította a Magyar Országgyűlés. Ez a módosítás nemzeti érdekeket tükröző alaptételeket emelt be nemzeti alkotmányunkba.
A kiemelt jelentőségű, a nemzeti identitás megőrzését és megvédését előtérbe helyező módosítások mellett az Alaptörvény hetedik módosítása a jogalkotási gyakorlatra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, amelynek következtében indokolttá vált mind a jogalkotásról szóló törvény, mind pedig a határozati házszabályi rendelkezéseket tartalmazó országgyűlési határozat módosítása.
A jogalkotásról szóló törvény Alaptörvénnyel összefüggő hetedik módosítása előírja, hogy a jogszabályok tervezetéhez kapcsolódó különböző indokolásoknak a nyilvánosság számára elérhetővé kell válniuk. Erre alapozva a jelenlegi javaslat határozati házszabályi módosítására irányuló szándéka azt a célt kívánja szolgálni, hogy biztosított legyen az előterjesztő által készített és a benyújtott törvényjavaslat - ideértve az Alaptörvényt és az annak módosítására irányuló javaslatot is - tárgyalása során módosított, valamint újraszerkesztett indokolásának az Országgyűlés és a nyilvánosság számára való közzététele.
Az alaptörvény-módosítás során helyesen merült fel az az elképzelés, amely szerint a jogalkotói akarat megismerésének a törvényi preambulum melletti másik forrása deklaráltan is az adott jogszabálytervezet indokolása kell legyen.
(12.10)
A jogalkotói indokolás elérhetőségével kapcsolatban jelenleg csak törvények esetében tudunk beszélni, viszont azok korántsem egységesek, ugyanis csupán vagy előterjesztői, vagy pedig módosító javaslatok indokolásáról beszélhetünk. Az Alaptörvény legutóbbi módosításának köszönhetően tehát egyértelmű céllá vált, hogy a jogalkotó célját a jogalkalmazó és a jogkereső polgár ne csak a preambulumból, hanem az indokolásból is megismerhesse. Mindebből fakadóan kötelezettség keletkezik a jövőben a jogalkotó számára arra vonatkozóan, hogy a megalkotott jogszabályához indokolást fűzzön.
Hangsúlyozandó, hogy a jogszabály indokolása, valamint preambuluma mint a jogalkotó akaratának megismerési forrása, nem jelenti azt, hogy kizárólag ez a jogszabály tartalma és célja helyes értelmezésének eszköze, azaz továbbra is segítségül hívhatjuk az adott jogszabály nyelvtani, logikai, rendszertani, valamint történeti értelmezését, illetve a jogtudományi munkák állásfoglalásait.
Az Alaptörvény hetedik módosítása az értelmezés megkönnyítését segíti elő mind a jogalkalmazó, mind pedig a jogkereső közönség számára azzal, hogy kitüntetett szerepet szán az indokolások figyelembevételének. Az Alaptörvény szövege a következőképpen nyomatékosítja ezt a megfontolást: „A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni.”
Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény módosított 28. cikke tehát a bíróságok és egyéb közhatalmi szervek jogértelmező feladatával összefüggésben nyújt kötelező erejű iránymutatást. Ehhez kapcsolódóan vált szükségessé a jogalkotási törvény módosítása, amely azt célozza, hogy a megfelelő jogszabályi keretek között a jogszabályokhoz tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen. Az alaptörvény-módosítás gyakorlati érvényesüléséhez mindezek mellett elengedhetetlen a határozati házszabály módosítása is. A tisztelt Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az indokolások nyilvánosság számára történő közzététele mellett még egy elhanyagolhatatlan elvi megfontolást tartalmaz. Mégpedig azt, hogy az előterjesztő kizárólagos felelőssége nem csupán a közzététellel kapcsolatban áll fenn, hanem az indokolás megszövegezésében is.
Úgy vélem, különösebb magyarázatra ez a tétel nem szorul, hiszen az előterjesztő saját jogalkotói szándékát és annak célját javaslata indokolásával tudja a leghatásosabb és legmeggyőzőbb érvekkel alátámasztani.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat kilátásba helyez egy technikai pontosítást a határozati házszabály rendelkezései között, amely világossá és egyértelművé teszi azt számunkra, hogy az indokolás nem képezi a törvényjavaslat részét, valamint jogi kötőerővel továbbra sem bír.
A jogalkotó azon előírással kívánja biztosítani, hogy a törvény megalkotására, illetve módosítására irányuló javaslatok a nyilvánosság számára megismerhetővé váljanak, hogy az előterjesztő feladataként írja elő a módosító javaslatokhoz tartozó indokolásoknak az úgynevezett iromány-nyilvántartásba történő felvetetését. Továbbá magának az előterjesztőnek az általa benyújtott javaslat országgyűlési tárgyalása során az elhangzottak és a módosító javaslatok figyelembevételével kötelessége aktualizálnia is a törvényjavaslata indokolását. Ily módon egy komplex, a rendelkezések és indokolások egymás közötti harmóniáját biztosító törvényjavaslatot találhatunk majd az iromány-nyilvántartásban.
Az említettek alól kivételt képeznek azok speciális jellegére tekintettel a következő előterjesztések: a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A kivételek meghatározását az támasztja alá, hogy a felsorolt törvényjavaslatokhoz tartozó indokolások közzétételre alkalmas megszövegezése különösen jelentős, talán megoldhatatlan terhet rakna az előterjesztő vállára, éppen e jogszabályok sajátos jellege folytán. Éppen ezért ezen törvényjavaslatok indokolásainak újraszerkesztése és aktualizálása a javaslatban ismertetettek szerinti módon nem szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapul vételével kérem képviselőtársaimat, mérlegeljék az elhangzottakat, és a javaslat elfogadásával szíveskedjenek segíteni a jogalkalmazók és jogkeresők jogértelmezését azzal, hogy támogatják javaslatom elfogadását. A jogbiztonság és a normavilágosság alapvető követelmény egy jogállamban, és úgy vélem, hogy a javaslat ezt a célt helyesen és jól szolgálja. Kérem tehát támogatásukat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
