VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Hát, akkor kezdjük azzal, folytassuk a gratulációt, hiszen azok, akik hozzáállásukkal, eredménnyel elérték azt, és Magyarországot képviselve nekünk tisztességet és megbecsülést szereztek külföldön, éppen ezért jó volna, hogyha őket is elismernék itthon, és másként kezelnék őket.
Na most, szeretnék néhány olyan dolgot mondani, vagy úgy megközelíteni, hogy… - államtitkár úr, az eddigiek alapján úgy gondolom, hogy nem gondolhatta komolyan, hogy ezt a rövid törvényjavaslatot meg lehet úszni úgy, hogy erről a részéről, a 2. §-ról bővebben ne beszéljenek, hiszen úgyis ön is röviden vázolta ezt a történetet, gyorsan átlépte, fideszes képviselők már alig vannak, ők nem fogják megvédeni, ezért most önre hárul ez a feladat (Derültség az ellenzék soraiban.), de azért ezt meg kell tenni. Bár őszintén szólva a fonákján is elkezdtem gondolkodni, hogy mi lehet igazából a csavar ebben, mert önök nem véletlenül rakták ezt ide bele, és mi lehet az igazi probléma, vagy mi az az igazi ok, ami miatt nekünk erről ma beszélni kell, mert ez olyan téma, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Erre még nem jöttem rá, de talán majd a vita vagy a válaszai segítenek ebben, hogy mi az igazi érdek ebben a törvényjavaslatban.
Nézzük először azokat a kulcsszavakat, amelyeket önök, ön is használt, és a beterjesztés szövegéből, illetve amit ön elmondott, abból kiindulva mire lehet következtetni! Ön a kifizetést… - bocsánat, a kifehérítést én tettem hozzá, ön az átláthatóságot említette. Itt én arra gondoltam, hogy az adóoptimalizálás is elő fog kerülni az önök előterjesztésében, vagy a vállalkozások részéről a költségmegtakarítás szó is előkerülhet, az adómentesség, az egyszerűsítés, az nekem bejött, mert azt ön is említette, de ezek azok, hogy ha nagyon pozitívan közelíteném meg ezt a dolgot. De aztán van ennek másik megközelítése, mert én költségvetési oldalról az adókiesést nézem, mennyit bukott az állami költségvetés ezen az engedélyen, amit önök itt terveznek, és egyidejűleg majd kérdésem is lesz e vonatkozásban, hogy mekkora kieséssel számolnak.
Ha az átláthatóságot és a kifehérítést nézem, akkor ezzel szembeállítva én azt a fogalmat használnám, hogy a zsebbe történő fizetésnek a törvényesítését végzik el, mert gyakorlatilag nem kell megfizetni az adót, amit egyébként minden állampolgárnak vagy dolgozónak meg kell fizetni. Itt kettős célt érnek el, egyrészt azoknak, akik alkalmazzák ezeket a játékosokat, azoknak kevesebbe fog kerülni, ezért gondoltam azt, hogy itt a költségmegtakarításnál ezzel majd foglalkoznak, vagy ezt a fogalmat is használják, de itt, én azt gondolom, hogy inkább a zsebbe történő kifizetés törvényesítését teszik meg egy kiválasztott csoportnak. Államtitkár úr, miért nem teszik ezt meg például az orvosoknál - csak úgy halkan kérdezem -, mondjuk, egy kisebb összeghatárral, mert ők így nincsenek, és miközben alapvetően természetesen az a véleményem, hogy a paraszolvencia inkább másként büntetendő lenne, és az lenne a megfejtés, de ebben a gondolkodásban, hogyha ezt elindítják, akkor kinyitják ezt a kaput, akkor mi a vége. Miért pont csak ők? Miért választották ki őket akkor, amikor ezt a megoldást alkalmazzák?
(15.40)
Ha a költségmegtakarítással szembeállítok valamit, akkor ott a nagyobb nyereség, tehát akkor megmarad, ott marad ezeknél a cégeknél vagy akár az egyesületeknél, de ha a mértéket veszem figyelembe, akkor azt is tudom mondani, hogy ez személyre szabott jogalkotás. Őszintén szólva, elmesélhetnék már, hogy ki az a labdarúgó itt Magyarországon, akinek szüksége van arra 500 millió forintos értékhatárig, hogy ezt igénybe vegye, mert olyan nagyon sokan nem lehetnek, gondolom én. Aztán lehet, hogy én vagyok naiv, és ilyenből sok van, de akkor nézzük meg! Persze van, sajtóhírből, egy biztosan van, aki milliárdos bevétellel rendelkezik, de őt nem Magyarországról fizetik, úgyhogy térjünk vissza Magyarországra - ma Magyarországon ki az, aki ezt a dolgot csinálja?
Összefoglalva, mondjuk úgy, hogy a 2. §-nál - ezt a másiknál is meg fogom tenni -, államtitkár úr, ön szerint hány főt érint a 2. § módosítása, és mennyi az a kiesés, ami egyébként a költségvetésből emiatt kimarad. De hogy ne legyek méltánytalan az 1. §-sal, ott is ugyanígy ezt megkérdezném, hogy akkor ez a hosszabbítás tulajdonképpen hány céget érint, és milyen módon számolnak ezzel. Az előző vitában azt én magam is említettem, hogy különös kegyetlenség az otthonápolókkal foglalkozó témakör időpontjában, egy napon tárgyalni ezt a törvénytervezetet, ami ezt a lehetőséget meghozza, de tekintsük úgy, hogy ez így alakult.
