DR. HORVÁTH ILDIKÓ,
DR. HORVÁTH ILDIKÓ,
DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Az egészségügyitörvény-salátákat tavasszal és ősszel, azt hiszem, sokan sokféleképpen ismerik. Általában azt jelenti, hogy az egészségügyi szabályozó rendszerekben több olyan kisebb igazítást és sok esetben nagy horderejű módosításokat kell a jogrendben változtatni, amelyeket mi nagyon elkötelezetten hozunk a parlament elé, és nagyon komolyan arra számítunk, hogy olyan politikai vita és olyan közös gondolkodás alakuljon ki, ami talán 2011-ben, amikor a nemdohányzók törvényéről szavaztak, kialakult.
Meggyőződésünk, hogy az egészség nem képvisel és nem respektál határokat, sok szempontból sem politikai világban, sem geográfiai, sem politikai határokat. Ennek szellemében nagyon bízunk benne, hogy úgy tudunk egészségfejlesztést, hosszabb egészségben eltöltött életidőt és kisebb különbségeket az egészséghez való hozzájutásban elérni, hogy azokra az utókor is úgy emlékezzen, hogy mindenki, aki ebben a teremben van és szokott idejárni, tett hozzá valamit.
Sok lépést megtettünk 2010 óta, hogy egy évvel hosszabb legyen a várható élettartam Magyarországon. Azokban a pénzekben, azokban a figyelmekben, azokban a jogszabály-módosításokban, amelyek azt szolgálták, hogy infrastruktúrájában, humán erőforrásban és technikailag egy korszerűbb egészségügyi ellátórendszer legyen, hogy a XXI. század technikai lehetőségeit használva, emberi értékeit képviselve lépjünk előre, ebben nagyon komoly pénzügyi és nagyon komoly politikai elkötelezettség van.
Én nagyon hálás vagyok mindazoknak a képviselőknek, mindazoknak a politikai erőknek, mindazoknak a civileknek, országon belül-kívül azoknak az embereknek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy azok az intézkedések, amik történtek, sikeresek legyenek. Látjuk az eredményét már, apró lépésekben indul el ez az eredmény, de az az összeg, ami már az infrastruktúrára fordult, ami 500 milliárd forint, az a munka, ami az egységes egészségügyi tér kialakítására fordult, és azok az erőfeszítések, amelyek a humán erőforrás itthon való megtartására fordítódtak, eredményesek, látjuk a számokban, meg tudjuk őket beszélni.
Tisztelt Ház! A most előttünk fekvő salátatörvény-tervezet azt a célt szolgálja, hogy azokat az igazításokat megtegyük, amelyeket az élet megkövetel, amelyeket az egészségügyi ágazatban való munka, ennek a gyakorlata, illetve a lakossági igények elvárnak tőlünk annak érdekében, hogy biztonságos és folyamatos egészségügyi ellátás történjen. Ezek közül tíz különböző pontban - egészségüggyel összefüggést, a rendszerben való működést jelentő - módosításra tettünk javaslatot, amelyek közül én röviden összefoglalnám ezeket.
Az első az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló ’91. évi törvénynek a módosítása. A módosítás alapja az, hogy bár vannak szabályozóink a különböző adatszolgáltatásokra az egészségügyön belül, ezek a szabályozók nem érvényesülnek a mindennapi gyakorlatban olyan hatállyal, olyan részletességgel, amelyekre szükség van ahhoz, hogy a minőségi egészségügyi munkát pontosan meg lehessen ítélni. Ezért a módosítás értelmében az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárást végző egészségügyi szolgáltatónak az egyes reprodukciós eljárásról vezetett, külön jogszabály szerinti programdokumentáció alapján a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett és finanszírozott, valamint a nem finanszírozott reprodukciós eljárás során végzett beavatkozásokról szóló adatokat, amelyeket pontosan meghatároztunk, elektronikus formában a minőségértékelési feladatokat ellátó, egészségügyért felelős miniszter részére meg kell adni.
