BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányzat egyik fontos célkitűzése, hogy a szabályozási rendszerek mindenki számára átláthatóbbak legyenek. Az egyszerűsítés jegyében a kormány áttekintette az államháztartás jogszabályi hátterét. Ennek eredményeként olyan módosítási javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a közpénzek felhasználásának gyakorlatát egyszerűsítik, nem veszélyeztetve a közpénzek célszerű és átlátható felhasználását. Az önök előtt lévő törvényjavaslat ennek elérését célozza, módosítva az államháztartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek néhányat. A rendelkezések között szerepel a bürokráciacsökkentés azon szándéka, hogy a költségvetési fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás végrehajtásához az eddigi előzetes egyetértés kérése helyett immár csak az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása szükséges.
A javaslat értelmében a fejezetet irányító szervtől, így például egy minisztériumtól, eggyel alacsonyabb szintre kerülnek a különféle költségvetési szervek közötti előirányzat-módosítási jogkörök. Így ezután ott születhet majd meg a döntés, ahol annak hátterét, gyakorlati szükségességét a legjobban ismerik, egyben lehetővé téve az eljárások gyorsítását.
A módosítás szerint az elkülönített állami pénzalapoknál a jövőben már nem lesz szükség a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló rendelet elkészítésére. Ez a deregulációt célozza, hiszen a vonatkozó törvények végrehajtási rendeletei tartalmazzák az adott támogatási eszköz részletszabályait, tehát további jogszabály megalkotására ez esetben nincs szükség. Ezzel megszűnik a kétszintű szabályozás. Mivel a fejlesztési célú támogatások hatékony felhasználását több esetben nehezíti a közbeszerzési eljárások elhúzódása és az építőipari kapacitások szűkössége, a törvényjavaslat új pontként megteremti annak a lehetőségét, hogy a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből a helyi önkormányzatok részére nyújtott - főszabályként a folyósítás évét követő év végéig felhasználandó - költségvetési támogatás felhasználási határidejét a támogató egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítsa, így nem két, hanem egyes esetekben három év állhat rendelkezésre az érintett önkormányzatok számára a támogatott beruházás befejezésére.
Az önök előtt lévő javaslat további pontja értelmében olyan polgárőrszervezet is részesülhet költségvetési támogatásban, amelynek ügyintézője vagy képviseleti szervének tagja polgármester. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a polgárőrszervezetek jelentős többségében az adott település polgármestere a szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervében tagsági, kisebb településeken elnöki pozíciót tölt be.
Ennek oka nem a pozícióhalmozásban keresendő, hanem a polgármester személye iránti bizalom, illetve az adminisztratív feladatellátás hatékonyságának növelése az alapja. Tehát semmi nem indokolja, hogy emiatt a polgárőrszervezetek ne részesülhessenek költségvetési támogatásban.
Jelenleg a költségvetési szervek alapító okiratainak kisebb volumenű, technikai jellegű, például jogszabályi változásból eredő módosításához is szükséges az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása, ami többletterhet jelent a szervezetrendszer számára. A javaslat szerint ezt követően kizárólag az államháztartási szabályozáshoz szorosan kapcsolódó, esetlegesen költségvetési hatásokkal is járó módosítási okok esetében szükséges a miniszter egyetértése.
Az államháztartást szabályozó joganyag részeként meg kell említeni a Magyarországgazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását is. A javaslat szerint egyrészt lehetővé válik az önkormányzati kezesség, illetve garanciavállalás a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságának kiváltásához akkor is, ha a társaság sem a meglévő, sem az új adósság visszafizetését nem tudja biztosítani, azonban az új adósságnak jobbak a feltételei a meglévőnél.
A kormányt, a közigazgatási apparátust, a döntéshozó fórumokat tehermentesítendő az adósságot keletkeztető ügyletekről szóló előzetes adatszolgáltatásról a kormánynak készítendő jelentés helyett elegendő lesz a belügyminiszter és a pénzügyminiszter tájékoztatása, amennyiben az erre vonatkozó javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartást szabályozó joganyagon kívüli, a törvényjavaslatban szereplő további törvénymódosításokról szintén ejtsek néhány szót.
A törvényjavaslat magában foglalja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását. A társaságiadó-törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások a korábbi években keletkezett negatív adóalapjukat, vagyis az úgynevezett elhatárolt veszteségüket a következő években az adózás előtti eredmény terhére elszámolják. A hatályos szabályok a 2004-2014 közötti adóévekben keletkezett elhatárolt veszteségek leírására legkésőbb a 2025. adóévben adnak lehetőséget. A törvényjavaslat eredményeként a szabályozás úgy módosulna, hogy az elhatárolt veszteségek utoljára azok, sz2030. adóévben lesznek felhasználhatóak. A módosítás az érintett vállalkozások jövedelmezőségét, ezáltal jövőbeli beruházási képességét javítja.
A törvénymódosításban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénnyel kapcsolatos rendelkezés is megjelenik. E javaslat 500 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek eléréséig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti közteherviselést.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat a jogalkalmazás hatékonyságának növelése, az állampolgárok oldalán időnként felmerülő jogértelmezési bizonytalanságok csökkentése és az eljárások során jelentkező bürokrácia mérséklése szándékával deregulációs célokat kíván alapvetően meghatározni és megvalósítani. Az adópolitika területén javasolt intézkedések összhangban állnak a kormány költségvetési, gazdaságpolitikai céljával, a fenntartható gazdasági növekedés támogatásával. Kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
