CSÁRDI ANTAL
CSÁRDI ANTAL
CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Bár az idén sokáig örülhettünk, hogy az ősz sokáig meleget hozott nekünk, de azért pontosan tudjuk, hogy ez már a téli felkészülés ideje. Annak a télnek a felkészülési ideje, amely sokak számára várhatóan nem örömöt hoz, hanem hideget, energiaszegénységet, merthogy nincs miből és nincs mivel fűteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy idén is 2320 település, az összes hazai település 74 százaléka nyújtott be kérelmet szociális tüzelőanyag-pályázatra. Csak azért ennyi, mert az 5 ezer főt meghaladó települések nem is pályázhattak. Pedig a szegénység nem településnagysághoz kötött, és a többi kritérium is hibádzik.
A megítélt tüzelőanyag mennyiségét a közfoglalkoztatottak és a 80 éven felüliek létszáma alapján állapítják meg, mintha nem lenne sok egyszemélyes vagy sokgyermekes rászoruló család is, akik fával vagy szénnel fűtenek. S az az elosztás is elfogadhatatlanul aránytalan, rászorultságtól független, hogy van, aki kevesebb, mint 3 ezer forintot kap, és van, aki 63 ezer forint támogatást kap egy évre.
Az LMP évek óta sürgeti a keret megemelését, a tüzelőanyag minőségi követelményeinek előírását, azt, hogy a rászorulók már novemberben és legalább két téli hónapra kapjanak tüzelőt, valamint lehessen támogatást kapni a korszerű fűtőberendezésekhez és a szigeteléshez is, hogy ne az eget fűtsük.
Miniszter Úr! Nem gondolja, hogy végre a rászorulók szükségletei szerint kellene megújítani a rendszert? Ön is úgy gondolja, hogy a fejlesztés helyett fel kell számolni a százezrek számára öngondoskodást nyújtó lakás-takarékpénztárt? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)