A miniszter működteti a reprodukciós eljárások adatbázisát, és ezekben ezeket az adatokat a megfelelő szolgáltatók szerinti módszerrel elemezni fogja. Az adatbázis alapján évente elkészíti a statisztikai összegzést, és szolgáltatunk a nemzetközi adatbázisokba is ennek megfelelően. Mindig a tárgyévet követő február 20-áig megküldjük a Humán Reprodukciós Bizottság elnöke részére, hogy a statisztikai összesítést meg tudja tenni. Azért van szükség erre a módosításra, mert jelen pillanatban ezt nem minden szolgáltató teszi meg fegyelmezetten.
A második módosítási javaslatunk az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényre vonatkozik, a betegségregisztereket és az elektronikus egészségügyi szolgáltató teret érinti. A betegségregiszterek szempontjából pontos szabályozásra teszünk javaslatot, arra, hogy egy egységes szabályozó keret legyen arra vonatkozóan, hogy a népegészségügyi szempontból kiemelt jelentőségű betegségek tekintetében kinek milyen regisztervezetési kötelezettsége van, adattovábbítási kötelezettsége, ennek mi a módja, mi az adatkezelés időtartama, és mi a regiszter vezetésének a célja.
Tudjuk más országok tapasztalatából, hogy ezek a szigorú betegkövetések nagyon jelentős mértékben javítani tudják a minőségi ellátómunkát, és tudjuk hazai tapasztalatból, hogy a tbc magyarországi sikeres felszámolásához, amivel nagyon jelentősen egy morbus hungaricust ritka betegséggé tudtunk változtatni, abban ilyen adatszolgáltatási kötelezettség és egy ilyen surveillance-rendszer kifejezetten nagy segítséget nyújtott. Ezt szeretnénk elérni nemcsak szívinfarktus esetén, hanem más, jelentős betegségcsoportokban is. Erről felhatalmazást fog kapni miniszteri rendeletben történt szabályozásra az ágazatvezetés.
(12.50)
A magyar egészségügyi ellátórendszernek technikai fejlődésében egy átható hatású és hatalmas eredménye az, hogy egy egységes elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér alakult ki. Ebben egészségügyi profilok vannak. Ismerhetik önök is, megtalálhatja ki-ki saját magára vonatkozóan, ha volt orvosnál, ha volt államilag finanszírozott ellátó intézményben, azok a szolgáltatások szinte teljes körűek mostanra. Ezekben az egészségügyi profilokban jelenleg a kezelőorvos és a háziorvos bír jogosultsággal adatszolgáltatásra. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy ha az OVSZ vércsoportot tud meg, köteles legyen adatot szolgáltatni, emberéleteket menthet. Segíthet abban, hogy sürgős esetben ne új vércsoport-meghatározást kelljen bevárnunk, hanem kész adatunk meglegyen, és erre több százezer ember esetében nagyon könnyen módunk van. Láthatták, tudhatják, a véradónapon azok az adatok elhangoztak, hogy országosan évente 400 ezer ember ad vért mindenkinek. Ha csak ezt az adatbázist tudjuk használni, ezek az emberek, ha betegek lesznek, gyorsabb segítséget kaphatnak vérpótlás esetében.
A következő módosítási javaslatunk a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló ’97. évi törvény módosítása, amelyben a törvénymódosítás azt javasolja, hogy a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel hivatásos szolgálati jogviszonyban, valamint a Magyar Honvédséggel hivatásos vagy szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban álló, tartósan valamely EGT-tagállamban foglalkozott biztosítottaknak és azok családtagjai a fogadó államban azonos feltételekkel juthassanak hozzáaz egészségbiztosítási ellátásokhoz.
A következő az egészségügyről szóló ’97. évi CLIV. törvény módosítása. A törvény két területen, az egyik a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság szabályozását, a másik pedig az ipari célú vérmintavételi tevékenységet szabályozza.
Az első nagyon komoly része annak, amit mi családbarát, bababarát, mamabarát szülészeti aktivitásról gondolunk, aminek az érdekében pártoltuk az otthonszülésnek azt a fajta legális formájának kialakítását ’11-ben, amely a mai napig működik, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sokat beszélhessünk… - és az elkötelezettségünket az irányba, hogy a „szülni és születni jó” gondolatkör meghonosodjon a hazai szülészeti gyakorlatban, megfogalmazhatóvá váljon a lakosságban, és érvényben meg tudjuk mutatni ennek a működtetését. Ennek akkor, amikor nagyon komoly erők vannak az ellen, hogy anyatejjel történő táplálás folyjon az apró újszülöttek nevelésében, amelyről számos adat van, hogy az egészségük számára a legtöbbet jelenti, ehhez van szakmai tanácsadás, ehhez van olyan bizottság, amely érdemben hozzá tud szólni. Ahhoz kérem támogatásukat majd, hogy ennek a bizottságnak a létrehozását, a szabályozását ebben a módosító javaslatban támogatni szíveskedjenek.
