DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY,
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntjük államtitkár asszonyt első alkalommal itt az Országház falai között, és nagyon örülünk neki, hogy egy részletes egészségügyi vitára jöhetett be és azon vehet részt, még úgy is, hogy rekordsebességű volt az egészségügyi kormányzatban az a váltás, ami az elmúlt időszakban bekövetkezett, és egy kicsit félve vágtunk neki még ellenzéki szempontból is annak, hogy vajon ennyi idő alatt sikerül-e a megfelelő átállás.
Nem tudom, hogy egyébként a salátatörvény ennek az indigója-e, tehát hogy mutatja-e azt a munkát, amit eddig sikerült elvégeznie avagy nem, viszont az biztos, hogy minden őszi, illetve ha adott esetben tavasszal kerülnek egészségügyi, illetve egészségügyi témájú vagy ahhoz kapcsolódó témájú törvények a Ház falai közé, akkor mindig szoktunk kitekintést nyújtani aktuális problémákra is. Én ettől most eltekintenék egyetlenegy dolog miatt, mert államtitkár asszony is, próbáltam nézni a felszólalását, mintha patikamérlegen mérte volna azt, hogy ne túl sok olyan dologgal foglalkozzunk, ami a mostani szakmai vitától másik, de egyébként nagyon fontos és itt a Házban lefolytatandó szakmai vitától vagy abba az irányba vinné el a szót.
Azt szeretném mondani, hogy mindannyiunknak az egyik felelőssége az, hogy ebben a Házban a lehető legtöbbször vitázzunk észszerű keretek között és normális hangnemben az egészségügyről, ez szokott általában elmaradni. Az ön székében jellemzően Rétvári Bence államtitkár úr ül, aki kellő arroganciával és hozzáállással szokta lerendezni ezeket a vitákat, talán kevésbé konstruktív műfajban szoktak ezek zajlani. De államtitkár asszony, invitáljuk önt a várhatóan tavasszal megrendezésre kerülő olyan vitanapra, ahol az egészségügy lesz terítéken, és akkor mindenről, ami az aktuális kormányzati kérdésekkel kapcsolatos vagy azzal kapcsolatban felmerül, tudunk vitázni, mert nagyon sok előremutató javaslata van, higgye el, az ellenzéknek is, mint ahogy egyébként a kormánynak a jó javaslatait az ellenzék is tiszteletben szokta tartani.
Ami viszont magát a törvényjavaslatot illeti, én három kiemelt témával fogok foglalkozni, de először hadd mondjam el kettő mondatban azt a kritikát, ami a törvényjavaslattal kapcsolatosan eszembe jutott.
(13.20)
Az egyik - és ez már sajnos rendszeres, és megszoktuk az elmúlt négy évben is - a társadalmi konzultációnak a hiánya. Ezt a törvényjavaslatot a kormany.hu-n talán olvasni sem lehetett, tehát nem került ki széles véleményezésre, sőt az én információim szerint nagyon sok szakmai szervezettel, olyanokkal, akiket egyébként érintettek ezek a témák, egyeztetés nem történt. A szakmai egyeztetésnek ugye az az egyik legfontosabb eleme, önök utaltak arra, hogy a gyógyszerészkamarával, gyógyszerészeti szervezetekkel - mivel a kamaráktól érkezett be törvényjavaslat-módosításra vonatkozó igény, velük vélhetően egyeztettek, de volt egy halom más olyan szervezet, amellyel elmulasztottak egyeztetni. Nagyon fontos lenne, hogy velük egyeztessenek minden alkalommal, már csak azért is, mert nem egy betervezhetetlen ütemben jön az egészségügyi salátatörvény, nagyjából mindenki tudja, ahogy egyébként a nap felkel és lenyugszik, hogy az év végével meg fog érkezni ez a jogszabály, és rendezni fogja az ágazati viszonyokat. Tehát szeretném a kritikát megfogalmazni a konzultáció hiányát illetően. Az, higgye el, államtitkár asszony, nem konzultáció, ha Bayer Zsolt feleségével az Országos Vérellátó Szolgálatnál egyeztetnek, vele majd más módon is tudnak egyeztetni, a szakmának sokkal szélesebb körével kellene egyeztetéseket, konzultációt folytatni.
