DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Állami Számvevőszékről szóló törvény módosítását tartalmazza. Ez ügyben onnan érdemes indulnunk, hogy 2012. január 1-jétől kezdve a hatályba lépő Alaptörvény alkotmányos szinten is megerősítette az Állami Számvevőszék szerepét, és megerősítette a közpénzekkel való gazdálkodás követelményét. A közpénzügyi fejezet azóta fő elvként rögzíti az átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét, amire a korábbi felszólalásomban is utaltam.
A közpénzügyi szabályozás központjába az adósságszabály került, és a makrogazdasági egyensúly garantőreinek feladatait pedig a Költségvetési Tanács látja el nagyon komoly jogosítványokkal, és ennek a Költségvetési Tanácsnak a munkája az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank munkája által is támogatva van.
Kifejezetten az Állami Számvevőszékről beszélve azt el kell mondanunk, hogy az Alaptörvény hatálybalépése kapcsán elfogadott sarkalatos törvény az Állami Számvevőszék közpénzügyi ellenőrző és elemző tevékenységét is megerősítette. A közpénzügyek felértékelődésével ugyanis az Állami Számvevőszék súlya is megnövekedett. Ez az Országgyűlés legfőbb közpénzügyi ellenőrzési szerve, és ezért szükség volt az Állami Számvevőszék függetlenségét és a számvevőszéki jogosítványok megerősítését is ebben a sarkalatos törvényben garantálni.
Fontos hangsúlyozni, ez is új elem volt, hogy az új törvény, amikor hatályba lépett, minden számvevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatalát is kötelezővé tette, ezáltal minden ellenőrzés minden megállapítása bárki számára megismerhető. Nyilván ez leginkább az országgyűlési képviselők munkáját segítette, hiszen az Állami Számvevőszék feladata az Országgyűlés munkájának közpénzügyi ellenőrzése szempontjából történő támogatása.
Azt lehet mondani, hogy az új törvény amellett, hogy teljes mértékben illeszkedett a nemzetközi elvárásokhoz, és megerősítette a Számvevőszék függetlenségét, növelte az ellenőrzések hatékonyságát és transzparenciáját. A kormány úgy gondolkodik, hogy minden szervezet felé elvárás az, hogy a rábízott közpénzekből a közfeladatokat ne csak teljesítse, hanem a teljesítményét folyamatosan felülvizsgálva hatékonysági és minőségi kritériumokat is rendeljen hozzá. A számvevőszéki munka hasznosulásának ezért fontos része a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően az is, hogy a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását illetően mint példamutató szervezet járjon el, tájékozódási és viszonyítási pontként, követhető példaként szolgáljon a közszféra egésze számára. Mi úgy látjuk, hogy az Állami Számvevőszék ennek a követelménynek több eszköz révén eredményesen és jól tudott megfelelni az elmúlt években.
Mi indokolja az előttünk fekvő törvénymódosítást? Úgy gondoljuk, hogy ez a törvénymódosítás a korábbiakhoz képest mégis számos ponton előrelépést jelent. Egyrészt kezeli az ÁSZ-törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény közötti összefüggéseket, továbbá biztosítékokat ad az ÁSZ szervezeti függetlenségéhez, hozzájárul a bürokráciacsökkentéshez, és tovább növeli a közpénzügyi ellenőrzés hatékonyságát és eredményességét.
Tulajdonképpen, ahogy említettem, az egyik fontos szerep az ÁSZ-törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény közötti összefüggéseknek a rendezése vagy ha azt lehet így pontosabban mondani: az összefüggések feloldása. Ugyanis korábban az Állami Számvevőszék szervezetével kapcsolatos szabályok, illetőleg az Állami Számvevőszék és a számvevői állományra vonatkozó jogviszonyt tartalmazó szabályok egy része a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben volt elhelyezve. Ez, azt gondoljuk, hogy az Állami Számvevőszék és munkatársai függetlensége és munkájának hatékonysága szempontjából nem szerencsés dolog, ráadásul ezt a területet is, ahogy az előző napirendi pont mutatta, szeretnénk újrarendezni egy kormányzati igazgatásról szóló törvény elfogadásával. Ezért aztán azokat a rendelkezéseket, amelyek eddig ebben a törvényben voltak, indokolt egy magasabb védelmi szintet és ezáltal magasabb függetlenséget jelentő sarkalatos törvényi szintre emelni.
Ezen túlmenően a Számvevőszék által az elmúlt években végrehajtott hatékonyságnövelés és humánerőforrás-fejlesztés eredményeként felszabaduló költségvetési források pedig lehetővé teszik azt, hogy az ÁSZ személyi állománya a korábbiakhoz képest is nagyobb anyagi megbecsülést is kapjon. A törvénymódosítás erre is tartalmaz rendelkezéseket, és azt gondoljuk, hogy önmagában ez a béremelés egyrészt segíti az Országgyűlés munkáját, hiszen az Állami Számvevőszék az Országgyűlés munkáját támogatja.
(14.50)
Másrészt segíti a felelős költségvetési gazdálkodás követelményeinek az érvényesülését, hiszen az Állami Számvevőszék elnöke a Költségvetési Tanács egyik legfontosabb szereplője, és az Állami Számvevőszék munkatársai a Költségvetési Tanácsban zajló makrogazdasági elemző munkának az egyik legfontosabb támaszai. Úgyhogy azt gondoljuk, hogy ilyen tekintetben a béremelések továbbfolytatása és sarkalatos törvényben történő rögzítése kifejezetten előremutató cél.
Ezen túlmenően a törvénymódosítás az elmúlt idők tapasztalatai alapján indokolttá vált technikai és pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. Ha a vita későbbi szakaszában ezzel kapcsolatban kérdés, esetleg hozzászólás érkezik, akkor szívesen kitérnék rá. Engedelmükkel én többet nem beszélnék ebben a felszólalásban, és nagyon szépen köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
