DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszékről szóló törvény kimondja, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára minden évben tájékoztatást ad a szervezet előző évi tevékenységéről és az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről, illetve független könyvvizsgáló által auditált éves beszámolóban mutatja be az intézmény működését és gazdálkodását.
Az Állami Számvevőszék végső célja a munkájával a számvevőszéki munka társadalmi hasznosulása, a társadalmi szintű hozzáadott érték megteremtése. Ennek szellemében a 2017-es esztendő a közpénzügyi oktatásfejlesztés és tudásátadás kiterjesztésének és természetesen a széles körű hasznosulásnak az éve volt a Számvevőszék életében. Alapértékeink között egyre hangsúlyozottabban jelenik meg a hibák és hiányosságok megelőzésére, az ellenőrzötteket támogató együttműködésre való törekvés. Mindez azt jelenti, hogy a számvevőszéki ellenőrzések végső célja alapvetően nem a hibakeresés vagy az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés, a pozitív változások elindítása és fenntartása a közpénzügyek és a közvagyon gazdálkodásának keretében. A végső cél a támogatás, az, hogy az ellenőrzések mellett az Állami Számvevőszék elemzéseivel, tanulmányaival, véleményalkotásával átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez.
Mindezen célok jegyében 2017-ben is aktívan támogattuk az Országgyűlés munkáját, nagy hangsúlyt helyeztünk a folyamatos társadalmi tájékoztatásra, az intézmény átláthatóságára, valamint minden indokolt esetben éltünk a törvényben meghatározott hatósági jelzésekkel. Mindemellett tavaly is aktív szereplői voltunk a Számvevőszékek Nemzetközi Közösségének.
A honlapunkon is elérhető beszámolónk számos újdonságot tartalmaz az előző évhez képest. A teljesítmények összefoglalása gyorsan áttekinthető ezáltal. Fontos, hogy a számvevőszéki feladatok bővülésével egyre több feladat és szélesebb körű hasznosulás jelenik meg a beszámolónkban. Az expozémban szólni kívánok azokról a számvevőszéki felvetésekről is, amelyek az ellenőrzési tapasztalatok alapján kerültek megfogalmazásra, és amelyek az állampolgárok életét közvetve vagy közvetlenül érinthetik. Továbbá fel kívánom hívni a tisztelt Ház figyelmét a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés jelentőségére, valamint a számvevőszéki ellenőrzések törvényben meghatározott lehetséges jogkövetkezményére, az úgynevezett vagyonmegóvási intézkedések alkalmazására.
Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény előírja minden állami szervezet számára, hogy törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodjon a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Az Állami Számvevőszék ezért elkötelezett amellett, hogy szakmai alapon álló ellenőrzéseivel a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a közpénzek átláthatóságához, segítse a közpénz és a közvagyon hatékony és célszerű felhasználását. Magyarország törvénye ezt írja elő minden közpénzt használó szervezet számára.
Az Állami Számvevőszék pedig, mint példamutató szervezet, ennek eleget téve 2011 óta folyamatosan növeli ellenőrzési tevékenysége hatékonyságát, közel azonos munkavállalói létszám mellett az évente lefolytatott ellenőrzések számát háromszorosára növelte. A volumen növekedése a minőség erősítését is jelentette, a kockázatelemzés fejlesztésével, az ellenőrzöttek egyedi kockázatainak megfelelő, célzott ellenőrzési programmal történnek az ellenőrzések. Így az ÁSZ ott és azt ellenőrzi, ahol és amitől az előzetes kockázatelemzés alapján a legnagyobb hasznosulás várható. A mennyiségi és minőségi fejlődéshez hozzájárultak a közelmúltban bevezetett új módszerek, új ellenőrzési megközelítések is, amelyekkel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség. A Számvevőszék egyszerre nagyszámú, akár több száz ellenőrzött pénzügyi és vagyongazdálkodását értékelheti ennek a fejlesztésnek az eredményeként.
Az ellenőrzések hatékony növelésének következő lépéseként az Állami Számvevőszék célul tűzte ki a digitális ellenőrzési környezet megteremtését. Ehhez természetesen a szervezet munkaerő-kompetenciáinak is alkalmazkodni kell, hiszen az ellenőrzési tevékenység magas minősége csak ezáltal garantálható.
