ARATÓ GERGELY,
ARATÓ GERGELY,
ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A javaslat nagy részben olyanfajta pontosításokat tartalmaz, amelyek a büntetőeljárási törvény új szövegével való összhangot teremtik meg. Ezt nehéz is kifogásolni, legfeljebb azt lehet fölvetni, hogy miért kellett megvárni az új törvény hatálybalépését, miért nem lehetett ezt korábban rendezni, hiszen közismert volt, hogy mi az elfogadott törvényszöveg, dolgozhatott volna ezen a kormány egy kicsit serényebben is, vagy akár egyszerre magával a Be.-vel, de ez a dolog lényegén nem sokat változtat. Van azonban néhány olyan pont - és én ezeket szeretném most felsorolni -, amelyek aggodalomra adnak okot, szándékkal vagy szándékolatlanul elrejtve a törvényjavaslat egyéb paragrafusai között.
Az egyik ezek közül az 5. §-ban a bírók fölötti fegyelmi jogkörrel, a bírók felfüggesztésével kapcsolatos pontok. Mi úgy értékeljük, hogy ez a szabályozás szélesíti a bírókkal szembeni fegyelmi fellépés lehetőségét. Különösen az a pont aggasztó, amelyik azt mondja, hogy akkor is fel lehet a bírót függeszteni, ha a bíró a tényállás megállapítását gátolja. Ezt meglehetősen szubjektívnek látjuk, ráadásul azért azt nem szabad elfelejteni - egyébként ez nem újdonság -, hogy ez a jog az ügyészség kezében van, már tudniillik az eljárás elindításának a joga, és azért ez aggodalmat kelt abból a szempontból, hogy nem kerülhet-e a bírói függetlenség erről az oldalról is veszélybe. Nem tudok ilyen esetről, de nem is szeretném, ha egyszer arról kellene beszélnünk itt a parlamentben, hogy ezzel kapcsolatban aggodalmak támadnak.
A második pont az ügyészségi törvénnyel kapcsolatos szabályozás, amely az ügyészség számára is lehetővé teszi a titkos adatgyűjtést, illetve az előkészítő szakaszba való bekapcsolódást. Mi az előkészítő szakasz intézményét általában is rendkívül aggályosnak tartjuk, főleg azon a rendkívül kiterjedt módon, ahogy ez most zajlik, vagy amit a Be. tartalmaz. Ebből a szempontból pedig különösen aggasztónak tartjuk azt, hogy az ügyészség is bekapcsolódik itt a tevékenységbe. Nyilvánvalóan az ügyészség nem szolgált rá a közbizalomra az elmúlt időszakban, így aztán nem tartjuk különösen megnyugtatónak ezt a fajta megoldást.
Külön problémásnak látjuk és nem is találjuk megfelelő indoklását annak, hogy szintén az ügyészségi törvény módosításával a 9. §-ban nő az a betekintési jogkör, azoknak az iratoknak a köre, ahova az ügyészek betekinthetnek, beleértve többek között a házastársi és élettársi szerződéseket, vagy egyébként hitelbiztosítéki nyilvántartást. Tehát az ügyészség jogköre tovább nő, és még inkább ellenőrizhetetlenné válik az a hatalom, ami az ügyészségnél megjelenik jelenleg is.
(21.50)
Végül személyes kedvencem az önök által is emlegetett, különösen Vejkey elnök úr által részletesen ismertetett szabályozásmódosítás az európai elfogatóparanccsal kapcsolatban. Itt ugyanis valójában arról van szó, hogy beépítenek egy kiskaput, ami lehetővé teszi, hogy lényegében szabad mérlegelés alapján el lehessen tekinteni ezeknek az elfogatóparancsoknak a végrehajtásától. Meg tudnám nevezni azt a nagy tekintélyű és egyben a kormányhoz közel álló vállalati vezért, akinek az érdekében ez történik, de lehet, hogy vannak mások is, más eljárásokról önöknek információja, és ez ellen szeretnének már jó előre biztosítékot szerezni. Ezt nem tartjuk szerencsés megoldásnak.
Összefoglalva tehát azt tudom mondani, hogy bár a törvényjavaslat jelentős része technikai jellegű, de van néhány olyan pontja, ami miatt ezt nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr.