Ami az önkormányzatok működésének segítésére vonatkozik, ott inkább azt a kérdést tenném fel, amit itt Szabó Zsolt képviselőtársam említett, hogy rövidül a döntéshozatal, és most már másként valósul majd ez meg. Én úgy értettem, hogy a miniszter úr tájékoztatást kap, itt nem döntésről beszélünk, hanem a miniszter úr tájékoztatást kap, s akkor neki e tekintetben nincs már ilyen értelemben beavatkozása, de lehet, hogy valamit félreértettem.
A lehetőségek közül még a kiesés, a költségvetésnek okozott hátrány miatt engedje meg, hogy még egy gondolatkörben visszatérjek itt azokat a sporttevékenységet illető fizetésekhez, amelyeknél azt láttam, egyébként ebben nemzetközi összehasonlítást is érdemes figyelembe venni, talán először nem is állami költségvetési oldalról, hanem nézzük meg a sportolók oldaláról, ami azért leegyszerűsítve, hetente, tehát szeretném még egyszer hangsúlyozni, hetente tízmillió forintos fizetésről beszélünk a sportolóknál. Ez, hogy heti fizetésről beszélünk, nemzetközi vonatkozásban egy megszokott trend, ott így számolnak ezzel, ami azt jelenti, hogy hetente 30 ezer euróban kell gondolkodni. Azért azt halkan megjegyzem, hogy ilyen fizetés az európai bajnokságokban is csak keveseknek van, vagy legalábbis ne tekintsük általánosnak, mert a legjobbak között is a középnél feljebb vannak azok a csapatok. Ha már ilyet megengedhetek magamnak, akkor azt is mondom, hogy például a veretlenül Bundesligát vezető Dortmund egyik legjobbja is csak 30 ezer eurót keres. (Dr. Lukács László György közbeszól. - Nevetve:) Nem, az már másik ügy... És akkor még sorolhatnánk ilyen példákat, ami újra és újra előhozza azt a kérdést, hogy mi indokolja, akár hogy kinél is indokolja ezt a megoldást, még akkor is, ha önök ezt így gondolják.
Ahogy láttam, meglehetősen egyeztetés nélkül került ide ez a törvény is, ez már nem szokatlan. A labdarúgóklubokat is meglepte a történet, mert ott is úgy nyilatkoztak, hogy őket biztosan nem érinti, akivel sikerült beszélni, ez tőlük távol van; ez csak a legnagyobbakat, például a Felcsútot, esetleg a Videotont érintheti. Tehát ha így kell gondolkodni, akkor behatárolt, hogy Semjén Zsolt kezdeményezése, aki elhíresülten nagy sportrajongó speciális sportok tekintetében, de ő mindenesetre nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ezt az adózási kedvezményt ők megkaphassák. Vagy csak Semjén miniszterelnök-helyettes úr segít abban, hogy az ebben érintett, itt is időnként megforduló Kubatov úrnak vagy Garancsi úrnak segítsen abban, hogy az a gazdálkodás, amit ők csinálnak, ne nyomassza őket annyira, hogy az államháztartásra vonatkozó terheket meg kelljen teljeskörűen fizetni, ezért ők ebből most már a törvény elfogadása után kimaradnak.
Én úgy látom, hogy a közpénzből nagyon sok kötelezettséget vállalt magára a magyar állam a magyar futball versenyképességének javítása érdekében. Az állami költségvetésnek, azt hiszem, nagyon sok területét említhetjük, piaci oldalról viszont egyre kevesebbet látok, és így azt hiszem, ebből nem is lesz igazából komoly szakmai siker a klubok irányításával. A nemzetközi szinten értelmezhető játékosok kinevelése, úgy látom, hogy eddig nem sikerült, holott sportszerető emberként én nagyon örülnék annak, ha ez megtörténne, de nem vagyok benne biztos, hogy ez lesz a megoldás.
Nemzetközi kitekintésben nemcsak a játékosok összevetésében, hanem arra gondoltam, hogy akár államháztartási oldalról, hogy mennyit és milyen módon adóznak a játékosok, ilyen paradicsomi körülményeket még Törökországban sem teremtenek a sportolóknak; nem beszélek a másik végletről, ahol Franciaország vagy akár még Portugália is megtette ezt. Néhány játékos bánta is az elmúlt időszakban, amikor megpróbált ezek elől elmenekülni, és a legnagyobbak is úgy jártak vele, hogy bizony komoly büntetéssel, sőt börtönbüntetéssel fenyegették őket, amikor nem tettek eleget ennek. Remélem, hogy nem kimenekítési akció közben vagyunk, nehogy már ilyeneket kelljen megoldani!
Összefoglalva, én úgy látom, hogy az a törvénytervezet, amit benyújtottak, és államtitkár úr három nagy területet említett, ami az önkormányzatokra vonatkozik, a versenyszférára, a vállalatokra vonatkozik, s itt, ebben a szférában a polgárőrség vonatkozásában tette, ezekből kimagaslik az, úgy érzem, hiányos volt az előterjesztése, ezért ha a kérdésekre adott válaszokkal vagy bővebben tud tájékoztatni, azt nagyon megköszönöm. Már csak azért is, mert az ilyen eltitkolt vagy megpróbált, ilyen módon elmaradt információknak súlyos következményei vannak. Erről Magyarországnak ma komoly példája van, mégpedig az, hogy amikor önök megpróbálták eltitkolni azt, hogy befogadták azt a bűnözőt, akinek Macedóniából menekülnie kellett, akkor abban általános megítélés az, hogy nem lett volna szabad ezt eltitkolni, és önöknek a kiadatásról kellett volna inkább vagy kell dönteni. Úgyhogy kérünk szépen további tájékoztatást, tisztelt államtitkár úr. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket.
