MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! 200 éves lett Európa és talán a világ legidősebb agrárfelsőfokú intézménye, és ez adta az apropót, hogy az óvári gazdászképzés néhány érdekességét megemlítsem itt a Ház falai között is az elmúlt 200 évből.
(15.10)
Az ősi alma mater falai között 8-9 generáció végzett, és olyan alakok tanítottak itt, akik a magyarországi agrárkutatás megteremtői, akik Magyaróvárt a hazai mezőgazdaság-tudomány bölcsőjévé és fellegvárává tették az 1800-1900-as évek fordulóján. Elég, ha csak Cserháti Sándorra gondolunk, a magyar tudományos növénytermesztés és -nemesítés megalapozójára, vagy Ujhelyi Imrére, a hazai modern állattenyésztés úttörőjére.
Továbblépve Magyarország határait sok olyan névvel találkozunk, aki szintén idekívánkozik. Például Rédei György, aki az USA-ban telepedett le, és a növénygenetikai kutatások világszerte elismert szaktekintélye lett. Ő szinte egyedül kezdte el munkásságát ezen a tudományterületen, ma pedig ott tartunk, hogy 16 ezer laboratórium használja a módszereit világszerte.
E sorba illeszkedik Jókay-Ihász Lajos is, aki az amerikai hadsereg élelmiszer-kísérleti intézetének kutatójaként megalkotta az első amerikai űrhajósok számára kifejlesztett, a világűrben fogyasztható élelmiszereket.
Teljesen szubjektív módon említhetek meg még neveket, hiszen az időkeret nem teszi lehetővé, hogy az elmúlt kétszáz év minden nagy alakját megemlítsem.
Egy ilyen felsorolásból azonban nem maradhat ki például Anghi Csaba, aki a Fővárosi Állatkert nemzetközileg elismert tudós-igazgatója volt, annak európai színvonalú fejlesztését is ő hajtotta végre, de akár a mezőhegyesi ménesbirtokot felvirágoztató Gluzek Gyulát is meg kell említenem, akinek irányítása alatt bizony Európa egyik legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzemévé vált ez a birtok.
Az Óváron kapott útravaló, a hajdani diákok tehetsége és szorgalma érdekes módon nem csak az agrárium területén kamatozódott. A magyaróvári felsőoktatás közel 200 éve alatt rengeteg érdekes, olykor meglepő és páratlan életutat befutó hallgatóról is tudunk. Nevüket hallva ismerősen csengenek akár a sport, a művészet, a pénzügyek vagy akár a politika területén is.
Az alma mater rövid történetét is szeretném itt felidézni.
A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara, illetve annak jogelődje, a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-ban Magyaróváron alapítódott mint mezőgazdasági felsőfokú intézmény. Ahogy már említettem, ez Európa első folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézménye volt, és Wittmann Antal lovag-tudós és Albert Kázmér szász-tescheni herceg nevét feltétlenül meg kell említenem mint az intézmény alapítóit.
Az ő érdemük a mai napig egyébként elévülhetetlen, és komoly tiszteletben állnak az egyetem hallgatói körében jelenleg is. Egyébként nemcsak Magyarország - akkor még történelmi Magyarországról beszéltünk -, hanem bizony Ausztria, Lengyelország, Csehország és Horvátország területéről is érkeztek ide hallgatók, ahol nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati tudással is megismerkedhettek.
Az iskola elnevezése ellenére minden tanulni vágyó fiatal előtt nyitva álltak a kapuk. Az oktatás - mint akkoriban szokás volt - latinul, majd az ország hivatalos nyelve szerint németül folyt. Ezt a korszakot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zárja, amelyben fontos részt vállaltak az intézmény hallgatói is. A jogelőd intézmény néhány évtized alatt magyar presztízst vívott ki magának az ország életében. Ennek a kiemelt stratégiai szerepének köszönhetően 1850-ben megszűnt magániskolai jellege, és 1850-től 1869-ig Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet néven működött tovább az intézmény. Magyaróvár így a 35 milliós Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézményeként működött tovább, kihatva egész Közép-Kelet-Európa mezőgazdaságára és annak fejlődésére.
Ez a 200 éves évforduló remek alkalom - azon túl, hogy itt a parlamentben megemlékezünk az intézményről - arra is, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mégis mi mindent adott a hazának ez a felsőfokú intézmény, illetve hogy milyen feladatok várnak ránk arra vonatkozóan, hogy ez az intézmény legalább a következő 200 évben is meghatározó szerepet tölthessen be a magyar agrár-felsőoktatásban. De erről, ezekről a gondolatokról majd egy következő heti napirend utáni felszólalásban kívánok megemlékezni.
Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)
