MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több ágazati szabályozás módosítását tartalmazza. Az intézkedéseket jellemzően a jogrendszer egységességét képező módosítások és a jogalkalmazással felmerülő gyakorlati kérdések kezelése indokolja.
Az európai uniós tagságból fakadó jogharmonizációs szükségletek kezelése is lényeges eleme a törvénytervezetnek. Ha a 2016/2370. számú EU-irányelv módosította az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának a megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása okán, így ezt át kell ültetni a hazai jogrendbe. A jogharmonizáció mellett a kapcsolódó jogszabályok, így az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosítása is szükséges. A módosítások továbbá a közlekedési infrastrukturális beruházások hatékonyabb megvalósítását, a meglévő szabályozási környezet korszerűsítését szolgálják, elfogadásuk hiányában sérülhet a beruházások hatékony megvalósításához fűződő nemzetgazdasági érdek, a jogrendszer egységességének követelménye.
(11.10)
A jogalkotási pontosítás hiányában a kerékpárutak tekintetében a fejlesztéssel, felújítással, illetve a beruházással létrehozott vagyontárgyak a Magyar Közút Zrt. tulajdonában maradnak, vagy a gyakorlatban nagyon hosszadalmas, akár évekig tartó vagyonátadás keretében lehet csak azok helyzetét kezelni. Jelen törvényjavaslat szerint viszont - a műszaki átadás-átvétel eljárással - e törvény erejénél fogva térítésmentesen az illetékes helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
A törvényjavaslat elfogadása hiányában a jogharmonizációs kötelezettségek elmulasztása - az azzal járó kötelezettségszegési eljárások bekövetkeztével - közvetlenül kimutatható gazdasági érdeksérelmet okozhat az országnak. A költségvetési hatások mellett így például az autóbuszos piacfelügyeleti rend bevezetésének hiányában a hazai autóbuszos vállalkozások nehezebben tudnának felkészülni az európai uniós piacnyitás következményeire. Az intézkedéssel viszont a hazai vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon való működés mellett időben fel tudnak készülni a 2019-ben megnyíló autóbuszos közúti személyszállítási piacon való működés követelményeire.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat több más törvény módosítását is érinti, ezek közül néhányat szeretnék kiemelni. Az egyik a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása. A tervezetben foglaltakkal egyszerűbbé válik a repülőterek zajgátló védőövezeteinek kijelölése. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az egyébként költséges és hosszadalmas zajgátló védőövezetek kijelölése csak azon repülőterek esetében történjen meg, amelyek zajgátló védőövezetei nem terjednek túl a repülőterek fizikai területén.
A módosítás csökkenti az egyébként minimális forgalommal rendelkező repülőterek anyagi terhét, és maga a repülőtér nem jelent különösebb zajterhelést a környező települések lakosságára nézve. Szélesedik továbbá a honvédelmi tárca alárendeltségébe tartozó polgári légi közlekedési hatóságnál eljárást kezdeményező hatósági eljárási díj alól mentességet élvező szervezetek köre. A mentesség a továbbiakban sem vonatkozik azonban - a versenyjogi szempontokra figyelemmel - a gazdasági társasági formában működő háttérintézményekre. A módosítással pontosításra kerül a légijármű-vezetés vizsgáztatása során a légi jármű parancsnokának a személye, akihez a felelősség kötődik.
A másik kiemelkedően fontos, jogharmonizációs célt szolgáló módosítás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása. A módosítás az úgynevezett vasúti csomag részét képező, a 2012/34/EU, európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelv átültetését szolgálja. Az irányelvnek megfelelően a vasúti közlekedésről szóló törvényben szabályozásra kerül a vertikálisan integrált vállalkozásokban az úgynevezett holdingstruktúra, mint például a MÁV-csoporton belül a vasúti pályahálózat-működtetők pártatlan és részrehajlásmentes működését biztosító garanciák.
Az alapvető feladatok közé tartozik a menetrendszerkesztési és hálózat-hozzáférési díj megállapítása, beszedése. Ezen alapvető feladatok függetlenségének követelménye a pénzügyi átláthatóság és a vasúti társaságokkal történő kooperáció annak érdekében, hogy a vasúti pályahálózatokon a közlekedés az árufuvarozó és személyszállító vasúti társaságok számára egyenlő feltételek mellett, diszkriminációmentesen legyen biztosítva. Az irányelv átültetésével a módosítás erősíti az átláthatóság pénzügyi szervezeti garanciáit, csökkentve a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok esetleges keresztfinanszírozásából fakadó kockázatokat.