A másik, amit szomorúan láttam, hogy ez talán az elmúlt időszaknak az egyik legrövidebb és legkevesebb tartalommal rendelkező egészségügyi salátatörvénye, márpedig szükség lenne sokkal több viszonynak a szabályozására. Például szabályozhatnánk az egészségügyi ágazati dolgozóknak a munkahelyzetét. Láttuk, vannak egyéni képviselőknek elég bátor ambíciói, Kósa Lajosnak, illetve Szatmáry Kristófnak, hogy a dolgozók életébe beleszóljanak, és rabszolgatörvénykönyvvel halálra dolgoztassanak. És az egészségügyben is lenne még rendeznivaló viszony, de ez csak egy példa, amit kiemeltem, a sürgősségi ellátásról, a háziorvosi sürgősségi ellátásról. Szerintem 10-15 olyan témát tudnánk hozni, ahol elmaradt szabályozások tömkelege van, vagy akár az itt beszélt EESZT-vel kapcsolatosan is vannak még hiányosságok. Én mind a mai napig nem kaptam például olyanra választ - és ez csak egy kitérő -, hogy az EESZT mennyire felel meg az újonnan elfogadott európai uniós adatvédelmi irányelvnek, mert szerintem nagyon sok mindenben nem felel meg. Tehát, mondjuk úgy, nem GDPR-pozitív az EESZT, annak ellenére, hogy önök többször utaltak rá írásbeli válaszban, hogy az, de szerintem nem. És ha ezeket a hiányosságokat nem orvosoljuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy ezeket az adatbázisokat kezelő intézményeket vagy akár háziorvosokat jövendőbeli bírságoknak tesszük ki.
De erről továbbmenve inkább foglalkozzunk azokkal a témákkal, amelyek valójában a salátatörvény témái közé tartoznak. Az első a homeopátia kérdése. Nagyon kevés olyan dolog van szerintem az emberek körében, ami megosztóbb lenne, mint a homeopátia szeretete vagy elutasítása. Nyilvánvalóan mindenki érti az evidencián alapuló orvoslásnak és annak a rengeteg kutatásnak és a gyógyszerek hatóanyagainak, működésének a kutatása mögött rejlő felhalmozott tudást, amiről szó van, de a lakosság egy része mégis valamilyen szinten a homeopátia híve vagy ahhoz vonzódik. És nyilvánvalóan az ember a pluralitás, a sokszínűség megőrzése jegyében azt mondja, hogy rendben van ez így. Tehát egy bizonyos szintig az ember azt fogja mondani, hogy mindenkinek megvan a saját választása, hogy mit használ, miben hisz, a gyógyulás nemcsak gyógyászati, hanem szerintem lelki kérdés is. Ezzel talán újat nem mondok, hiszen maga Kásler Miklós miniszter úr mondta azt, hogy legalább akkora szerepe van a lelkiségnek abban, hogy miként gyógyul egy beteg, vagy hogy mennyire érzi magát egészségesnek vagy betegnek.
De amit látok ebben a törvényjavaslatban, az egy olyan szabályozási módszer, amivel önök lényegében azt szeretnék, hogy a homeopátiát, illetve a homeopátiával kapcsolatos készítményeket megregulázzák, valamilyen szinten a fogyasztásától a fogyasztókat - csúnya szóval - elrettentsék. Nyilvánvalóan azt látom mögötte, hogy önök most megpróbáltak egy olyan adminisztrációs szabályrendszert, egy keretrendszert odatenni, amivel úgy gondolják, hogy ezt a fajta fogyasztást lehet féken tartani, lehet korlátozni és valamilyen észszerű határ közé szorítani. Én mondtam, hogy alapvetően hiszek az emberek választási lehetőségében, illetve abban hiszek jogászként, hogy az adminisztrációs eszközökkel akkor lehet elérni a legjobb eredményt, ha azok tűpontosak és a legjobban vannak meghatározva. Jelenleg azt, amit önök ebben a jogszabályban módosítást javasolnak, az erre pont alkalmatlan. Egy dologra lesz jó, hogy egy felesleges adminisztrációt, csak egy terhes adminisztrációt tesz a gyógyszerészek, illetve a gyógyszertárak nyakába. Tehát abban a vitában, hogy hol állunk a homeopátiával, illetve a gyógyszerek hatékonyságával, először majd a tudományos életnek, illetve a társadalomnak a vitát kell lefolytatnia, valamilyen álláspontot elő kell állítania, és akkor lehet szabályozásról majd beszélni, hogy miként szabályozzuk és miként védjük a fogyasztókat benne. De aminek most önök elébe mennek, mert szerintem előrerohantak ebben a problémában, annak, ha megnézem a mögöttes érdekeit vagy a vezérlő szándékait, azt tudom mondani, hogy nem biztos, hogy jó irányba mentek, sőt az ehhez kapcsolódó eszköz is inkább több kárt okozhat, és felesleges adminisztrációt fog okozni.