A másik területe az ipari célú vérmintavételi tevékenység végzésének jogi szabályozása. Ezt az Igazságügyi Minisztérium kérte egy olyan EÜM-rendelet módosításáról történő előzetes egyeztetés során, amely egyértelműen azt kéri, hogy az egészségügyről szóló törvényben a meglévő felhatalmazást bővítsük ki az ipari célú vérmintavétel szabályozására vonatkozó felhatalmazással. Ez alapján meg tudjuk alkotni azt a miniszteri rendeletet, amely olyan szakmai szabályokat ír elő, amelyek az ellenőrzésre és a nyilvántartási tevékenységre fognak vonatkozni.
A következő az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi törvény módosítása, a homeopátiás készítményekkel kapcsolatos, amelyek gyógyhatása - nyilván önök is tudják - klinikailag nem bizonyított, és alkalmazása esetében a betegek gyógyulásának folyamatát a szükséges terápiák elkezdésének elodázásával hátrányosan befolyásolhatja, különösen abban az esetben, ha valóban szükséges és hatékony kezelésre a homeopátiás készítmények használata miatt nem kerül sor. Emberi életekről van szó, és emberi élet minőségéről, gyógyulásokról van szó.
Ebben a módosító javaslatban a terápiás javaslattal rendelkező magyar uniós tagság előtt engedélyezett homeopátiás gyógyszerekre vonatkozóan ezek esetében azt írnánk elő, hogy az átmeneti időt követően csak akkor maradhatnak a piacon, ha a gyógyszerkódexben szereplő rendelkezéseknek, illetve az azokat átültető hazai jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Ezt várja el tőlünk a világ, ez várja el tőlünk Európa. A legeslegfontosabb, azt gondolom, hogy ezt várjuk mi, a rendszerben dolgozó orvosok, és ezt várják el a betegeink azoktól a gyógyszerektől, azoktól az anyagoktól, amiket javaslunk az egészségük javítására.
A következő az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi törvény módosítása. Ebben az etikai és választási eljárásra vonatkozó szabályozás kerül pontosításra. A módosítás a köztestületi formában működő más kamarák gyakorlatával összhangban eltörli azt a korlátozást, amely szerint azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg, és rendezné azokat az eseteket, ahol több kamarai tag is érintett egy etikai ügyben és tisztázatlan a kérdés: melyik terület, szervezet illetékes az ügy elbírálása szempontjából. Azt gondoljuk, hogy egy negatív diszkrimináció feloldása történne meg ezzel az érintett kamarák tekinte-tében.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosításával kapcsolatban két technikai jellegű módosítás az, amit ez céloz. Az egyik a patikai tőkeprogram végrehajtójának a „tőkealap kezelője” kifejezés törvényben való rögzítése és nem egy konkrét név, amely azt jelentené, hogy minden egyes név változásánál folyamatosan törvényt kellene módosítani ahhoz, hogy jogszerű működés váljék lehetségessé. A másik pedig egy olyan pontosító módosítás, amely egy áthelyezést segítő szabályozást tartalmaz a közforgalmú gyógyszertár áthelyezésével kapcsolatban. Számos gyógyszertár részéről jelzés érkezett ez irányba e kéréssel.
A következő a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi törvény módosítása. A törvény arról rendelkezik, hogy az átvett intézmények által az átvételt követően beszerzett vagyonelemek automatikusan fenntartójukhoz, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonába kerüljenek.
