WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY,
WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán azt mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a területrendezés és a településrendezés a beruházások megvalósításának egyik igen-igen fontos eszközét képezik. 2010 óta Magyarországon a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés a kormányzati célkitűzések prioritásai között szerepel, így az ezekhez szükséges beruházások megfelelő területi igényének megteremtése is kulcskérdés az ország fejlődése, gazdaságfejlődése szempontjából. A gazdasági fejlődéssel együtt járó beruházások során pedig kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti, táji és épített környezeti értékeink megóvására. Ennek a lehetőség szerint optimális egyensúlynak a megtalálásában van nagyon komoly szerepe a terület- és településrendezésnek.
A területrendezés célja, hogy Magyarország kiemelkedő természeti és kulturális értékeinek megőrzésével, mégis a gazdaság érdekeivel összhangban, a fenntartható fejlődést szem előtt tartva meghatározza az ország és egyes térségei hosszú távú harmonikus térbeli szerkezetét.
(17.00)
A területrendezés céljai a területrendezési tervek hierarchiáján és a településrendezési eszközökön keresztül érvényesülnek. Az országos területrendezési terv keretjellegű szabályozását a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek egészítik ki. Ezek együttesen közvetítik a települések felé az országos és térségi területfelhasználási döntéseket, természetesen nem elvonva a települési önkormányzatoknak azt a jogát, hogy a végső telekmélységű területfelhasználási követelményeket, az építési feltételeket ők maguk hozzák meg.
A kormány 2015-ben elhatározta, hogy jelentős bürokráciacsökkentést fog kezdeményezni, illetőleg végrehajtani az építésügy területén is. Ahogy államtitkár úr is tett már az imént említést, ennek a folyamatnak egy első lépéseként 2015 végén az egyszerű bejelentés intézménye került bevezetésre, amellyel tulajdonképpen a 300 négyzetméter alatti építkezéseket, azaz a családi otthonteremtést kívánta segíteni a kormányzat.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az egyszerű bejelentési eljárással mind az engedélyezési idő, mind a tervezés költségei jelentősen csökkentek, elősegítve ezzel az olyan lehetőségek széles körű igénybevételét, mint például a családi otthonteremtési kedvezmény. 2016-ban az Országgyűlés elfogadta a településkép védelméről szóló törvényt, amellyel olyan rendszert kívánt létrehozni, hogy az építtetők számára a legfontosabb építési feltételek egyszerűen, közérthető módon legyenek megfogalmazva, a településképi szabályok a helyi lakosság egyetértésével, konszenzuson alapuljanak.
2017 tavaszán szintén az építésügyi bürokráciacsökkentés jegyében, annak egy következő állomásaként sikerült megteremteni a területrendezési és településrendezési tervek készítéséhez szükséges, ingyenes digitális földhivatali alaptérképekhez való hozzáférési jogosultságot. Jelenleg pedig Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslattal zárul ez az úgynevezett építésügyi bürokráciacsökkentés, amely szintén az építésügy egyik mérföldkövének tekinthető, mivel ez fogja meghatározni az egyes térségek fejlesztési lehetőségeit, és tartalmazza a legfontosabb természeti, táji és épített környezeti védelmeket.
Bár e törvényjavaslat új törvénynek számít, tulajdonképpen három, hatályban lévő törvénnyel elfogadott területrendezési tervet fog egy törvényként egy csokorba rendezni, azaz az országos területrendezési tervet, a budapesti agglomerációs területrendezési tervet és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét. A törvényjavaslat előkészítése során a kormányzat ügyelt arra, hogy a védelmi szintek ne csökkenjenek, egyben a megszerzett építési jogok se kerüljenek elvonásra.
