DR. STEINMETZ ÁDÁM
DR. STEINMETZ ÁDÁM
DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az itt előttünk fekvő törvényjavaslat Balatonra vonatkozó részeihez kapcsolódóan szeretnék egypár gondolatot megosztani, azon belül is a Balaton vízvédelmi infrastruktúrájával. Remélem, hogy államtitkár úr majd a vita során reagálni fog az általam elmondott fontos dolgokra.
Nagyon örülök, hogy a Fidesz vezérszónoka, Witzmann Mihály volt, aki jelenleg is itt tartózkodik az ülésteremben, önmagát balatoni embernek aposztrofálta… (Witzmann Mihály: Nem aposztrofáltam, 42 éve balatoni ember vagyok. - Az elnök csenget.) Akkor úgy fogalmazok, balatoni emberként. Bocsánat! Nem akartam itt semmiféle gúnyt belevinni a dologba, csak idéztem magát. Tehát szerintem balatoni emberként érteni fogja, meg is fogja érteni és reményeim szerint egyet is fog érteni az általam elmondottakkal.
Nagyon örülök, hogy képviselőtársam elmondta, hogy a Balaton-part mindenkié. Ez egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom Balaton-csomagjának is egy hangsúlyos és markáns eleme volt, hogy ezt nemcsak kimondjuk, hanem akként is kezeljük. Annak is örülök, hogy ez a törvény is mutatja, hogy mennyire fontos Magyarország jövője szempontjából a Balaton és annak partja.
Számomra kedves volt az is, hogy ezt a törvényjavaslatot széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg. Witzmann képviselőtársam elmondta, hogy közel 500 partner bevonásával, köztük az érintett önkormányzatok képviselőinek bevonásával tették ezt meg. Bízom benne, hogy a konzultációban Balatonmáriafürdő és Balatonfenyves polgármesterei is részt vettek, és elmondhatták a véleményüket a partvédművekkel kapcsolatban. Ha ez esetleg nem történt meg vagy ezek az információk nem jutottak el hozzájuk, akkor én ezt most megteszem.
A Balaton-part mindenkié, csak az a kérdés, hogy lesz-e Balaton-part. Ugyanis 1977-ben a Balaton vízszintjét 70-100 centiméter közöttire tervezték, majd húsz ével később ezt a vízmértéket módosították 110 centiméterre. Jelentem, hogy azóta, különösen az uralkodó széljárásra tekintettel, én balatonkeresztúri lakos vagyok, az északi széljárás a jellemző, viharos időszakban jellemző, hogy elúszik a Balaton partja, és ez annak köszönhető, hogy bizony a Balaton vízszintjének emelésével párhuzamban ezeknek a partvédműveknek az infrastrukturális háttere nem vagy csak részben valósult meg.
Ami egyrészt érthető, hiszen a Balaton mint a Budapest utáni második legnagyobb turisztikai értéke az országnak, érthető, hogy a turistákat a tiszta víz vonzza, a magas vízállás, és ebből a szempontból ez a lépés érthető, de az agrárium ezt megsínyli. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Balatonfenyves és környéke, az úgynevezett Nagyberek a Balaton vízállásánál mélyebben fekvő terület, tehát itt az esőzéseket követően a melioráció, ami szintén múlt századi állapotban van, nem teszi lehetővé, hogy a vizek lejöjjenek ezekről a mezőgazdasági területekről.
Amúgy is ezt a rengeteg vizet szivattyúval emelik át a Balatonba, sok helyen rengeteg belvíz alakul ki, és nem lehet mezőgazdálkodni. Tehát van ennek egy hátulütője. És amikor erről beszélek, tudják önök, hogy a mai napon Balatonmáriafürdőnél mennyi a vízállás, a Balaton vízállása? 122 centiméter, és a hírek szerint a Balaton vízszintjének további emelése várható.
Nos, én azt gondolom, hogy az elmondottakra tekintettel nem kell tovább magyaráznom, hogy mennyire fontos a partvédművek infrastruktúrájának korszerűsítése. Nagyon bízom benne, hogy mind a kormány, mind képviselőtársam, aki most itt ül közöttünk, ennek maximálisan tudatában van, és nagyon bízom benne, hogy nemcsak Balatonfenyvesen és Balatonmáriafürdőn, hanem a déli part többi településén is figyelemmel lesznek a jövőben arra, hogy a Balaton-part mindenkié legyen, lehetőség szerint mindenki által megközelíthető legyen, és egyáltalán megmaradjon.
Köszönöm szépen a szót, és remélem, hogy kapok majd választ a vitában a későbbiek során.
(18.10)
