BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy először megköszönjem a különböző frakciók képviselőinek és nemzetiségi szószóló úrnak, hogy a benyújtott törvényjavaslatban foglaltak többségével egyetértettek és annak pozitívumait hangoztatták. A benyújtott törvényjavaslatnak tíz paragrafusa és számtalan rendelkezése van.
Ezek közül gyakorlatilag egyetlenegy olyan rendelkezés volt, amelyben érdemi vita alakult ki a különböző hozzászólók között. Ezért én - ezen vitát talán segítendő - néhány információt szeretnék adni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kapcsán. Az első - talán leglényegesebb - dolog az, hogy a hatályos törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást számos magánszemély igénybe vehet olyan foglalkoztatási kategóriákban, ahol személyes közreműködés szükséges. Ezek közé tartoznak a művészek, színészek, újságírók, zeneszerzők, sportolók. Az igaz, hogy ezeknél a foglalkozásoknál az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választásának értékhatárára különböző rendelkezések vannak, hasonlóan Európa számos más országához, ahol látjuk, hogy a sportolók jellemzően más adózással szembesülhetnek. A vitában elhangzott, hogy Európa több országában milyen kedvező adószabályok érvényesülnek az ő tekintetükben.
Nézzük akkor ezen szélesebb körből azt, hogy a jelen javaslat hány főt érinthet potenciálisan; többször elhangzott a kérdés. Csak az első osztályú versenyszerű sportolókat érinti, akiknek a száma 2017-ben 2279 fő volt. Közülük nyolcan jelentettek 100 millió forintnál nagyobb bevételt, és senki sem érte el a 250 millió forintos határt. Ez a módosítás tehát a lehetőségét teremti meg annak, hogy ha egy egyesület, egy sportszervezet, egy professzionális sportszervezet meg akar és meg tud fizetni egy sportolót, akkor nagyobb fizetési határ szerint biztosíthassa az ő foglalkoztatását.
Azt gondolom, ami nagyon lényeges különbség a vitában elhangzott ápolási díj és a sportolók fizetése között, az az, hogy az ápolási díjat az állam fizeti, költségvetési kiadás. A sportoló fizetését pedig a professzionális sportszervezet fizeti, ismétlem, kedvezőbb adózás mellett, de nagyon lényeges különbség van aközött, hogy ki állja az adott személy fizetését.
Amikor ezeknek a szabályoknak, adózási szabályoknak a hatását nézzük, én tisztelettel azt ajánlom az Országgyűlésnek, hogy a magyar sportból vegyünk olyan példákat, ahol első osztályú versenysportoló szervezeteink komoly sikereket érnek el. A kézilabda szóba került. Ha megnézzük a győri női kézilabdasport sikereit, a Bajnokok Ligája győzelmet, vagy megnézzük a férfiaknál a Veszprém és a Szeged sikereit, hogy csak a legutóbbi hetekre gondoljak, akkor láthatjuk, hogy melyek azok a területek, amelyek potenciálisan ebből a módosításból jól jöhetnek ki. Azt mindnyájan tudjuk, hogy egy-egy magyar sportegyesületnek, egy sportszervezetnek, egy csapatnak vagy egy egyénnek a sikere a fiatalok sportolására milyen hatással van. Tudjuk, hogy egy-egy komoly siker után hány fiatal szeretne sportolni, és ennek megint a népegészségügyi hatásait, azt gondolom, nem lehet lebecsülni.
Természetes az, én természetesnek vélem, hogy az értékhatárokról vita bontakozott ki. Ezt a vitát minden országban a kormányzati, illetőleg törvényhozó szervezetek lefolytatják. Azért tartottam fontosnak ezeket elmondani, hogy a tisztelt Országgyűlés mérlegelni tudja ezeket az információkat is, amikor az ekhóra vonatkozó döntést majd meg fogja hozni.
Ha megengedik, akkor csak nagyon röviden a további kilenc paragrafus rendelkezéséről szólnék. Varju László képviselő úr a Költségvetési bizottság elnökeként is kérdezett a társaságiadó-törvényben szereplő veszteségelhatárolási szabály módosításáról. Szabó Zsolt képviselő urat megerősítve, hozzá csatlakozva azt kell hogy elmondjam, hogy a veszteségelhatárolási szabályok 2015-től módosultak. Az azt megelőző időszakban az elhatárolt veszteséget gyakorlatilag korlátlan ideig vihette magával egy vállalkozás. 2015-től öt év a leírási idő, azzal, hogy a korábbi veszteségekre egy tízéves leírási határt szabott meg a hatályos törvény. Ezen tízéves korlátot tolnánk most ki 15 évre, vagyis hosszabb időre lenne lehetséges a veszteségelhatárolás. Ez az érintett összes cégnek, tehát potenciálisan minden érintett vállalkozásnak a pénzügyi pozícióját javítja. Mi úgy gondoljuk, hogy ezáltal pluszberuházások valósulhatnak meg.
Értelemszerűen a rendelkezésnek a cégek számviteli tevékenységét vagy számviteli beszámolóit, pénzügyi eredményét és ezáltal a költségvetést érintő hatása majd 2025-30 között jelentkezhet. Ennek a hatása, konkrét számszerű hatása, ha úgy tetszik, költségvetési hatása pedig attól fog függeni, hogy 2025-ben az érintett vállalkozások már a teljes korábbi veszteségüket leírták-e vagy sem, így jelenleg csak egy igen tág határban lehet meghatározni ezen intézkedés költségvetési hatását. Ez gyakorlatilag a nullától tízmilliárdos szinteket is elérhet, de ismétlem, azt gondolom, hogy amikor Magyarország versenyképességének a növelését keressük, azt keressük, hogy a termelékenységet és a hatékonyságot hogyan tudjuk javítani, akkor a beruházások magas szinten tartására kell koncentrálnunk, hiszen adott munkaerő mellett a beruházások azok, amelyek nagyobb hozzáadott értéket, ergo nagyobb GDP-t, ergo nagyobb jövedelmet fognak eredményezni. Ezen filozófiába illeszkedik az önök előtt lévő javaslat.
Sokszor elhangzott, de ismételni tudom azt, hogy a törvényjavaslat többi része meggyőződésünk szerint egyszerűsíti a kormányzati döntéshozatalt, akár azzal, hogy különböző dokumentumokat miniszteriális szinten kell megtartani, akár azzal, hogy adminisztratívabb jellegű intézkedéseknél, minisztériumok közötti előirányzat-átcsoportosításnál vagy egyes intézmények közötti forrásátcsoportosításnál nem kell kormányzati vagy pénzügyminisztériumi jóváhagyás, csak tájékoztatás. Azt gondolom, ezek az egyszerűsítő lépések megint illeszkednek ahhoz az általános irányhoz, amelyek minél egyszerűbb és minél hatékonyabb állam kialakítása irányába hatnak.
Megköszönöm a figyelmüket. Bízom abban, hogy a bizottsági viták lefolytatása után az Országgyűlés a benyújtott indítványt végül majd támogatni tudja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