(12.30)
A digitalizáció kihívásainak való megfelelés, valamint a megújult informatikai környezet alkalmazása folyamatos prioritást jelent, ami a munkavállalók szintjén szintén alapvető elvárás, és elvárás lesz a jövőben is.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék 2017-ben is betöltötte az Alaptörvényben meghatározott közpénzügyi garantőr szerepét. Az ÁSZ ellenőrzései 2017-re hatékonyabbá, jelentései hatásosabbá váltak, aminek következtében az ellenőrzöttek is eredményesebben javították ki a feltárt szabálytalanságokat. Ezt mutatják a számok is. 2017-ben az Állami Számvevőszék 874 ellenőrzött szervezet számára összesen 1546 javaslatot fogalmazott meg, és 102 figyelemfelhívó levelet küldött.
Ezen ellenőrzések alapján a tavalyi esztendőben összesen 251 nyilvános számvevőszéki jelentés készült, ezen belül a tavalyi befejezett 61 utóellenőrzés keretében közel 700, intézkedési tervben meghatározott feladat végrehajtását értékelték a számvevők. Mindez azt jelenti, hogy 2017-ben pontosan minden munkanapra jutott egy számvevőszéki jelentés nyilvánosságra hozatala.
Az Állami Számvevőszék 2017-ben is eleget tett a törvényekben meghatározott ellenőrzési kötelezettségeinek, véleményével támogatta a 2018. évi központi költségvetés megalkotását, valamint elvégezte a 2016. évi zárszámadás ellenőrzését, makrogazdasági elemzéseivel pedig támogatta mind az Országgyűlés, mind pedig a Költségvetési Tanács munkáját, ahogy ezt a törvény is előírja.
Az Állami Számvevőszék tavaly is elvégezte az állami vagyongazdálkodás ellenőrzését, illetve utóellenőrzését is. 2017-ben ellenőrizte az államháztartás információs rendszere, valamint a hivatalos statisztikai szolgálat működését, az adatvédelem hazai keretrendszereinek és adatnyilvántartásainak kialakítását, működését, illetve az uniós kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások felhasználásának megfelelőségét.
Törekszünk arra, hogy a lakosság széles rétegeit érintő területeket, közszolgáltatásokat biztosító rendszereket, illetve társadalmi problémákat érintsünk az ellenőrzéseinkkel. Ennek keretében tavaly befejeztük a parlagfű elleni védekezés és a kéményseprőipari szolgáltatás rendszerének ellenőrzését, továbbá elvégeztük a gyermekvédelmi rendszer eredményességének ellenőrzését is. Az Állami Számvevőszék 2017-ben is közpénzügyi és társadalmi szempontból fontos területeken, intézményeknél végzett ellenőrzést. Idetartozik a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal, továbbá két szakmai kamara és több mint 50 állami tulajdonú gazdasági társaság ellenőrzése zárult le tavaly.
Az Állami Számvevőszék 2017-ben is nagy hangsúlyt helyezett az önkormányzatok és gazdasági társaságaik ellenőrzésére is. Tavaly összesen 125 jelentés érintett önkormányzatokat. Ebből 51 jelentés készült többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságról, amiből 30 ellenőrzés a megyei jogú városok vállalatait érintette. Az Állami Számvevőszék 2017-ben 5 nyilvánosságra hozott jelentéssel befejezte a megyei múzeumok átfogó, mind a 19 intézményre kiterjedő, 2016-ban megkezdett ellenőrzés-sorozatát. Tavaly is folytattuk a korábban már ellenőrzött felsőoktatási intézmények utóellenőrzését. Így összesen 24 egyetemnél értékelték a számvevők az intézkedési tervek végrehajtását.
Ellenőrzési ütemezésének és a törvényi előírásoknak megfelelően a Számvevőszék 2017-ben is folytatta, ’18-ban szintén folytatja a költségvetési támogatásban részesült pártok és pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzését. Továbbá tavaly fejeződött be még két közalapítvány, a MÁV Szimfonikusok és a Budapesti Fesztiválzenekar ellenőrzése is.
Az elszámoltatható közpénzfelhasználás érdekében 2017-ben az Állami Számvevőszék összesen 257 alkalommal értesített valamely hatóságot, illetékes felügyeleti szervet, az ellenőrzései során feltárt bűncselekményre vagy súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt.