A szankcionálásból is világosan látszik, hogy mi a szándékuk. Ugye, itt a tájékoztatási kötelezettségről beszélünk, amit a nem konvencionális terápiákra és egyébként a homeopátiás gyógyászati készítményekre vonatkoztatóan értünk. Bár itt is vita állhatna fenn, hogy egyáltalán a nem konvencionális terápiákra vonatkozó szabálysértési, szankcionálási lehetőség alá érthető-e a homeopátiás készítmények szabályozása, mert erre vonatkozóan miniszteri rendelet van, ami nem tartja ebbe a körbe tartozónak. Tehát úgymond a homeopátiás készítményekre vonatkozó tájékoztatás elmaradása miatt szabálysértési eljárást nem lehetne indítani. De az egészet azért tegyük zárójelbe, mert szerintem szintén mutatja, hogy mennyire nem jó az az eszköz, amit a célhoz rendelten meghatároztak, azaz hogy szabálysértéssé minősítsünk egy tájékoztatás elmaradását, mert nem is biztos, hogy jól határozták meg benne azt a célt, amelyre - idézőjelbe teszem - „lőni” szeretnének. Én úgy gondolom hogy a tájékoztatási jog és a tájékoztatási kötelezettség körüli bizonytalanságok, sőt egyáltalán az, hogy mit nevezünk a terápiát alkalmazó személy vagy a gyógyszerész ajánlásának, az ebbéli bizonytalan megfogalmazások nem segítik az ügy megoldását, különösen úgy, hogy a szabálysértéseknél, csakúgy, mint a büntető törvénykönyvnél vagy a büntetéseknél és a bűncselekményeknél, egy logikailag zárt, szigorú és egy pontos, szó szerinti megfogalmazást és az emberek által jól érthető magatartást kell lefednie. Sem a tájékoztatási kötelezettség, ami az egészségügyi törvényben benne van, sem pedig az ajánlás, amiről meg semmi nem rendelkezik, nem tartalmazza magában ezt a pontosságot. Tehát én azt javaslom, és a Jobbik erre tett egyébként módosító javaslatot is, hogy ezeket a szabályozási szándékokat most tegyük zárójelbe, és hagyjuk ki ebből a törvényjavaslatból, mert nem megfelelő az az eszköz, amit használni kíván a kormány. Természetesen lehet erről majd vitát folytatni, éppen ezért fontos a társadalmi konzultáció, hogy ezeket a vitákat megnyugtatóan lezárjuk, és akkor lehet továbblépni.
Ami a kamarai tisztségviselők ciklusának a meghosszabbítását illeti: a Jobbik nyilván tudja, hogy a kamarák részéről érkezett egy jelzés, hogy ezt a fajta korlátozást, miszerint kétszer töltheti be valaki ezeket a tisztségviselői státuszokat, ők szeretnék feloldani. Határozott álláspontunk nagyon régóta, hogy a kamaráknak az autonómiájába, a saját önkormányzatiságába a politika, a politikai pártok nem avatkoznak be. Úgyhogy a legutolsó, amit mondani tudok, hogy bármit is javasol a kamara, a törvényhozásnak egyetlenegy feladata van a szakmai kamarákkal kapcsolatosan: olyan szabályozási környezetet hozzon, ami javítja a kamarai tagoknak a kamarai életben való részvételét, a döntéshozatalokban való részvételét, a tagsági jogoknak a leggyakoribb gyakorlását, hiszen azt láttuk, azt láttam én is, egyébként jogászi hivatásomra tekintettel is, hogy mi az ügyvédi kamarában is nagyon sokszor azzal a krízissel álltunk szemben, hogy a tagok nagyon kevés részének bírta felhatalmazását a mindenkori elnökség, mert a tagoknem érezték magukénak a kamarai tevékenységet. Én azt kívánom az összes szakmai kamarának, hogy talán ez legyen a legkisebb gondjuk, hogy miként módosuljon ez a törvény, legyen egy sikeres, virágzó és minél több kamarai taggal működő tagsági élet, mert ezzel tudják az autonómiájukat a legjobban kiteljesíteni.
