DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm. Nagyon röviden szeretnék hozzászólni. A módosító javaslatokat megvárjuk, mert mindig a végén lehet látni, hogy pontosan miről is szavazunk.
Valóban, javarészt technikai módosításokat tartalmaz az előttünk fekvő javaslat. Azt azért kiemelném, hogy az Alkotmánybíróság ösztöndíja abszolút támogatható, de nem biztos, hogy ebben a javaslatban, a büntetőeljárásról szóló és a büntetőjogi szabályok különböző technikai, illetve kodifikációs javaslatában van a helye. Ha már Lábady Tamást említették, aki kiváló jogtudós volt, nem biztos, hogy örülne neki, ha egy ilyen salátajavaslatban, egy büntetőjogi technikai salátajavaslatban láthatná viszont a nevét, mint egy egyébként valóban nemes alkotmánybírósági ösztöndíjprogram megteremtési joganyagában.
Illetőleg, amire felhívnám a figyelmet és aláhúznám, örülünk neki, hogy a minősített adatokkal való visszaélés esetén most már bárki tehet feljelentést. Az viszont sajnálatos, hogy eddig az Alkotmánybíróságra kellett várni, hogy ezt megtegyék. Egyébként, amikor ez elfogadásra került, talán 2009-ben volt, amikor a minősített adatokról szóló törvényt módosították, már akkor a Jobbik parlamenten kívüli pártként, nagyon sok kifogás mellett ez volt az egyik, amit elmondott, hogy gyakorlatilag a jövőben megvalósíthatatlan lesz a minősített adatokkal való visszaélés. Hiszen ha csak az tehet feljelentést, aki a minősítő, illetve minden más feljelentést el fog utasítani az ügyészség, akkor tulajdonképpen hogy várjuk el azt, hogy a minősítő saját maga ellen tegyen feljelentést. Illetőleg, hogy továbbmenjek, nyilvánvalóan, ha más ezt megvalósította, akkor ezt megteheti, de abban az esetben, ha a minősítő követi el, akkor bolond lesz önmaga ellen feljelentést tenni.
És ez azzal is járt, amit láthattunk sok esetben, például egyes kormánypárti képviselők részéről, hogy kijöttek a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről, és az ülésen hallottakat, úgy, ahogy van, a minősített adatokat is a sajtó elé tárták; vagy abban a formában, ahogy elhangzott, vagy elferdítve, nehezen lehetett ebben az esetben a sajtó által a kijelentések igazságát ellenőrizni. Illetve, aki ott volt ellenzéki részről, túl sokat nem tehetett hozzá, hiszen nem cáfolhatta vagy erősíthette meg, hiszen akkor ő is a minősített adattal való visszaélést elkövette volna.
Na most, ha ez egy kormánypárti képviselő részéről történt meg, akkor a minősítő nyilvánvalóan nem tett feljelentést, ha ugyanezt egy ellenzéki képviselő megtette volna, akkor viszont a feljelentés rögtön megszületett volna ennek akár a tizedéért is. Úgyhogy nagyon örülünk neki, hogy ez a javaslat végre bevezetésre kerül, és ez azt fogja jelenteni, hogy ha már az említett példánál maradnánk, hogy bárki, aki mondjuk, a Nemzetbiztonsági bizottság ülése után ferdített, félrevezető vagy akár valós, de minősített adatokat nyilvánosságra hoz, legyen az akár kormánypárti képviselő is, számolhat azzal, hogy egy feljelentést meg lehet vele szemben tenni. Az már egy másik dolog, hogy az ügyészség munkája mennyiben ellenőrizhető, és mennyiben fogják valójában az ő felelősségét megállapítani.
De ennyire ne menjünk messze, a lényeg az, hogy önmagában már a feljelentés megtehető lesz, és nem fogják a nyomozó hatóságok azzal visszadobni, hogy nem arra jogosulttól származik. Meglátjuk, hogy ez a gyakorlatban, ahogy mondtam, hogyan fog érvényesülni. Ez mindenképpen egy nagyon régi, majdnem tízéves mulasztása a Magyar Országgyűlésnek. Köszönöm. (Magyar Zoltán tapsol.)