Az Országgyűlés munkáját, a parlamenti döntéshozatalt számos országgyűlési tájékoztató támogatta, továbbá 35 törvényjavaslathoz tett a Számvevőszék ajánlást. Ellenőrzési megállapításai, tapasztalatai alapján a Számvevőszék 10 jogszabály-módosítást kezdeményezett, 18 jogszabálytervezetet és 7 egyéb dokumentumot véleményezett.
Az Országgyűlés az elmúlt években határozataiban számos feladattal bízta meg a Számvevőszéket. Ezeknek megfelelve, az Állami Számvevőszék számos területen kifejtette tevékenységét a múlt évben is. Ebbe a körbe tartozik a megelőzésen alapuló, korrupció elleni fellépés, az integritás kultúrájának terjesztése a magyar közszférában és nemzetközi szinten egyaránt.
Szintén az Országgyűlés felkérése alapján elköteleztük magunkat az állammenedzsment fejlesztése mellett, amelynek egyik eszköze a közpénzügyi etikus vezetőképzés alapjainak lefektetése, és gyakorlati megindítása meg is történt a múlt évben. Elsőként a Számvevőszék a múzeumvezetőknél szervezett vezetőképző programot, és 2018-ban újabb közpénzügyi területeket, intézménycsoportokat vont be az ÁSZ az etikus pénzügyi vezetőképző programjába. A múlt héten az állami tulajdonú vállalatok első számú vezetőinek indítottunk többhetes tudásmegosztó képzést.
A társadalmi felelősségvállalás jegyében az ÁSZ tavaly is aktív szereplője volt a magyar lakosság pénzügyi-közpénzügyi tudatosságát fejlesztő kezdeményezéseknek, hozzájárult a tavaly elfogadott nemzeti pénzügyi tudatosságfejlesztő stratégia megalkotásához.
Új feladatként 2017 júniusában az Országgyűlés felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy folytassa az államháztartás ellenőrzési rendszere módszertani megújítása érdekében kifejtett tevékenységét, és tapasztalataival járuljon hozzá az államháztartási rendszerben ellenőrzést végző szervezetek módszertani fejlesztéséhez. Ennek a feladatnak a végrehajtása folyamatban van.
Az Állami Számvevőszék tanácsadó tevékenysége keretében elkészült 13 számvevőszéki elemzés, ezek olyan területeket érintettek, mint a diplomáspálya-követő rendszer, a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer, az önkormányzati hulladékgazdálkodó társaságok vagy éppen a megyei hatáskörű városi múzeumok témaköre. Több költségvetési és makrogazdasági elemzéssel az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját támogatta, és több elemzés készült a korrupciós kockázatokat feltérképező, a korrupció megelőzésére fókuszáló integritási projekt keretében.
A tudásmegosztás jegyében a Számvevőszék 2017-ben is számos hazai és nemzetközi rendezvénynek volt házigazdája, vezetői, szakértői több tucat rangos eseményen, konferencián, munkacsoportokban osztották meg a számvevőszéki tapasztalatokat.
Az Állami Számvevőszék 2017-ben is nagy hangsúlyt helyezett a folyamatos társadalmi tájékoztatás, valamint intézményünk átláthatóságára. Munkájáról a magyar nyelvű médiában több mint 7 ezer hír, hivatkozás jelent meg, továbbá maga a saját hírportálján kiadott több mint 2 ezer cikket, tájékoztatást, biztosította ezáltal tevékenységének átláthatóságát. Az ÁSZ proaktív munkáját és átlátható tájékoztatási tevékenységét a lakossági felmérések is visszaigazolják. Az egyik nagy közvélemény-kutató cég néhány hete lezárult reprezentatív kutatása arra világított rá, hogy a magyar társadalomban az elmúlt három évben szignifikánsan emelkedett az Állami Számvevőszéket és annak tevékenységét ismerők aránya, valamint egyre többen bíznak a számvevőszéki megállapításokban. Ehhez a 2017-es év eredményei is hozzájárultak.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék 2017. évi beszámolójában is fogalmazott meg a tájékoztatónkban is megtalálható felvetéseket az ellenőrzési tapasztalatai és elemzési következtetései alapján. Összesen 14 felvetést tettünk egyes közpénzügyi területek további fejlesztése, kockázatai csökkentése érdekében. A felvetések a nemzeti vagyonnal való felelős, rendeltetésszerű gazdálkodás biztosítását, az állammenedzsment erősítését, a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának növelését, a bürokráciacsökkentést, valamint az önkormányzati eladósodás megelőzését, hatékony kezelését szolgálják.
