HENDE CSABA
HENDE CSABA
HENDE CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megköszönöm a Fidesz, a Jobbik és a KDNP vezérszónokainak támogató véleményét, és egyben szeretném mélységes megdöbbenésemet kifejezni az MSZP, a Párbeszéd és a DK felszólalóinak a mondókája miatt. Valószínűleg az történt, hogy nem olvasták el az előttük fekvő javaslatot. (Arató Gergely: Ez nagyon lapos!) Mind Harangozó Tamás, mind pedig Tordai Bence végig törvényjavaslatról beszélt. Kérem, nem törvényjavaslatot nyújtottam be, hanem egy országgyűlési határozati javaslatot. És innen kezdve nem is kellene nagyon foglalkozunk azzal, amit mondtak, mert valami egész másról beszéltek nyilvánvalóan, nem arról, amit én letettem a Ház elé. Ha elolvasták volna, akkor láthatták volna, hogy ez a határozati házszabályt módosító határozati javaslat pusztán arról szól, hogy hogyan, miképpen kell kezelni az Országgyűlés rendszerén belül az egyes jogszabályok indokolásait.
Arató Gergely képviselőtársam is tökéletesen félreérti a dolgot, amikor arról beszél, hogy az önök zseniális gondolataiból kell majd dolgoznia a bíróságnak. Rossz a személyes névmás, képviselő úr, az „önök” helyett a „mi” személyes névmás használatát javaslom. (Arató Gergely: Én is ezt mondtam, hogy önök és nem mi. - Az elnök csenget.) Nem, nem, mi! Mi mindannyian alkotjuk a törvényt. Az a törvény, amelyik megszületik, az az Országgyűlés által alkottatik meg, amelynek ön is a tagja.
Tordai Bence, aki vélhetően még soha életében jogalkalmazással nem foglalkozott, azt gondolja - és ennek nyomait azért Arató Gergely felszólalásában is megtalálhattuk -, hogy indokolásra azért van szükség egy jogszabályhoz, mert rosszul sikerült a normaszöveg, és nem lehet annak alapján elbírálni az ügyet. Nem, kérem, nem azért van szükség rá, azért van szükség, hogy a jogalkotó akarata, a szándéka világos legyen.
A jogalkotási törvényre vonatkozó javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az indokolás továbbra sem a jogszabály része. Ehhez képest azt mondta itt az egyik felszólaló, Tordai Bence - idézem -: „a törvény részévé teszik az indokolást”. Pont az ellenkezője az igaz. Tehát kéretik elolvasni a javaslatokat, amihez az ember hozzászól, különben olyan szégyenbe esik, hogy itt összevissza hord hetet és havat, mindenről beszél, csak arról nem, amiről az előterjesztés szól.
(12.50)
Folytathatnám még. Tordai Bence azt mondta, hogy ezzel a törvényjavaslattal beismerik, hogy nem tudnak egyértelmű törvényeket alkotni. Kérem szépen, aki már dolgozott ügyvédként, bíróként, ügyészként, jogtanácsosként, az pontosan tudja, hogy a jogszabályokat természetesen az alkalmazások folyamatában értelmezni kell. Az értelmezésnek számos eszköze van. Az expozémban voltam bátor utalni erre, mert hiszen nem mindenki gyakorló jogász. A jogszabályok értelmezésének elsősorban nyelvtani úton kell megtörténnie, mert ami le van írva, az azt jelenti, amit jelent. Ha két jogszabályt, hármat, ötöt vagy húszat össze kell vetni - egy komplexebb ügyben ez gyakorta előfordul -, akkor szükség van a logikai értelmezésre is, az egyes jogszabályok egymáshoz való viszonyát is meg kell vizsgálni. Aztán szükség lehet a történeti értelmezésre is, mert a jogrendszernek megvan a maga sajátos élete. A magyar jogrendszer, a Corpus Juris éppenséggel 1222 óta, az Aranybulla óta írott formában fejlődik, és nem mindegy, hogy minek mi az előzménye, mert az okok és az okozatok a jogrendszeren belül összefüggenek.
Tehát azt a fajta felkészületlenséget és politikai demagógiát, amit itt hallottunk az utolsó három felszólalásban, én nem akarom minősíteni, mert azok a felszólalások önmagukat minősítették. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