A munka alaposságát, azt gondolom, az is jól igazolja, hogy az előkészítés során a kormányzat csaknem 500 partnerrel, többek között az érintett önkormányzatok bevonásával, szakmai és civil szervezetekkel és természetesen különféle ágazatokkal is egyeztetett. Ennek megfelelően került aktualizálásra az ország és egyes térségeinek területfelhasználási rendszere, védelmi övezet és az ezekhez kapcsolódó szabályrendszer is.
A továbbiakban a legfontosabb módosításokról szeretnék röviden szót ejteni önöknek. Az országos területrendezési terv keretjellege erősödik, rugalmasabbá válik az alsóbb szintű tervezés, így a megyei területrendezési tervek és településrendezési tervek készítése könnyebb lesz.
Az e törvényjavaslatban megszületett országos elhatározások, legyen az egy közlekedési hálózati elem elhelyezése vagy akár az ökológiai hálózat telekmélységű meghatározása, bizonyos szabályok mentén pontosíthatók, így a törvény elfogadásával nem kerül lemerevítésre a területfelhasználási rendszer, és egy nagyobb volumenű beruházási elem területének esetleges megváltoztatása érdekében nincs szükség újabb és újabb törvénymódosításokra.
A budapesti agglomerációs területrendezési terv legnagyobb értéke talán az, hogy az amúgy is túlzsúfolt agglomeráció teljes beépítését, a természeti értékek teljes felszámolását igyekszik megakadályozni. Az értékek védelme mellett viszont egy kiegyensúlyozott és mérsékelt fejlesztési lehetőséget is ad a területileg érintett önkormányzatok kezébe.
A jelenleg is hatályos 2 százalékos szabály megmarad, azaz az önkormányzatok a fejlesztésre szánt területeket ennyivel növelhetik a meglévő beépített területekhez képest. Emellett a törvényjavaslat meghatároz további 1 százalékos fejlesztési lehetőséget a zártkertek területén, lehetőséget adva ezzel az önkormányzatoknak, hogy az egykori zártkerteket fejleszthessék, és a megfelelő településüzemeltetési feladataikat is elláthassák.
A Balaton esetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve vagy közismertebb nevén a Balaton-törvény területfelhasználási rendszere talán a legösszetettebb. Balatoni emberként úgy vélem, hogy Magyarország egyik leginkább megbecsült és legnagyobb figyelmet kiváltó tájegységéről van szó, amelyet minden magyar állampolgár magáénak érezhet, legyen az helyi lakos vagy turista. A turizmus egy jelentős része a Balatonon és környékén koncentrálódik, ennek megfelelően erős a beruházási szándék, ugyanakkor a balatoni tájegység számos természeti értékkel is bír, amelyek megóvása, azt gondolom, közös feladatunk és közös érdekünk is.
A két tényező között kell a lehető legoptimálisabb, legészszerűbb egyensúlyt megtalálni. A törvényjavaslat balatoni részéből egyértelműen kiolvasható, hogy a Balaton-part mindenkié. Ennek megfelelően a javaslat erőteljesen védi a közcélú, a turizmushoz és a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó területhasználatokat, létesítményeket. Védi a meglévő strandok és zöld területek, azaz a közparkok és közterek más célú területfelhasználását is.
A balatoni háttérterületek szabályai közül kidomborodik a kertes, mezőgazdasági területek és a szőlő kataszteri területek védelme. A Balaton arculatát e gazdálkodási módok jelentősen meghatározzák, ezért e területeken az évszázadokra visszanyúló, a tájkaraktert erősen meghatározó területhasználatot kell támogatni.
Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a javaslat tartalmi összeállításáért és azért, hogy választókörzetem székhelyével, Siófokkal kapcsolatos kérésünk meghallgatást nyert a kormánynál. Nevezetesen arról van szó, hogy még hetekkel ezelőtt a siófoki Fidesz-frakció vezetőjével személyes egyeztetést kezdeményeztünk az Innovációs és Technológiai Minisztériumban a siófoki képviselő-testület által elfogadott déli elkerülő út nyomvonalának törvényi szintű nevesítése érdekében. Úgy tűnik, hogy kérésünk meghallgatásra talált, és a kormány döntésének értelmében a siófoki déli elkerülő út nyomvonala bekerült ebbe a javaslatba. Úgy vélem, ez egy rendkívül fontos előrelépés az ügyben, hiszen így megkezdődhet az előkészítő munka az önkormányzat által kijelölt új nyomvonal tekintetében.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, ahogy azt már korábban is említettem, a törvényjavaslat gerincét az országos, a budapesti agglomerációs és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve alkotja, de ezeken kívüli további törvények kisebb-nagyobb módosítását is tartalmazza az előttünk fekvő javaslat. Ezek közül kiemelném a településkép védelméről szóló törvény módosítását, amelyre annak érdekében kerül sor, hogy az országos jelentőségű esztétikai értékkel bíró területek településképi védelme országos szintű keretszabályok keretein belül születhessen meg, amelyen belül természetesen települési önkormányzatok továbbra is meghatározhatják részletes a településképi döntéseiket, a követelményeket, elvárásokat.
A javaslat ugyanakkor magába foglalja a környezetvédelmi törvény módosítását is a meteorológiai mérőállomások tekintetében. Erre azért van szükség, mert a környezetvédelmi ágazatban egészen eddig nem került definiálásra a meteorológiai mérőállomások, azaz az obszervatóriumok kérdése. Így tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy egészen eddig nem volt olyan jogszabály, amely az obszervatóriumok környezetében az építési feltételeket meghatározná.
A meteorológus szakma véleménye szerint a mérések biztonságát veszélyeztetheti a jelenleg még érvényben lévő szabályozás alapján történő építési tevékenység, erre egyébként szintén láthattunk konkrét példát az elmúlt években, többek között szintén választókörzetem székhelyén, Siófokon. A jelen törvényjavaslat pontosan ezért vezeti a mérőállomás fogalmát, így a törvény elfogadása után kormányrendeletben lehet majd előírni a mérőállomások védőtávolságát és a részletes építési feltételeket egyaránt.
Az előttünk fekvő javaslathoz kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása is, amely szintén elengedhetetlen, mivel a különböző ágazatok közhiteles nyilvántartásai egész egyszerűen sokszor egymásnak is ellentmondanak, megnehezítve ezzel a különféle hatóságok intézkedéseit, illetőleg a beruházók elképzeléseit. Sok esetben ezek az ellentmondások csak a beruházások megvalósítási fázisában derülnek ki, és így sokszor megakadályozzák a tényleges kivitelezéseket.
Ezért rendkívül fontos, hogy a nyilvántartások közötti összhang végre megteremtésre kerüljön.
Sajnos, ilyen típusú esetre is tudnék példát említeni választókörzetemből, konkrétan Zamárdi városából, ahol egy vállalkozás pontosan az ilyen és ehhez hasonló, ellentmondó ingatlan-nyilvántartási állítások, illetőleg adatok miatt volt kénytelen új telephelyet keresni, illetőleg új telephelyet létesíteni.
Összegezve tehát az eddig elmondottakat, úgy vélem, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat elkészítése jelentős előrelépés a terület- és településrendezésben, amely voltaképpen egy egységes keretet teremtve igyekszik szabályozni a gazdasági fejlődéssel együtt járó beruházások megvalósíthatóságának és a természeti, táji, valamint épített környezeti értékeink megóvásának egyensúlyát.
Ahogy korábban is említettem, a javaslat előkészítése során a kormányzat csaknem 500 partnerrel, többek között az érintett önkormányzatokkal, szakmai és civil szervezetekkel és természetesen az érintett ágazatokkal is tárgyalt a törvény tartalmi elemeiről. Ezért úgy vélem, hogy a javaslat vitáját megfelelő társadalmi egyeztetés előzte meg. Ennek tükrében tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy egy konstruktív vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák az előterjesztésben szereplő javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.).