(12.40)
A felvetések kitérnek az államháztartás ellenőrzési rendszerének további erősítésére is. Az államháztartási törvény az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása érdekében az államháztartás ellenőrzési rendszerében három területet nevesített: az államháztartás belső kontrollrendszerét, az úgynevezett kormányzati ellenőrzési szintet, valamint a külső ellenőrzést. Ez a három terület az államháztartás három védelmi vonala. Az első védelmi vonal az államháztartás belső kontrollrendszere és az azt magába foglaló belső ellenőrzés. A második a kormányzati, önkormányzati felügyelet és ellenőrzés. A harmadik védelmi vonal a független külső ellenőrzés, mint az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés.
A Számvevőszék ellenőrzési mandátuma széles körű. Olyan intézmények gazdálkodásának, működésének ellenőrzésére is jogosult, amelyek maguk is végeznek ellenőrzési, felügyeleti tevékenységet. Ilyen intézmények ellenőrzése eredményeként az ÁSZ a lehető legnagyobb hatást képes elérni a közpénzekkel való szabályszerű, felelős és fegyelmezett gazdálkodás előmozdítása érdekében, hiszen az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek eredményei - azáltal, hogy az ellenőrzők tevékenysége szabályszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá válik - közvetetten hasznosulhatnak az ellenőrző szervezetek által az ellenőrzöttek működésében is.
Mindezek alapján az Országgyűlésnek benyújtott beszámolójában az ÁSZ felvetette az államháztartás ellenőrzési szintjeinek szorosabb koordinációját. A belső ellenőrzés mint első védelmi vonal és az ÁSZ mint harmadik védelmi vonal közötti szorosabb kapcsolat kialakítása felveti a második védelmi vonalba tartozó kormányzati ellenőrzési és felügyeleti szervek, mint a Kehi, a Kincstár, a fővárosi és megyei kormányhivatalok és az ÁSZ közötti kapcsolatrendszer és koordináció jogszabályi keretei kialakításának szükségességét az ellenőrzési feladatok hatékonyságának javítása érdekében.
Egy másik felvetésünk a belső ellenőrzési rendszerek erősítéséhez kapcsolódik. Az Állami Számvevőszék alapfeladata ellátásának során ellenőrzi a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének kiépítettségét és működtetését, mivel nagy hangsúlyt helyez a szabályos működést és gazdálkodást megalapozó, valamint a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer értékelésére. Emlékeztetőül hívom fel a figyelmet, hogy Magyarország a 2004-es európai uniós csatlakozás keretében kötelezte el magát abban az irányban, hogy az állammenedzsment-rendszerben a belső kontrollrendszerre áttér, annak irányítási rendszerét átveszi, és bizony a mai napig is még ebben komoly fejlesztési területek maradtak.
Az Állami Számvevőszék a központi költségvetési terület tekintetében a zárszámadás ellenőrzése során értékeli évről évre a belső kontrollrendszert ennek megfelelően. Ezek az ellenőrzéseink több intézménycsoportban tártak fel hiányosságokat, szabálytalanságot az elmúlt években. Tapasztalatai alapján az ÁSZ a 2017. évről szóló beszámolójában felvetette, hogy érdemes lenne szorosabb kapcsolatot teremteni az ÁSZ és a belső ellenőrzés jogintézménye között, ezzel is növelve a belső ellenőrzések hatékonyságát.
Örömmel vettük, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága által már támogatott határozati javaslat támogatja e felvetésünk gyakorlati megvalósítását. A közpénzügyi ellenőrzések hatékonysága szempontjából rendkívül lényeges témával kapcsolatban ezúton is szeretném hangsúlyosan felhívni a figyelmet, hogy a közpénzekből gazdálkodó szervezetek számára a belső kontrollrendszerek kiépítését és működését, illetve a korrupciós kockázatok kezelését jogszabályok, valamint kormányrendelet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv vezetője, tekintettel a költségvetési szerv működési folyamatára és sajátosságaira, köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezetek belső kontrollrendszerét.