Végül pedig a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról szeretnék néhány szót szólni. A módosítás magában foglalja a hazai buszgyártás erősítése érdekében szükséges intézkedéseket. Idesorolható a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság részére történő adatszolgáltatás, amely egyrészt a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást ellátó önkormányzatok, illetve a tulajdonosijog-gyakorlásuk alá tartozó vagy megbízott gazdálkodó szervezetek meglévő autóbusz-állományáról, valamint a tervezett autóbusz-beszerzéseikről történik. A tervezett autóbusz-beszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatással kapcsolatban gyakorlati alkalmazási problémák merültek fel. A közbeszerzések, illetve a pályáztatások során az autóbusz-beszerzésekről és a szolgáltatásvásárlásokról szóló döntés meghozatala előtt az információk nem nyilvánosak, így azokról adatszolgáltatást előírni nem lehet. Ezért utólagos adatszolgáltatási előírást tartalmaz a tervezet.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása szükséges a korábban említett vasúti csomag egyes rendelkezései átültetéséhez is. A módosítás célja a fentiek szerint a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának észszerű keretek között történő hazai megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása okán szükséges módosítások átvezetése.
A vállalkozó vasúti társaságoknak biztosítani kell a jogot arra, hogy bármely állomáson utasokat vegyenek fel, és azok számára egy másik állomáson biztosítsák a leszállást. A tagállamok korlátozhatják a hozzáférési jogot olyan adott kiindulási és adott célállomás közötti személyszállítási szolgáltatások esetében, amelyeknél egy vagy több közszolgáltatási szerződés is ugyanazt az útvonalat vagy annak alternatíváját fedi le, amennyiben e jog gyakorlása veszélyeztetné az érintett közszolgáltatási szerződés vagy szerződések gazdasági egyensúlyát.
Azt, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülne-e, a tagállami igazgatási szervnek vagy szerveknek kell megállapítaniuk objektív gazdasági elemzés alapján, a döntésüket előre meghatározott kritériumokra alapozva.
A nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások piacának fejlesztése, a rendelkezésre álló infrastruktúra optimális kihasználásának elősegítése, valamint a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások versenyképességének az utasok számára kedvező hatásokkal járó javítása során a vasúti igazgatási szerv az irányelv keretei között a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások szervezett működtetését megvizsgálja. Amennyiben a vasúti igazgatási szerv elemzést követően azt állapítja meg, hogy az egy adott kiindulási és célállomás között működtetni tervezett nagy sebességű személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti az ugyanazon útvonalat vagy annak alternatíváját lefedő közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, az igazgatási szervnek jeleznie kell a szolgáltatás azon lehetséges módosításait, amelyekkel biztosítható lenne, hogy a hozzáférési jog megadásának feltételei teljesüljenek. E módosítások magukba foglalhatják a tervezett szolgáltatás módosítását is.
A törvény módosítása továbbá a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremti a közúti személyszállítás szolgáltatása piacfelügyeletének jogi kereteit is. A javasolt szabályozással áttételesen az autóbusszal utazók jogainak védelme is jelentősen erősödik, hiszen az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatókkal szemben a szankció kiszabásának lehetőségét is megteremti.
A személyszállítási szolgáltatókról szóló törvény módosítása lehetőséget biztosít a piacfelügyeleti tevékenység szabályozására, továbbá e tevékenység finanszírozásának fedezetét biztosító piacfelügyeleti díjjal kapcsolatos szabályozási keretek meghatározására is.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, időszerűsége nem halasztható, figyelemmel arra is, hogy 2019-ben megnyílik az autóbuszos közúti személyszállítási piac az Európai Unión belül, így a hazai autóbuszos vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon való működés mellett időben tudnak felkészülni a piacnyitás követelményeire.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény 15/A. §-a alapján az autóbuszos személyszállító szolgáltatók az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság részére piacfelügyeleti díjat kötelesek fizetni.
Tisztelt Ház! Felszólalásomban csupán néhány változásra hívtam fel a figyelmet, hiszen tudjuk, hogy a törvénycsomag még számos egyéb módosítást is tartalmaz. A KDNP-frakció a törvényjavaslat elfogadását támogatja, és bízom abban, hogy képviselőtársaim is ezt teszik.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