Ami a Btk.-módosítást illeti: ott én nem érzem azt a zárt koherenciát, amiről államtitkár asszony beszélt. Pontosan, amit az előbb elmondtam, hogy a szabálysértési jogszabályoknál, illetve a büntető törvénykönyveknél egy nagyon jól meghatározott és egy nagyon zárt logikai rendszernek kell léteznie, szerintem most pont a módosítással ez megbicsaklik. És elmondom, hogy mi az én álláspontom, és ebben természetesen tudunk vitatkozni. Én úgy gondolom, hogy az a szabályozás, ami jelenleg volt a 186. §-ban, leszámítva az új pszichotrop anyagokra vonatkozóan, ami korunk egyik pestise és egy robbanásszerűen terjedő problémája a dizájnerdrogoknak, illetve az egyéb más, ehhez kapcsolódó gyógyszereknek vagy gyógyászati készítményeknek az illegális használata, szóval az a helyzet, hogy eddig is jól és szerintem megfelelően kezelte a rendelkezésre álló jogszabályhelyünk egy egészségügyitermék-esernyő vagy egy ilyen nagy csoport alá helyezve mindazokat az elkövetési magatartásokat, mindazokat az elkövetési tárgyakat meg azokat a személyeket,akik elkövethették akár a minősített esetét.
(13.30)
Úgy gondolom, hogy ennek a duplikálása, pláne úgy, hogy a 186. § elé hozzuk be 185/A. §-ként az egyébként utána következő bekezdést nagyban fedő új törvényi tényállást, szerintem nem segíti a zárt koherenciáját ennek a jogszabálynak. Sőt, sokkal nehezebb eligazodást fog adni majd, ugyanis nem tudjuk majd meghatározni, hogy a két cselekménynek, illetve a két tényállásnak van-e valami viszonya egymáshoz specialitás tekintetében. Tehát melyik lesz az az általános elkövetési magatartás, tényállás, amit mindenkire alkalmazhatunk, és mikor lépi át, mondjuk, a magatartás azt, hogy a 186. § szerint minősüljön. Tehát ebben szintén nagyon nehéz szerintem jól látni.
Egy biztos: azt az új rendelkezést, amely a pszi-chotrop anyagokra vonatkozik és a dizájnerdrogokkal szembeni küzdelemben segítséget nyújthat a kormánynak, illetve a bűnüldöző hatóságnak, valahova el kell helyezni a jogszabályban, ez nemcsak nemzetközi kötelezettségünk és megfeleltetési kötelezettségünk, hanem társadalmi kötelezettségünk is. Én viszont azt jobbnak láttam volna, ha a droggal kapcsolatos és az ezzel kapcsolatos visszaélésekhez lényegesen közelebb tesszük be. Egyébként értve azt, hogy e készítmények nagyobb része az egészségügy melléktermékeként jött létre, végső soron sokszor a magyar állami vagy nyugati laborokat megszégyenítő felszereltségű távol-keleti, illetve keleti laboratóriumokban, a harc nagyon fontos, de szerintem nem megfelelő helyen van. Ez természetesen magának a törvénymódosításnak, illetve ennek a javaslatnak a színvonalát vagy az eredményét nem rontja le. Ez egy nagyon fontos és támogatandó cél. Ez nemcsak a Jobbik álláspontja, hanem személyesen Rig Lajos képviselőtársam is rengeteget foglalkozott ezzel a témával. Tényleg a modern kor egyik legnagyobb kihívása, hogy ezzel a gyorsan terjedő modern kori pestissel miként tudunk harcolni.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Nagyon szépen köszönöm, hogy bejött és mindazt elmondta, ami ebben a törvényjavaslatban van, de ez a törvényjavaslat, mint mondtam, és ez a kritikája a konzultáció hiánya miatt vagy talán amiatt, hogy túl gyorsan kellett elkészíteni, és elég sok minden hiányosságot tartalmaz, nem fedi le azokat a problémákat, amelyekkel most, 2018 őszén nemcsak az egészségügyi ágazat, hanem Magyarország, a magyar betegek is szembenéznek.
Úgy gondolom, csak jóindulattal lehet azt mondani, hogy fontolóra vesszük, hogy miként szavazzon a Jobbik ebben a kérdésben. Nagyon sok mindent hiányolunk belőle, nagyon sok válaszlehetőség, amely a 2018 őszén fennálló egészségügyi krízisre válasz lehetett volna, hiányzik belőle. De a vita további részében majd ezekről is szót tudunk ejteni. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