A költségvetési szervek vezetőinek a felelősségét tehát törvény írja elő, továbbá évente írásban nyilatkozniuk is kell a belső kontrollrendszer szabályszerű kialakításáról és működtetéséről. Például említhetem, hogy az elmúlt években az Állami Számvevőszék számos egészségügyi gazdálkodó szervezetet ellenőrzött. Ezek között voltak központi költségvetési intézmények, illetve állami és önkormányzati fenntartású, gazdasági társaságként működő szak- és járóbeteg-ellátó intézmények. A több tucat elvégzett ellenőrzésünk közös tapasztalata, hogy az ellenőrzött szervezetek döntő többségénél a vezetők nem alakították ki megfelelően a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszert, ami veszélyeztette az érintett egészségügyi gazdálkodó szervezetek átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Természetesen ez a múzeumok tekintetében és más egyéb intézmények esetében is, ahogy a jelentéseink erre részletesen kitérnek, ez egy szélesebb körű hiányosság, az önkormányzati szféra, jegyző, polgármester szempontjából való felelősség kérdésére is kiterjed. Több mint 15 ezer szervezet, részben intézmény, önkormányzat, részben pedig gazdasági társaságok részére is kiterjednek ezek a kötelmek. Tehát ez egy széles körű védelmi vonal, ha működik, akkor ezáltal Magyarország versenyképessége is javul.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az ÁSZ a jelentéseiben korrupciós veszélyekre és nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre hívta fel a figyelmet, a Számvevőszék ugyanis nem nyomozó hatóság. Ezt gyakran a tisztelt képviselők is félreértik vagy félreértelmezik, és úgy kommunikálják, hogy az ÁSZ korrupciót tárt fel például az egészségügyi ellátórendszerben vagy egyéb, egyes más intézményekben. Ez így nem igaz. Azt ugyanakkor alá kell húzni, hogy abban a gazdálkodó szervezetben, ahol a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító - egyébként a törvényben is előírt - integritáskontrollokat nem alakították ki megfelelően, nagyobb eséllyel fordulhat elő rendeltetésellenes közpénzfelhasználás, és így növekedhet ténylegesen a korrupció veszélye is.
Általános ellenőrzési tapasztalatunk továbbá, hogy a jelenlegi gazdálkodási és szabályozási követelményeknek a kis méretű közintézmények, köztulajdonú gazdasági társaságok jellemzően nem tudnak megfelelni, és ez az önkormányzatokra is igaz. Az egyre összetettebb szabályozási környezetben egy új fogalommal is ezért célszerű megbarátkoznunk, az úgynevezett belső szabályozás méretgazdaságossága fogalmával. Ez azt jelenti, hogy ha egy költségvetési szerv vagy egy állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság nem rendelkezik jelentős erőforrásokkal belső szabályzatai működése folyamatos naprakészen tartására, akkor a napi működése során törvénytelenségek jelennek meg. Ebből adódóan náluk a közvagyon és a közpénzek törvényes, átlátható és elszámoltatható felhasználása nem biztosított.
A szabályok betartása tehát alapkövetelmény. Úgy vélem, ezen belül Magyarország versenyképessége valóban alapvetően három ponton nyugszik, amire most külön is szeretnék kitérni. Egyrészt folytatni kell az adóbeszedés hatékonyságát fejlesztő programokat, amelyekre támaszkodva lehetőség nyílik a munkát terhelő közterhek csökkentésére és így a gazdaság további versenyképessége élénkítésének a támogatására. Ezt hívom én fenntartható kifehérítésnek. Másrészt törekedni kell a digitális megoldások alkalmazására, a digitalizációban rejlő lehetőségek széles körű kiaknázására. Harmadrészt versenyképességi szempontból az is különösen fontos, hogy az állam eredményességi célokat tűzzön ki minden közpénz felhasználásával indított projekt felé, hiszen a beruházások hatékonysága csakis ezek révén állapítható meg.
Tisztelt Országgyűlés! Amint azt korábban már jeleztem, röviden szólnék a számvevőszéki törvényben meghatározott úgynevezett vagyonmegóvási intézkedések alkalmazásáról A 2011-től hatályos új számvevőszéki törvény végleg lezárta a következmények nélküli ellenőrzések korszakát az önök törvényhozási munkájának eredményeképpen, hiszen kötelező intézkedési és közreműködési kötelezettséget ír elő az ellenőrzöttek számára.
