TORDAI BENCE
TORDAI BENCE
TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Egy nagyon fontos hiányérzete van a Párbeszédnek, amikor a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetésekről van szó, mégpedig a legjelentősebb, az ország sorsát évtizedekre meghatározó külföldi befektetésről beszélek, a paksi bővítésről. Vajon, ha van itt egy 4000 milliárd forintos befektetés, egy külföldi beruházás, amely külföldi hitelből, orosz hitelből, orosz beszállítókkal, orosz érdekeket szolgálva, orosz technológiával történik, és amelyet egyébként a magyar állampolgárok szinte egyöntetűen elutasítanak, akkor hogy fogja őket, hogy fog minket megvédeni ez a törvény attól, hogy a paksi bővítés mégiscsak bekövetkezzen?
(18.00)
Ha van valami, ami valóban Magyarország biztonságát kockáztatja, akkor az éppen a paksi bővítés. Nem akarok nagyon messzire visszamenni, de Fukusima és Csernobil példája elég jól mutatja, hogy az atomenergia a legkevésbé sem biztonságos. Az a szomorú helyzet, hogy ugyanazok az oroszok, ugyanaz az orosz cég fogja építeni és talán üzemeltetni is majd a Paks II. erőművet, amely Csernobilban is nagy érdemeket szerzett. Ahogy Kocsis-Cake Olivio képviselőtársam hozzászólásában már jelezte, maga a Paks I. erőmű is folyamatos üzemzavarokkal küzd. 15 évvel ezelőtt egy nagyon súlyos üzemzavar történt, amikor radioaktív gázok jutottak ki Magyarország légterébe, és minden évben számos leállást vagy legalábbis teljesítmény-visszafogást, egyes reaktorok leállítását kell végrehajtsák annak érdekében, hogy eddig legalábbis ne következzen be komolyabb tragédia.
A paksi bővítéssel kapcsolatban számos biztonsági ügy van. Az egyik az elemi, az élethez fűződő jogunkat fenyegető biztonsági kockázat, konkrétan egy atomerőmű mindig életveszélyes, és az a helyzet, hogy lenne alternatíva. Lenne alternatíva, hiszen ahelyett, hogy egy koncentrált, centralizált energiatermelést folytatnánk, és ez lenne a magyar energiapolitika meghatározó tényezője a következő évtizedekben, sokkal biztonságosabb lenne, és emberéleteket semmilyen módon nem veszélyeztetne az, ha decentralizált energiatermelésre állnánk át, ha kisméretű napelemeket és egyéb megújuló energiaforrásokat támogatnánk; ha ne adj’ isten, mondjuk, engedélyezné ez a kormány a szélerőművek telepítését, ami az elmúlt 8 évben, hogy, hogy nem, nem történhetett meg; ha visszavonnák azokat az adókat és egyéb terheket, amelyek a napelemés más megújuló energiaforrások felhasználását sújtják. Tehát lenne itt biztonságos alternatíva, ami egészen bizonyos, hogy semmilyen kockázatot nem jelent.
Ez a paksi bővítés ugyanúgy veszélyt hordoz pénzügyi értelemben is, sőt itt viszonylag biztos számítások állnak a rendelkezésünkre, nagyon jól tudjuk, hogy ez egy ráfizetéses üzlet lesz. Tulajdonképpen azt is kimondta az Európai Bizottság, hogy a magyar kormány közpénzből támogatja ezt a projektet. Piaci alapon ez nem lenne életképes. Tudjuk azt is, hogy folyamatosan csökken az energia ára, ahogy a megújuló energiaforrások egy kilowattórára jutó költsége zuhan, úgy mostanra már egyértelmű, 2018-ban is olcsóbb megújuló energiákkal villamos energiát előállítani, mint amilyen atomenergiával.
Hiába hivatkozik Németországra a kedves államtitkár és miniszter úr, sőt maga a miniszterelnök, attól sem lesz igaz, hogy az a paksi költség, amit most a beruházási költségek beszámítása nélkül számítanak ki, hogy az egy reális ár lenne. Az a nagy helyzet, hogy éves szinten több száz milliárd forintot fogunk erre ráfizetni. Tehát a paksi bővítés kockáztatja a pénztárcánk biztonságát is.
Nem is beszéltünk akkor még arról a geopolitikai függésről, ami még inkább Oroszországhoz láncolja Magyarországot, de hát tulajdonképpen az egész paksi bővítésnek ez a célja, Putyin azért rendeli magához Orbán Viktort, hogy újra és újra megbizonyosodhasson róla, hogy nem fenyegeti semmi az ő hatalmi terjeszkedésének legfőbb eszközét Kelet-Közép-Európában: a paksi bővítést. Hiszen az technológiailag, a fűtőanyagok tekintetében, sőt az elhasznált fűtőelemek tekintetében is Oroszországhoz köti Magyarországot. Ha egymás mellett fog üzemelni Paks I. és Paks II., akkor a villamosenergia-szükségletünk 80 százalékát ez a két erőmű fogja biztosítani. Elég egyértelmű, hogy mennyire kiszolgáltatott az ország egy ilyen esetben annak, hogy Putyin már nemcsak a gázcsapot tudja elzárni, hanem ki tudja húzni Magyarországot a konnektorból. Ennél nincs nagyobb veszély, ez ellen kéne fellépni. Köszönöm szépen.
