DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ
DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ
DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány számára 2010 óta a közlekedéspolitika terén is prioritást jelent az emberek életminőségének és biztonságának javítása, az ország versenyképességének erősítése. Ágazati törekvésként a közlekedés színvonalának emelése és fenntarthatóságának biztosítása említhető. E szempontok együttesen határozzák meg a szakmapolitikai célokat, az elérésük érdekében megvalósult igen jelentős fejlesztéseket, a beruházásokat segítő és a közlekedési ágazat zavarmentes, költséghatékony működését biztosító eszközök és jogintézmények kialakítását.
A Ház előtt lévő aktuális törvényjavaslat ezeknek az említett eszközöknek a finomhangolásával segíti elő a kitűzött céljaink elérését. A javasolt módosítások hátterében elsősorban a technikai fejlődés, a kapcsolódó jogszabályokkal, különösen az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése, az európai uniós jogharmonizáció végrehajtása és a felmerült jogalkotási pontosítások igénye áll.
A törvényjavaslat a közlekedéshez tartozó egyes részterületek kapcsán a következő fő elemeket foglalja magában. A közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán lehetőséget teremt arra, hogy a gyorsforgalmi utak mintájára más, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán is lehetséges legyen a szükséges, meghatározott ásványi nyersanyagok kitermelésére célkitermelő helyeket létesíteni, a gyorsabb, gazdaságosabb, a környezetet kevésbé terhelő megvalósítás érdekében.
A kormány mérlegelte a gyorsutak megvalósításával kapcsolatos jogalkalmazási és fejlesztési tapasztalatokat is, ennek alapján felülvizsgálta a gyorsút - mint kategória - szükségességével összefüggő álláspontját.
Az útdíjtörvény módosítása megkönnyíti az úthasználók számára az államhatárt befelé átlépő díjköteles szakaszok használatát. A módosítás értelmében az államháztartáshoz kapcsolódó fizetős szakaszok esetén a határt átlépő díjköteles forgalom az első lehetséges helyszínen utólag is megvásárolhatja a jogosultságát. A díjköteles szakaszok terelőútként történő kijelölésére vonatkozó szabály is módosul, amely szerint 31 napot meghaladó tartós terelés esetén megszűnik a terelőútként kijelölt szakaszok jelenlegi mentessége annak érdekében, hogy e szakaszok használata ne adjon lehetőséget az útdíjfizetési kötelezettség tartós megkerülésére.
A járművezetők képzése terén a módosítás célja a közlekedésbiztonság javítása és az ügyfelek adminisztratív terheinek, a vizsgákkal kapcsolatos várakozási időknek a csökkentése az állami közútijármű-vezetők vizsgáztatási feladatainak egy önálló, állami tulajdonban álló szervezethez telepítésével.
A kerékpározás feltételeinek javítását támogatja egy jogértelmezést segítő módosítás, amely egyértelműsíti, hogy a kerékpárutak közútkezelője által önkormányzati kerékpárutakon elvégzett értéknövelő beruházások által létrehozott vagyontárgyak az átadással nem maradnak a közútkezelő tulajdonában, hanem azokat térítésmentesen átadják az illetékes önkormányzat részére.
A légi közlekedésről szóló törvény módosításai biztosítják az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel való teljes összhangot, továbbá a katonai légügyi és a polgári légi közlekedési hatóságok ügyintézési határidejének összehangolását.
A törvénymódosítás emellett jogharmonizációs szempontú pontosításokat is tartalmaz. Szélesíti a légi közlekedési hatóságnál eljárást kezdeményező szervezetek hatósági eljárási díj alóli mentességének lehetőségét. A légi, a vasúti és a vízi közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása jogharmonizációs célt szolgál, és elősegíti a közlekedésbiztonsági szervezet hatékony foglalkoztatását.
Két további törvény módosítására szintén európai uniós jogharmonizáció, valamint az uniós szabályok értelmében elkerülhetetlen piacnyitásra való felkészülés érdekében van szükség. A vasúti közlekedésről szóló törvény jelen módosítása kapcsán a kapcsolódó uniós irányelvnek megfelelően a vertikálisan integrált vállalkozásokon, az úgynevezett holdingstruktúrán - mint például a MÁV-csoport - belül a vasúti pályahálózat-működtető pártatlan és részrehajlástól mentes működését biztosító garanciákat rögzít. Minderre annak érdekében van szükség, hogy a vasúti pályahálózatokon a közlekedés az árufuvarozó és személyszállító társaságok számára egyenlő feltételek mellett legyen biztosított.
A személyszállításról szóló törvény módosításának célja szintén a jogszabály uniós irányelvek rendelkezéseivel történő összhangba hozása. A javasolt módosítás a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremti a közúti személyszállítási szolgáltatások piacfelügyeletének jogi kereteit. Ezzel az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatókkal szembeni szankciók kiszabásának lehetősége biztosítottá válik. A jogszabály megalkotása különösen időszerű, figyelemmel arra, hogy 2019-ben megnyílik az autóbuszos közúti személyszállítási piac az Európai Unión belül. A piacfelügyelet révén a hazai autóbuszos vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon működve időben tudnak felkészülni a piacnyitás követelményeire.
Tisztelt Ház! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása a közlekedési ágazat több területét is lefedi, annak elfogadása a kormány céljainak végrehajtásához szükséges intézkedések megvalósítását szolgálja. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/3295. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