Az új Alaptörvény első sarkalatos törvényének 2011. júniusi elfogadásával az Országgyűlés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a számvevőszéki ellenőrzéseknek valódi következményei legyenek Magyarországon.
Az ellenőrzöttek a feltárt szabálytalanságok és hiányosságok kijavítása érdekében ma már intézkedési terveket állítanak össze, törvényi kötelezettségüknek megfelelően, amelyek végrehajtását az ÁSZ utóellenőrzések keretében ellenőrizheti. Ahogy azt tavaly is elmondtam, azt a jó hírt tudom hozni, hogy viszont jogkövető magatartást gyakorolnak az ellenőrzöttek, és gyakorlatilag mindenki, akinek megállapítása volt, intézkedési tervet is készített, ezzel elismerve azt, hogy ezt a hibát ki kell javítani, és ehhez ő cselekvő módon hozzá is járul.
(12.50)
Az Állami Számvevőszék fokozatosan kezdte alkalmazni az új törvényi környezet által biztosított, az Országgyűlés által megerősített ellenőrzési lehetőségeit, illetve az ellenőrzések lehetséges jogkövetkezményeit. Ennek a folyamatnak az egyik újabb lépése az úgynevezett vagyonmegóvási intézkedések törvényben meghatározott alkalmazása. A számvevőszéki törvény szerint amennyiben az ÁSZ az ellenőrzései során rendeltetésellenes vagy pazarló közpénzfelhasználást tapasztal, illetve egy ellenőrzött szervezet nem teljesíti az előírásoknak megfelelő közreműködési, adatszolgáltatási kötelezettségét, az ÁSZ a törvényben megfogalmazott felhatalmazással élve vagyonmegóvási intézkedést kezdeményezhet. Az ÁSZ jelzése alapján ilyen esetekben a Magyar Államkincstár felfüggeszti az ellenőrzött szervezet költségvetési támogatásait, egészen addig, amíg az ellenőrzött ki nem javítja a feltárt hiányosságokat. Az elmúlt időszakban az ÁSZ több szervezet, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, nemzetiségi önkormányzat és nemzetiségi intézmény esetében élt már ezzel a lehetőséggel a feltárt szabálytalanságok kijavítása, illetve adatszolgáltatás biztosítása érdekében.
Az eddigi tapasztalataink alapján arról tájékoztathatom a tisztelt Országgyűlést, hogy egy különösen hatásos, az ellenőrzöttek együttműködését, így az ellenőrzések törvény szerinti lefolytatását, illetve a feltárt szabálytalanságok kijavítását célzó eszközről van szó, amely nem kriminalizálja a közpénzügyi helyzetet, hanem előmozdítja a törvénynek megfelelően a jobb színvonalú, szabálykövető gazdálkodást Magyarországon. Ezért az ÁSZ a jövőben is alkalmazni fogja a költségvetési támogatások felfüggesztésének kezdeményezését, amennyiben ezt a közpénzek és a közvagyon védelme különösen indokolja.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Küldetésünk, ahogy ezt a bevezetőmben is hangsúlyoztam, hogy ellenőrzéseink, elemzéseink hasznosulásával olyan pozitív változásokat indítsunk el, illetve támogassuk fenntartásukat, amelyek hatással vannak a magyar emberek mindennapi életére, és hazánk fejlődését szolgálják.
Befejezésül szeretném megköszönni a képviselő hölgyeknek és uraknak, hogy munkájuk során felhasználták ellenőrzési megállapításainkat, tapasztalatainkat, elemzéseinket, tájékoztatásainkat, megvitatták a törvényjavaslathoz tett ajánlásainkat, és ezzel alátámasztották azt, hogy az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék munkájának hasznosulását és eredményességét biztosíthassa; és természetesen az ellenőrzött szervezeteknek az együttműködését is, hiszen számtalan válaszlevélben külön köszönetet mondanak a Számvevőszék munkájáért, hogy segítettük a szabálykövetőés célszerű, eredményes közpénzfelhasználást. Mindezzel azt akartam jelezni, hogy együttműködő partnereink vannak valójában a közpénzügyi területen pénzfelhasználó és a közvagyont használó szervezetek tekintetében. Ez egy jó hír, és ennek, azt gondolom, mindannyian örülhetünk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)