Ugyanakkor az ÁEEK általi saját beszerzések esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló az MNV Zrt. lesz, holott ezek ugyanúgy az állami egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyon részét képezik, amelyre nézve a tulajdonosi jogok és a kötelezettségek gyakorlását a jogalkotói akarat általánosságban az ÁEEK-hez rendeli. Ennek a kettősségnek az orvoslására született meg a módosító javaslat, amely szerint a továbbiakban az ÁEEK jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására az ÁEEK saját beszerzései és beruházásai alapján létrejött vagyon tekintetében is.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A következő az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi törvény módosítása a védőnőkkel kapcsolatban, a védőnők körzethatárával, annak kialakításával, megszüntetésével kapcsolatos. A módosítás előírja, hogy a védőnő az ellátást a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó magyar állampolgár, valamint külön kérésre a Magyarország területén lakcímmel rendelkező, itt tartózkodó külföldi állampolgár részére nyújtsa. A javaslat rögzíti, hogy a várandós anya és a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője, ha nem Magyarország területén él, mentesül a védőnővel való együttműködési kötelezettség alól, ha a várandós anya esetén a saját lakóhelye, kiskorú gyermek esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt írásban értesíti, aki a védőnőt erről haladéktalanul tájékoztatja.
Érzékelhetik, tudhatják, nagyon fontos garancia az a gyermek jóllétére vonatkozóan, hogy van egy adminisztratív kötelme minden szereplőnek annak érdekében, hogy a gyermek egészségesen fejlődhessen; erről a védőnő tudhasson, ha bármi éri. Életszerű módosítási javaslat az, hogy ebben az együttműködésben rögzítsük azokat a pontokat, amelyek esetleg egy külföldi tartózkodás esetén történnek, de garantáljuk a gyermek számára azokat a jogokat, amelyek az ő egészségéhez feltétlen szükségesek.
(13.00)
Az utolsó pedig az egyes pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerekkel elkövetett visszaélések szigorúbb büntethetőségének előírása. A 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, az Egyesült Nemzetek Szervezete pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi egyezménye és a pszichotrop egyezmény hatálya alá tartozó valamennyi anyagot kábítószernek tekinti, míg a büntető törvénykönyv 1. melléklete az 1.1 P1, a 2.-ban pedig a P2 jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotrop anyagokat kezeli annak.
Tehát diszkrepancia van a két szabályozó között. Tekintettel arra, hogy a pszichotrop egyezmény P3 és P4 jegyzékében szereplő anyagok széleskörűen használt gyógyszerek hatóanyagát is képezik, és emiatt maga a pszichotrop egyezmény is eltérő, enyhébb szabályozást tartalmaz a P3 és P4 jegyzékben szereplő anyagok vonatkozásában a P1 és P2 jegyzékben szereplő anyagokhoz képest. Ezek az anyagok sem a hatályos, sem a korábbi büntetőjogi szabályozás alapján nem minősültek kábítószernek.
Az ilyen anyagokkal kapcsolatos visszaélésekre jelenleg a hatályos Btk. szerint egészségügyi termék hamisításának tényállása, illetve a gyógyszerrendészeti szabálysértés alkalmazható. A Btk. tehát szankcionálja ugyan az egészségügyi termék hamisítását, ami az elkövetési magatartások tekintetében le is fedi a 2017/2103/EU irányelv szerint szankcionálandó tevékenységeket, viszont a büntetési tételek a P3 és P4 jegyzéken szereplő anyagok esetén enyhébbek az irányelvben meghatározottaknál.
Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat alapján a gyógyszer kikerül az egészségügyi termék fogalmi köréből, és új tényállásban mint gyógyszerhamisítás kerülnek szankcionálásra a gyógyszerekkel kapcsolatos elkövetési magatartások, így biztosítva a 2017/2103/EU irányelvnek való teljes körű megfelelést és a Btk. belső koherenciáját. A javaslat emellett más vonatkozó törvények technikai jellegű módosítását is tartalmazza, ami az új tényállás, a gyógyszerhamisítás bevezetése miatt szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakból, azt gondolom, látszik, hogy több módosítással járó törvénycsomag van most a parlament előtt, és nagyon komoly érdemi munka vár ránk. Mi számítunk arra a párbeszédre, ami ennek a munkának az alapját képezi, számítunk arra a párbeszédre, ami egy konstruktív megbeszélése azoknak a közös ügyeinknek, amelyekkel közösen szeretnénk az emberek talán legnagyobb értékét, az egészségét szolgálni. Én ebben bízva kérem önöket, hogy támogassák a T/3626. számú törvényjavaslatunkat, és támogassák majd azt a munkát, amellyel az egészségügy és mindenekelőtt a magyar emberek egészségét védjük és képviseljük.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
