DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Röviden reagálnék. Először is annyit szeretnék mondani, hogy próbáljunk meg itt is az objektív mutatószámokból kiindulni. Van egy 115 országra kiterjedő nemzetközi felmérés, Open Budget Survey-nek mondják, amely kifejezetten az egyes államok közpénzügyi ellenőrző szerveit vizsgálja, és azt mondja: „A magyar Állami Számvevőszék részletesen és időszerűen közzéteszi az ellenőrzési megállapításait, amelyekben vizsgálja a közpénzgazdálkodás szabályszerűségét és ellenőrzi annak hatékonyságát is, és ehhez megfelelő jogi környezettel, pénzügyi és szakmai eszközökkel rendelkezik.” Azt hiszem, ez alapvetően határozza meg, hogy az Állami Számvevőszék hogyan működik.
Az, hogy az ellenzéknek, különösen a Jobbiknak és egyéb pártoknak fáj az, hogy az ÁSZ rámutatott arra, hogy a magyar költségvetésből az adófizetők pénzén adott párt- és kampánytámogatást nem voltak képesek a pártok a jogszabályoknak megfelelően elkölteni, nem hiszem, hogy az Állami Számvevőszék hibája lenne. Tehát a hiba nem az ÁSZ készülékében van.
Ha szabad még egy politikai megjegyzést tenni: mindig elhangzik, hogy ki az, aki fideszes kinevezett, ki az, aki nem fideszes kinevezett. Azért az is hangozzék el ebben a vitában, hogy az Állami Számvevőszék alelnöke pedig egy szocialista képviselő. Akkor most hogy is van ez? Akkor fideszes vagy szocialista-e az ÁSZ? Az pedig, hogy az MSZP meg a DK nem nevezi gazdasági szakértőnek egy alkotmányos szerv elnökét, vagy azt mondja rá, hogy nem szakértő, nos, emlékszünk még arra az időszakra, amikor az MSZP és a DK gazdasági szakértői majdnem csődbe vitték az országot. Tehát ebben az összefüggésrendszerben az, hogy valakit az MSZP meg a DK nem nevez gazdasági szakértőnek, szerintem kifejezetten pozitívum.
Annyit tennék még ehhez hozzá, mert ez egy fontos dolog, és az Alaptörvény elfogadásával összefügg, hogy létrehozta a Költségvetési Tanács intézményét, amely a rendszerváltozás óta először egy nagyon komoly hatáskörrel rendelkező szervezet. Éppen azért kell az Állami Számvevőszék, éppen azért kell az Állami Számvevőszék függetlensége és hatóképessége, hogy a Költségvetési Tanács el tudja látni az Alaptörvényben rögzített feladat- és hatáskörét, mert ez a garanciája, ez a Költségvetési Tanács a letéteményese a csökkenő államadóssági mutatónak és a felelős államháztartási gazdálkodás követelményei érvényesítésének.
Gondoltam még, hogy esetleg reagálok Staudt képviselő úr felvetésére, miszerint az Állami Számvevőszék döntéseivel kapcsolatban - de ezt csak a jegyzőkönyv kedvéért teszem meg - bírósági felülvizsgálatnak helye nincs. A hatályos alkotmánybírósági értelmezés, ha már az Alkotmánybíróságra hivatkozott, kifejezetten azt mondja - ez egy ’95-ös Ab-határozat -, hogy ezek nem tekinthetők bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntéseknek. Tehát az alkotmányos közeg jelen pillanatban olyan, amely nem engedi az ÁSZ-döntések bíróság előtti megtámadását. Az szerintem helyes, hogy ha valakinek ezzel problémája van, az az Alkotmánybírósághoz fordul. Az Alkotmánybíróság dönteni fog erről a kérdésről, és amennyiben eltérő alkotmányos értelmezést olvas ki az Alaptörvényből, akkor az ennek megfelelő jogszabály-módosítási javaslatok nyilván meg fognak születni.
De a mostani jogszabály-módosítási javaslat nem ezt a tárgykört érinti, mert egyelőre még függő dologról van szó, hanem próbálja az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetőleg a bérfejlesztésre vonatkozó általános igények alapján az ÁSZ függetlenségét és megbecsülését erősíteni. Ehhez kérném a továbbiakban is a Ház támogatását.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
